Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

Minden idők legnagyobb áramigénye a magyar villamosenergia-rendszerben

2016. december 10. 12:43 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Az elmúlt két héten érdemes volt folyamatosan nyomon követni a villamosenergia-ipari rendszerirányító, a MAVIR honlapján a hazai villamosenergia-rendszer terhelését, ugyanis a hazai villamosenergia-történelem legnagyobb rendszerterhelésű pillanatait élhettük át, azaz soha ekkora villamos teljesítményre nem volt még szükség Magyarországon. Mielőtt rátérnénk az aktuális csúcsdöntésre, vessünk egy pillantást arra, hogyan is alakult a hazai villamosenergia-rendszer bruttó csúcsterhelése az elmúlt közel 50 évben.

csucsterheles_1970-2016.jpgAdatok forrása: MEKH-MAVIR (2015): A magyar villamosenergia-rendszer 2014. évi statisztikai adatai, p. 77., és a MAVIR honlapja; saját ábrázolás.

Látható, hogy a csúcsterhelés a rendszerváltás előtt viszonylag gyorsan növekedett, az 1990-es évek elején azonban lezuhant. Ez a zuhanás annak volt az eredménye, hogy a magyar nehézipar leépült, a termelés visszaesett, így nagy energiafogyasztók léptek ki a rendszerből. A közelmúltat vizsgálva érdemes kinagyítva megnézni a fenti ábra 1990-2016-ra vonatkozó szakaszát.

csucsterheles_1990-2016.jpgAdatok forrása: MEKH-MAVIR (2015): A magyar villamosenergia-rendszer 2014. évi statisztikai adatai, p. 77., és a MAVIR honlapja; saját ábrázolás.

Látható, hogy az 1990-es évek eleji zuhanást dinamikus növekedés kísérte az ipar átstrukturálódásával és a termelés újraéledésével, ez tartott egészen a 2008-as világgazdasági válságig. Ezt követően a növekedés elbizonytalanodott, stagnálásra, enyhe csökkenésre váltott, aztán idén kilőtt, a tavalyi csúcsértéket közel 300 MW-tal múlta felül.

Az elmúlt héten még csak az eddig elért csúcsot, a 2007. évi 6602 MW-ot kóstolgatta a negyedórás terhelés, többször megközelítette azt, átlépni azonban csak a pillanatnyi terhelésekkel tudta. Ezen a héten viszont többször is megdöntöttük az eddigi rekordot, az új csúcsot épp csütörtök délután, 16:45-kor értük el, értéke 6749 MW volt. Mint fent írtam, ez történelmi csúcs, a negyedórás hazai bruttó rendszerterhelés ekkora értéket még sosem ért el. Csütörtök késődélután volt olyan pillanat, amikor az aktuális terhelés meghaladta a 6800 MW-ot is.

Az új csúcs természetesen több tényező együttállásának következménye. Részletes adatok erről nem állnak rendelkezésre, de azért az iparágban elég határozott elképzelések vannak az ilyen csúcsok okáról. Ezek között említhetjük többek között az év végi szünet előtt csúcsra járó termelést, a ködös, sötét időszak általános pótlólagos világítási igényeit, a karácsonyi díszkivilágításokat és a viszonylag hideg időjárást (többlet fűtési igényt) is.

Mi várható e téren hosszabb távon, 10-20 éves távlatban? Ehhez több tényező együttes hatását szükséges vizsgálnunk.

(1) Energiahatékonyság körültekintő megítélése: Gyakorta elhangzó gondolat, hogy a különböző villamosenergia-fogyasztó berendezések energiahatékonyságának növekedése a villanyfogyasztás és rajta keresztül a csúcsterhelés csökkentésének irányába hat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy gépet (pl. TV-t, porszívót) egy éppen ugyanolyan szolgáltatást nyújtó új géppel váltunk ki, akkor annak fogyasztása, és feltehetően teljesítményigénye is csökken. Ez eddig igaz is lenne, de a hangsúly itt természetesen azon van, hogy tényleg „ugyanolyan szolgáltatást nyújtó” géppel váltjuk-e ki. Sokszor ez ugyanis a fogyasztók mindennapi döntései alapján nem így történik. Emlékezzünk vissza a régi televíziókészülékek képátlójára és a mai modern tévék méretére. Egy régi 50 centis katódsugárcsöves TV-t kevesen cserélnek le 50 cm-es LED TV-re. Ha már újat, korszerűbbet vesznek, nagyobbra, szebbre is cserélik. Ekkor már nem is olyan egyértelmű az, hogy a kétszer-háromszor nagyobb képátlójú készülék kevesebbet fogyaszt-e, mint régi társa. Lássunk erre egy ábrát, mely egy arra vonatkozó francia rendszerirányítói becslést mutat, hogy évente mennyi villamos energiát fogyaszt egy tévé.

