Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja

Részletes összefoglaló a Rothschild bankház megtérülési számításáról a Magyar Időkben

2016. január 09. 09:51 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Ahogy korábban írtam róla, a Rothschild nemzetközi bankház vizsgálta a Paks II projekt megtérülését, jelentésében a korábbi gazdaságossági számítások megközelítését és megállapításait is értékelte. A Rothschild angol nyelvű jelentéséből részletes összefoglalót közöl a Magyar Idők mai száma. Feltétlenül ajánlott olvasmány a projekt iránt érdeklődőknek.

A Magyar Idők cikkben bemutatott, a Rothschild számítását ábrázoló diagramon is jól látszik, hogy 50-57 EUR/MWh nagykereskedelmi áramár esetén a projektbe fektetett tőke megtérülése a teljes élettartam alatt 6,2-7% évente(!). 57 EUR/MWh áramár esetén a projekt első évétől kezdődően az erőmű bevételei fedezetet nyújtanak az összes költségre, beleértve az orosz hitel és a kamatai törlesztését is. Ennél az áramárnál az erőmű üzembe helyezését követően nincs szükség arra, hogy a tulajdonos Magyar Állam tőkét juttasson a társaságnak.

20160109_magyaridok_paks2.jpg

Ábra forrása: Magyar Idők; Rothschild 

A Rothschild elemzése azt is megállapítja, hogy a tőke 6,2-7%/év szintű megtérülési mutatója nem csak magasabb, mint a befektetett tőke költsége, hanem olyan szintű hozam, amit egy piaci magánbefektető is elfogadna és egy hasonló projektet maga is megvalósítana. Ezt egyébként az is mutatja, hogy a finn Hanhikivi-1 atomerőmű építési projektje műszakilag nagyon hasonló, az egy blokkra vonatkoztatott beruházási költség is hasonló, és az ottani tulajdonosok között magánbefektetők is vannak.

Hozzá kell tenni, hogy a Rothschild értékelése szerint 2025 után a villamosenergia-piacon nemcsak 57 EUR/MWh áramár, hanem annál jóval magasabb piaci ár várható az alaperőművi áramtermelés (zsinóráram) tekintetében. Ahogy a fenti ábra is mutatja, a NERA elemzőintézet 2025 és 2085 között a piaci zsinóráram-árat a 65 és 108 EUR/MWh tartományba várja.

A NERA idézi a német gazdasági minisztérium által készített árelőrejelzést is, amely szerint 2020-ig a piaci árak csökkenése várható, azonban azt követően a német atomerőművek leállítása és a növekvő üzemanyagárak, valamint a növekvő szén-dioxid kibocsátási ár következtében az árampiaci árak jelentős növekedésére lehet számítani. A német gazdasági minisztérium elemzése 2030-ra a 70-85 EUR/MWh közötti tartományba teszi a piaci áramárat.

Ezek a piaci körülmények várhatóak a régióban. A Paks II projekttel egy megtérülő beruházást valósíthatunk meg, ami nagy mennyiségű alaperőművi áramot tud biztosítani Magyarország számára, növelve az ellátásbiztonságot és segítve a klímavédelmet.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr48253540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mészáros Laci 2016.01.24. 18:29:48

Érdekes lehet még
- mennyiben érinti a beruházást, ha a Duna alacsony vízszintjének esetére "tartalék" külső hűtőrendszer épül?
- mennyiben érinti a beruházást, ha Paks részlegesen "menetrendtartó" üzemét támogatandó egy kisebb szivattyús energiatározó is épül?
- ha a jelenlegi 500 MW blokkok mellé felépül még 1000+1000 MW, a Paks körüli távvezetékrendszer el tudja szállítani a megtermelt többletet?
- az 1000 MW blokkok rendkívüli üzemszünete esetére 1000 MW tartalék kapacitást kell lefoglalni (a tartalék átviteli hálózati kapacitásokkal együtt)

- az elektromos járművek terjedése különleges igényeket támaszt majd az átviteli hálózattal szemben - mennyire lehet az atomerőmű kapacítását a vezérelt fogyasztók ténylegesen egymáshoz igazított vezérelt ki-be kapcsolásával jobban kihasználni? Arra gondolok, amit (tévesen) smart grid-nek szoktak nevezni (a smart grid kifejezés valójában egész mást takar), tehát hogy nem 10 kW bármikor (vagy egész éjjel) rendelkezésre álló teljesítményt veszek az áramszolgáltatótól, hanem mondjuk 20 kWh energiát az éjjel 11 - reggel 6 időszakban, és az áramszolgáltató csak annyit igér, hogy ezt (például) nem kevesebb mint 30 perces szakaszokban, de előre nem meghatározott időpontban fogja nyújtani.