Egy televíziókészülék becsült éves villamosenergia-fogyasztása a francia rendszerirányító tanulmánya alapján

Forrás: RTE (2016): Annual electricity report 2015, p. 62.

Meglepő eredmény. Az ábra azt mutatja, hogy 2005 és 2013 között a tévék energiahatékonyságának javulása ellenére azok éves villanyfogyasztása kb. 65%-kal nőtt. Az elmúlt 10 évről (2005-2015) pedig elmondható, hogy egy tévékészülék éves fogyasztása ma másfélszerese annak, mint ami 2005-ben volt. Óvatosan kell tehát azzal az érveléssel bánni, miszerint az energiahatékonyság a villanyfogyasztás és a rendszerterhelés csökkentése irányába hat, mert ez csak bizonyos feltételek mellett igaz.

(2) A csúcsterhelés csökkentéséhez járulhat hozzá a villamosenergia-hálózat „okos” menedzselése, bizonyos fogyasztók működésének ütemezett be- és kikapcsolása. Tulajdonképpen a vezérelt áramra kötött villanybojlerekhez hasonló rendszer lenne ez, melyben egyes berendezések (pl. hőszivattyúk) működtetését a fogyasztó átengedi egy, a villamosenergia-rendszert üzemeltető szereplőnek. Ez a ki- és bekapcsolgatás mind a csúcsok csökkentését, mind a terhelési völgyek emelését lenne hivatott szolgálni. Habár hazánkban a villanybojlerek be- és kikapcsolására hosszú időszakon keresztül használták ezt a módszert, a véleményem szerint ez a technológia más típusú fogyasztók számára egyelőre gyerekcipőben jár, próbálkozások már vannak, de egyelőre számtalan technikai (pl. kommunikációs) és gazdasági (megtérülési) akadály vár leküzdésre. Sikeres elterjedése esetén valóban csökkenthetők lesznek majd ezzel a fogyasztási csúcsok és emelhetők a völgyek.

(3) Az áramfogyasztás és a csúcsterhelés növekedéséhez járul hozzá azon háztartási gépek terjedése, amelyek ma még nem találhatók meg sok magyar háztartásban, ilyenek pl. a klímaberendezések, a mosogatógépek, a szárítógépek, a laptopok, szórakoztató elektronikai eszközök és egyéb más elektromos készülékek.

(4) Szintén a villanyfogyasztás és a csúcsterhelés növelését vetíti előre az elektromos autók terjedése, melyek töltését a fogyasztók jellemzően pont az esti csúcsban, a villamosenergia-rendszer amúgy is igen terhelt időszakában végzik manapság. Íme egy olyan ábra erről, mely egy elektromos autós konferencián került a kivetítőre.

Forrás: Sara Gonzalez Villafranca – Cristina Corchero: Key facts and analysis on driving and charge patterns, Dynamic data evolution című előadás, Green eMotion Project konferencia, Budapest, 2015. február 6.

Amint látható, abban a fogyasztói szegmensben, amelyben hosszú távon nagy mennyiségű elektromos autó megjelenésére kell számítani (a háztartási szektorban), az autók töltése épp az esti fogyasztási csúcsra, az este 6-8 óra közötti időtartamra koncentrálódik. Általánosságban is elmondható azonban, hogy az elektromos autók töltése nem a villamosenergia-rendszer számára optimális, alacsony terhelésű időpontokban, azaz nem éjjel, nem hajnalban, hanem nappal, ill. az esti csúcsban történik. Amennyiben ez így marad, az elektromos autók terjedésével az esti csúcsok jelentősen nőhetnek. Ezt csak tovább tetézi, hogy az elektromos autók töltőinek teljesítményigénye folyamatosan nő. Egy közelmúlt konferencia egyik előadásában (IIR: ENKON2016, 2016. december 1., Budapest) nemrég az hangzott el, hogy Németországban olyan mintaprojektet építenek ki, amelyben a töltők 300 kW-os (háztartási léptékhez mérve óriási) teljesítményigénnyel rendelkeznek. Egy töltési ponton persze több ilyen töltőt telepítenek, számoljuk csak ki, ez milyen terhelést jelent már néhány autó töltése esetén is a hálózaton! Ha ezt okosabban akarjuk majd csinálni, komoly fejlesztésekre és központi vezérlésre lesz szükség!

(5) Az épületenergetika hosszú távú jövője is kérdéseket vet fel a fogyasztás és a csúcsterhelés szempontjából. Mivel az EU-s szabályozás  (Energy Performance of Buildings irányelv) szerint a 2020-as években már csak olyan házakat lesz majd szabad építeni, amelyek rendkívül alacsony energiaigénnyel rendelkeznek (a határoló falakon 20-30 cm-es szigeteléssel, a tetőn 40cm-es szigeteléssel), el lehet majd gondolkodni, hogy érdemes lesz-e az igen kis mennyiségű fűtési célú energiaigényre egy nagy beruházási igényű, földgáz alapú központi fűtésrendszert kiépíteni. Alacsony fűtési energiafogyasztás esetén már meggondolandó lehet egy szimpla villanyradiátoros fűtésben gondolkodni, mely jóval alacsonyabb beruházási költséggel rendelkezik. Gondoljunk csak bele: nincs szükség kéményre (egy kémény szabályos kiépítése több százezer forint), nincs szükség vizes rendszerre, vésésre, a fűtéscsövek falban, vagy padlóban vezetésére (jelentős, és az építőiparban egyre növekvő munkaerőköltség). Egy családi ház esetén milliós nagyságrendű beruházási költségek takaríthatóak így meg. Vessük ezt össze azzal, hogy a villany körülbelül kétszer olyan drága, mint a földgáz és egy alacsony energiaigényű ház energiaigénye rendkívül alacsony, azaz kevés fűtési energiát igényel. A milliós nagyságrendű beruházásiköltség-megtakarításért cserébe érdemes lehet felvállalni a magasabb üzemeltetési költségeket, hisz egy alacsony energiaigényű ház esetében ez csak évi 50-100 ezer forintos többletkiadással jár.

Amennyiben mégis egy vizes központi fűtésrendszer kialakítása mellett dönt a tulajdonos, felmerül a hőszivattyúk beépítésének lehetősége is, amelyek jóval nagyobb beruházási költség igényűek, de hatékonyabb villamosenergia-felhasználást tesznek lehetővé. Noha a legtöbb esetben forróvíztárolóval együtt épülnek az ilyen rendszerek, ez akkor is új terhelést hoz a villamosenergia-hálózatra.

Összességében véve az épületenergetika terén várható változások a villamosenergia-rendszer terhelése és csúcsterhelése szempontjából felfelé mutató tényezőket mutatnak.

Amint a legelső ábrán láttuk, a csúcsterhelés szépen lassan növekszik, s a jövőre vonatkozóan gyengébbek és bizonytalanabbak a csökkenés irányába ható tényezők, mint a növekedést mutatók. Vagyis véleményem szerint a változások eredője továbbra is az enyhe növekedés felé mutat, azaz a jövőben – a fenti gyorselemzés alapján – új rendszerterhelési csúcsok várhatóak. Ezek kielégítésére pedig az időjárástól független erőművek, többek között atomerőművek is kellenek, amint azt a legutóbbi bejegyzésemben is leírtam.

25 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr8212037045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Boka1 2016.12.11. 20:02:46

Az elektromos autók is terhelnek rendesen. Dehát azért van az áram, hogy fogyjon, nem?

toportyánféreg 2016.12.11. 22:59:51

na majd ha hasad az új magyar atom,
csak nehogy 1 másodperc alatt adja le a 30 évnyi teljesítményt

Sandor Akarki 2016.12.11. 23:12:15

Az egész a gyárak miatt van. A lakossági fogyasztás smafu.

abdul hackeem 2016.12.11. 23:26:40

"pedig elmondható, hogy egy tévékészülék éves fogyasztása ma másfélszerese annak, mint ami 2005-ben volt. Óvatosan kell tehát azzal az érveléssel bánni, miszerint az energiahatékonyság a villanyfogyasztás és a rendszerterhelés csökkentése irányába hat, mert ez csak bizonyos feltételek mellett igaz.'
Aha. Mivel az ábra kWh-ban van megadva, ezért jó lenne tudni a készülékek működésének óraszámát. Többet kell biciklizni, kevesebbet tévézni.