ortegay 2016.01.29. 23:28:47

@Mészáros Laci:
- Kérlek engedd meg, hogy a Duna alacsony vízszintjére más irányból kérdezzek. Az tény, hogy egyre gyorsabban mélyül a Duna meder Bős megépítése óta. Bős - Nagymaros építése egy összeurópai beruházás része volt, a Duna - Rajna - Majna csatorna megépítéséé. A cél az volt, hogy az évben háromszáz napon keresztül hajózható legyen a Duna mélytengeri uszályokkal közvetlen a Fekete-tenger és az Atlanti Óceán között. A beruházás vízügyi szakmai kérdésként indult. Érdemes elolvasni Moldova: Ég a Duna című művét. Abban mondja az öreg vízügyes szaki: ha egy folyóra valahol gátat tesznek, előbb - utóbb a folyón végig, a torkolatig gátakat kell rakni, mert a folyó elveszítette az önszabályozó képességét. Szerintem idő kérdése a Fajszi illetve Mohácsi vízlépcső megépítése. Mélyül a meder, a nyárai alacsony-víz egyre kisebb, csökken a talajvízszint, egyre nagyobb területeket fenyeget az aszályosodás.
Az Atomerőműnél - mint más erőműnél a külső hűtőrendszer a hűtőtorony. Építése nem gond. Fajlagos beruházási költsége nem égbekiáltó, viszont az erőművi körfolyamat hatásfoka ennél az üzemmódnál kisebb, tehát kevesebb villanyt ad ki az erőmű.
- Tározós vízierőmű: Nemzet elleni bűncselekmény, hogy eddig nem épült meg. A filléres éjszakai árammal fel lehet tölteni, és csúcsidőben jó pénzért eladni.
A másik vetülete: A Homokhátság gyakorlatilag elsivatagosodott. Víz kellene. Ennek a magas ponton levő tározós erőmű tározójából "csurdalék vízzel" öntözhetővé lehetne tenni az Alföldet. Magasabb hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek jelennének meg, jelentős munkaerő igénnyel.
- távvezeték. A napokban olvastam, hogy a kormány három pályázatkiírást állított le. Ez egyike az a távvezeték hálózat tervezése, amely az ezred blokkok villanyát elvitte volna.
- írod "az 1000 MW blokkok rendkívüli üzemszünete esetére 1000 MW tartalék kapacitást kell lefoglalni (a tartalék átviteli hálózati kapacitásokkal együtt)"
Azzal, hogy kapcsolódtunk az európai villamosrendszerhez, előírásait is kell teljesíteni. Előírják, hogy az országnak a villamosenergia rendszer teljes összeomlásából saját lábon kell tudni felállni.
Ehhez kell építeni gyorsan indítható, gyors teljesítményváltozásra képes erőműparkot, melynek nagysága akkora kell legyen, mint a legnagyobb beépített teljesítményű egység. Ma az ötszáz Megawatt fedezete meg van. Litér, stb. Ezek nyíltciklusú gázerőművek. Évi pár órát ha üzemelnek.
Az említett pályázat felfüggesztés ilyen erőművek telepítésének vizsgálatáról szólt.

- Az elektromos autó kérdését szerintem lépjük át. Ne a régi, hőtárolós kályha felől közelítsünk.
Nem tudni, pár éven belül mit hoz a jövő. Az USA egyes államaiban vezető nélküli villamos autót használnak uber szolgáltatásban.
Az autozásban a hibrid (akkumulátor-üzemanyag(hidrogén) cella látszik realításnak. A közeljövőben nem kizárt, hogy az autós hazaér, rádugja az autó töltőjét a hálózatra, és programot választ. Van a cellával - akkumulátorral együtt mondjuk 60 KWh teljesítménye. Feltöltik első lépésben az akkumulátort, majd részt vesznek a hálózat teljesítményszabályozásában, úgy, hogy az akkukulátort nem engedik mondjuk 70%-nál soha jobban lemerülni, mert bármikor kellhet. És ha reggel hat órára adta meg a tulaj, hogy rajta lesz a rendszeren, akkor 100% töltöttségen az autó. A mérőről leolvassa: az éjjel pénzt keresett, avagy csak az autót töltötte a rendszer, tehát neki van pénzben.

Mészáros Laci 2016.01.30. 09:49:28

@ortegay:

Végiglépcsőzni egy folyót jó ötlet, hegyes vidéken. A Duna magyarországi szakaszára ebből három síkvidéki duzzasztó jutna, magas költségekkel, járulékos hatásokkal és szerény villamosenergiatermeléssel. Nem a medermélyülés az egyetlen szempont.

Az elektromos autókat nehéz átlépni, mert (a katasztrófa szcenáriókat leszámítva) minimum duplájára nő az energiafelhasználás.

ortegay 2016.01.30. 18:40:04

@Mészáros Laci: A síkvízi duzzasztás szükségességét más szemszögből próbáltam megközelíteni. Mélyül a meder, a növényzet számára szükséges talajvízszint csökken.
Ha duzzasztunk Fajsznál (száz éve kiszámolták, hogy ott ideális), nincs alacsony vízállás, mert visszaduzzad a Duna. És természetesen a talajvíz sem süllyed a növények számára elérhetetlen mélységbe

A villamos autó kérdésében egy lehetséges jövővíziót, az intelligens hálózat elvére utaltam. Ha nekem valaki azt mondja harminc éve, hogy mesterséges intelligencia kutatáshoz felajánlhatom szabad számítógépes kapacitásom, valószínűleg a búsba küldöm.
Az általad javasolt - tisztán elektronos meghajtás töltés - ma is létezik. Éjszakai áram formában. Döntően erről mennek a villamos bojlerek.

A villamosautó nálunk nem lesz a közeljövőben annyira népautó, mint annak idején a Trabant volt.
Drága.
süti beállítások módosítása