Szabványok 2016.12.12. 00:09:10

"véleményem szerint ez a technológia más típusú fogyasztók számára egyelőre gyerekcipőben jár, próbálkozások már vannak, de egyelőre számtalan technikai (pl. kommunikációs) és gazdasági (megtérülési) akadály vár leküzdésre."
Én kizárólag jogi/gazdasági akadályt látok.
Műszaki akadálya semmi nincs.
Kommunikációs?? Milyen kommunikációs akadály lehet?
Itt a HFKV technológia 30 éve megbízhatóan működik. 10 éve itt a rádiós körvezérlés, a Lakihegyi nagyadóval lehet vezérelni. Semmiféle technikai, kommunikációs akadálya nincs annak, hogy aki kéri, annak felszereljenek egy "villanyautó töltő" konnektort, ami nem bojlerre, hanem villanyautó töltésre van optimalizálva.

KunnHalmiAgnes 2016.12.12. 00:32:59

"Minden idők legnagyobb áramigénye a magyar villamosenergia-rendszerben"

Na ez is csak a fasiszta orbanrezsimben fordulhat elo, regebben minden rendben volt az aramigennyel, mostmar ez is emelkedik.
Holnap a MSZP tuntetest szervez a novekvo aramigeny ellen.

S S. 2016.12.12. 01:02:50

Nyilvánvalóan azért fogy ennyire az áram, mert az Orbán és a családja ellopja az emberektől, és átjátsza Habony Arpádnak.

backbencher 2016.12.12. 03:17:05

Kedves Aszodi Attila,

Nem lenne rossz a cikk, ha nem Paks 2 burkolt nepszerusitesere lenne kihegyezve.
Ertheto ez egy nuklearis energetikaval foglalkozo szakmber reszerol, de sajnos a fenti cikkben tobb felrevezeto megallapitas, ill. egyoldalu feltetelezes van, amik egy atlagembernel meg csak-csak magyarazhatok a megfelelo szintu ismeretek beszerzesenek (pl. internetrol) hianyaval, de a jelenlegi magyar nuklearis iparag egyik donto befolyasu szereplojenel, aki egyben "paksi kapacitas fenntartasaert felelos kormanybiztos" is, mar nem elfogadhato.

Nezzuk akkor sorjaban az egyes pontokat.

Link: MAVIR tanulmany 2013 (MAVIR 2013)
mavir.hu/documents/10258/45985073/MAVIR_VER_adatok_2012_Final.pdf/50ab23ef-deaa-4174-9fe2-8f5453dcbe3a

1. Magyar VER brutto csucsterhelese
A fenti 2 grafikon csak a magyar VER BRUTTO CSUCSTERHELESET mutatja meg, ami jol lathatoan eloszor 2007-ben haladta meg (6602 MW) az 1989-1990-es szintet (6580 MW), majd allitolag most 2016.12.08-an (6749 MW).

1.1 Brutto csucsterheles (ld. MAVIR 2013 40. old.)
Brutto csucsterheles = egy vizsgalt idoszakon belul, ahol a brutto rendszerterheles max. volt, 15 min. tenyleges mert atlagteljesitmenye.

Brutto rendszerterheles = a mo-i eromupark altal termelt, eromuvi gepkapcsokon mert vill. teljesitmeny + mo-i vill. energia import - mo-i vill. energia export.

1.2 Brutto csucsterheles szezonalis ingadozasa (ld. MAVIR 2013 15.old.)
A VER brutto csucsterhelese jellemzoen oktober-marcius kozotti 6 honapban magas, a masik 6 honapban jellemzoen alacsonyabb.

2. Osszes vill. energia felhasznalas versus netto felhasznalas
A mo-i osszes vill. energia fogyasztas = brutto fogyasztas (ipari + lakossagi + import - export) + eromuvi onfogyasztas + atviteli halozati veszteseg.
Netto felhasznalas = brutto fogyasztas - eromuvi onfogyasztas - atviteli halozati veszteseg.

Viszont mo-i sajatossag, hogy mind az import aranya (20%), mind az eromuvi onfogyasztas (gaz, lignit, Paks), mind az eromuvi allando hiany aranya (20%), mind az atviteli halozati veszteseg nagyon magas eu-i osszehasonlitasban.

2.1 Eromuvi onfogyasztas (MAVIR 2013 13. old.)
2012-ben a teljes mo-i megtermelt vill. energiabol Paks egyedul ugyan 46%-ot termelt, de a teljes mo-i brutto vill. energia fogyasztasbol (42,000 GWh) egyedul 37%-ot (!) (15,540 Gwh) el is nyelt, magas az onfogyasztasa. Es ez az arany azota sem javult.
Raadasul Paks 2 belepesevel sem fog javulni ez az arany, akar Paks 1+2 egyutt, akar Paks 2 egyeduli termeleset nezve.

2.2 Eromuvi allando hiany (MAVIR 2013 5. old.)
Eromuvi allando hiany = eromuvi beepitett teljesitmeny (pl. Paks 2,000 MW) - Rendelkezesre allo teljesitmeny allando erteke (tehat amit tenylegesen tud max. termelni, pl. Paks 1,600 MW) -> 20%.
Ez az arany az osszes mo-i 50 MW-nal nagyobb teljesitmenyu eromunel fennall, ES ugyanekkora lesz Paks 2-nel is, eppen az orosz technologia miatt.

2.3 Atviteli halozati veszteseg (MAVIR 2013 29. old.)
A mo-i atviteli halozati veszteseg 30-35 GWh/ho (marc-okt), 38-45 GWh/ho (nov-febr).

3. Modern el. eszkozok hatasa a netto felhasznalasra

3.1 Haztartasi eszkozok
Sulyosan felrevezeto a TV-s hasonlat. Ugyanis minden el. haztartasi eszkoznel (porszivo, TV, laptop, huto, mosogep, stb.) a HASZNALATI IDO SZAMIT, amit viszont nem lehet jol megbecsulni az egyenenkent eltero fogyasztasi szokasok miatt, meg a keszulek tenyleges fogyasztasanak ismereteben sem. Ezert felrevezeto a fenti francia VIR becsles TV fogyasztasra.

A valodi problema inkabb az, hogy Mo-n az elmult 10-15 evben ugrott meg jelentosen az egy haztartason beluli el. eszkozok szama, igy azok potencialis "egyutthasznalasat kellene vizsgalni ahhoz, hogy tiszta kepet kapjunk.
Pelda: nem az a baj hogy 2016-ban van 10-15 db. el. eszkoz egy haztartasban a 2001-es 5-8-hoz kepest, hanem az lehet problema, ha ezeket MIND EGYSZERRE hasznaljak/toltik, es tobb haztartasban egyidejuleg.

3.2 Epuletenergetika
A 3.1-ben irtak ugyanigy fennallnak a hoszivattyura, de a szelkerekes, es a napelemcellaval mukodtetett korszeru futesi, vizmelegitesi rendszerekre MAR NEM.

3.3 Vill. autok
Itt a TOLTOALLOMASOK, ES AZ AZOKHOZ KAPCSOLODO TAVVEZETEK, ill. INVERTER, v. TAROLOEGYSEGEK EGYIDEJU KIEPITESE DONTO (suruseg, nevleges toltoero).

4. Vill. energia halozat "okos menedzselese"
A 2.1-2.3, 3.1-3.3 pontban irtak, plusz a 2.2 eromuvek onfogyasztasan belul az eromuveken beluli vill. halozat mind-mind egy iranyba mutatnak: -> a mo-i vill. energia TAVVEZETEK HALOZAT KORSZERUSITESE, ES nagyobb kapacitasura FEJLESZTESE.

EZT NEM POTOLHATJA SEMMILYEN "okos" vezerles.
Eleg csak az USA-beli, del-afrikai, indiai, kanadai un. "rollover blackouts"-okra, mas neven tervezett/nem tervezett "gordulo aramszunetekre" gondolni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.12.12. 07:23:19

@Sandor Akarki: Butaságot beszélsz. A fogyasztás egyharmada a lakossági, több mint fele a kisfogyasztói. (lakosság, állam, kisvállalkozások)

Medgar 2016.12.12. 09:31:52

@backbencher: Én azt nem értem, hogy ha hülye vagy valamihez miért szólsz bele?

"2.1 Eromuvi onfogyasztas (MAVIR 2013 13. old.)
2012-ben a teljes mo-i megtermelt vill. energiabol Paks egyedul ugyan 46%-ot termelt, de a teljes mo-i brutto vill. energia fogyasztasbol (42,000 GWh) egyedul 37%-ot (!) (15,540 Gwh) el is nyelt, magas az onfogyasztasa. Es ez az arany azota sem javult.
Raadasul Paks 2 belepesevel sem fog javulni ez az arany, akar Paks 1+2 egyutt, akar Paks 2 egyeduli termeleset nezve."

Az általad hivatkozott két grafikon a termelés - fogyasztás összetételét mutatják.

TEHÁT: a hazai termelés 46%-át állítja elő Paks, a fogyasztásnak viszont csupán 37%-át a 20%-os import (gyk.: a rózsaszín rész) miatt.

Paks önfogyasztása 800-900 GWh ami a teljes 14 500 GWh-nak kb 6%-a.

Lazán kapcsolódik a kommentedhez:
24.hu/kozelet/2015/09/29/tragikus-pisa-felmeres-utolsok-vagyunk-europaban/

backbencher 2016.12.12. 11:58:25

Harom erdemi kiegeszites a fenti 2016.12.12. 03:17:05-os kommentemhez.

Link: MAVIR 2012. evrol szolo stat. jelentes (MAVIR ESJ 2012) (50-52. old.)
www.mavir.hu/documents/10258/154394509/a_magyar_villamosenergia_rendszer_2012_evi_statisztikai_adatai.pdf/b1fcbe6e-ed81-42bc-bf05-569aec2cfaa3

Link: MAVIR 2013. evrol szolo stat. jelentes (MAVIR ESJ 2013) (60-62. old.)
mavir.hu/documents/10258/45985073/MAVIR_VER_adatok_2012_Final.pdf/50ab23ef-deaa-4174-9fe2-8f5453dcbe3a

Link: MAVIR 2014. evrol szolo stat. jelentes (MAVIR ESJ 2014) (70-73. old.)
www.mavir.hu/documents/10258/45985073/VER_Stat_2015_1223MAVIR.pdf/54105c7e-fc2e-439e-9779-5e468a28f5ae

Link: MAVIR 2015-os adatai (MAVIR A 2015)
www.mavir.hu/documents/10258/45985073/MAVIR_VER_2015_WEB.pdf/4cb51529-6318-41cf-94f4-d62aca92b72d

A. Az 1.1 ponthoz - brutto/netto fogyasztas es termeles valtozasa 2012-2015 kozott
1. Brutto es netto fogyasztas valtozasa
Netto eromuvi termeles: 31,983 GWh (2012), 28,055 GWh (2013), 27,473 GWh (2014).
Eromuvi onfogyasztas: 2,426 GWh (2012), 2,264 GWH (2013), 1,876 GWh (2014).
Brutto eromuvi termeles: 34,328 GWh (2012), 30,306 GWh (2013), 29,349 GWh (2014), 30,062,9 GWh (2015).
Export-import szaldo (import-export): 7,966 GWh (2012), 11,878 GWh (2013), 13,388 GWh (2014), 13,687 GWh (2015).
Halozati veszteseg: 3,684 GWh (2012), 3,663 GWh (2013), 3,654 GWh (2014).

Brutto fogyasztas = brutto eromuvi termeles - eromuvi onfogyasztas + export-import szaldo:
39,949 GWh (2012), 39,932 GWh (2013), 40,861 GWh (2014), 43,749.9 GWh (2015).
Netto fogyasztas = brutto fogyasztas - halozati veszteseg: 36,184 GWh (2012), 36,257 GWh (2013), 37,207 GWh (2014), GWh (2015).

2. Kerdes, hogy a FOGYASZTAS ES az IMPORT szaldo 2013-2014-tol lathato JELENTOS MEGUGRASANAK PONTOSAN MI AZ OKA - a stagnalo eromuvi onfogyasztas es halozati veszteseg, valamint a csokkeno netto eromuvi teljesitmeny mellett.

3. A mo-i kormany 2014-2015 folyaman "felporgette" Paks (nevleges 2,000 MW) kihasznaltsagat 89-90%-ra, a lignites Matrai I-II. Eromuet (nevleges I. 200 MW, II. 684 MW) 72-74%-ra, de a tobbi 300 MW-nal nagyobb teljesitmenyu nagyeromuveket 0-25% kozotti kihasznaltsaggal mukodteti, mig az 50-300 MW kozotti teljesitmenyi eromuvek kihasznaltsaga 16-56% kozott szorodik.
Ez a nagy szoras egyszerre jelzi a Paks-ra valo kenyszeres tamaszkodast, es az egyeb eromuveknel valo teljesitmeny visszafogast.
Ugyanakkor az importalt - es mo-i tartalekolt - foldgaz mennyisege nem csokkent a gazeromuvi termeleshez igazodoan.

B. A 2. ponthoz - mo-i vill. energia import es export
1. Az import-exportnal a mo-i brutto/netto fogyasztasra a TENYLEGES FIZIKAI FORGALOM DONTO, nem a kulker. forgalom mely utobbi tartalmazza az aramtozsdei tranzakciokat is.
Mo-i vill. netto energia import iranya: Szlovakia (10,229.2 GWh 2012, 9,816.139 GWh 2015), Ausztria (2,092.9 GWh 2012, 2,118.86 GWh 2015), Ukrajna (3.904 GWh 2012, 5,536.32 GWh 2015), Romania (1,110.36 GWh 2015).
Mo-i vill. netto energia export iranya: Horvato. (6,292.5 GWh 2012, 4,819.79 GWh 2015), Szerbia (1,217.5 GWh 2012, 75.13 GWh 2015), Romania (750.3 GWh 2012).

Kulonosen aggaaszto, hogy 3 ev alatt minimalisra csokkent a szerbiai netto export, es a romaniai netto export atfordult netto importba.

2. Azt, hogy az export-import szaldo a brutto termelesen beluli aranya 18,81%-rol (2012) 31,28%-ra (2015) (60%-os novekedes 2012-hoz kepest!) nott, csak kis reszben magyarazza a belfoldi mo-i termeles novekedese (pl. Mercedes gyar termeles beindulasa 2012 vegetol, hullamzo epitoipari termeles).
A MEGUGRAS VALODI OKA AZ, hogy 2013-tol kezdte a mo-i kormany az importalt olcso(bb) szlovak es ukran aramot -reszben aramtozsden keresztul, reszben azon kivul - Horvato-nak, es Szerbianak tovabbadni, es a kulonbozetet lenyelni valtozatos modokon.
EZ a folyamat ma is tart, es EROSODNI FOG PAKS 2 BELEPESEIG, ES ugyan kisebb mertekben, de UTANA IS.

C. A 4. ponthoz - vill. energia halozat "okos menedzselese" (ld. MAVIR ESJ 2014 67-69. old.)

1. A jelenlegi magyar vill. tavvezetek halozat 2 fo reszbol all (2014):
(a) atviteli halozat (vezetekhossz): 4,855 km, ebbol 750kV 268 km, 400kV 2,978 km, 220kV 1,393 km, 120kV 199 km.
(b) elosztohalozat (nyomvonal): nagyfeszultsegu 6,325 km, kozepfeszultsegu 67,420 km, kisfeszultsegu 88,253 km.

Az (a)-n belul a 400kV-os es tavvezetekek aranya novelendo jelentosen, meghozza azon belul is a ket rendszeru (double circuit), es a 220kV-os ketrendszeru tavvezetekek aranya.
Ugyanis a KET RENDSZERU TAVVEZETEKEK TESZIK LEHETOVE IGAZAN AZ "OKOS MENEDZSELEST", es a vill. autok terjedese miatt megugro fogyasztas zokkenomentes kiszolgalasat.

backbencher 2016.12.12. 12:18:36

@Medgar: 2016.12.12. 09:31:52

Elnezest, korrigalom a Paks onfogyasztasara vonatkozo levezetest, az valoban csak a mo-i brutto teljes fogyasztasbol "csak" 5.8% volt 2012-ben, ha a fenti kommentjeben irt 800-900 MW-ot vesszuk alapul, de sajnos sem a MAVIR, sem MVM nem tett kozze pontos adatokat Paks TENYLEGES eromuvi onfogyasztasarol.
Jo lenne latni hozza a forrast.

Ugyanakkor Paks az OSSZES MO-I FELHASZNALT ENERGIAFORRAS 37%-at FOGYASZTJA EL, ami - mivel Mo. Oroszo-bol importalja a nuklearis futoanyagot - sajnos nagyon kiszolgaltatotta teszi Mo-t az oroszoknak.

De a 24.hu-rol belinkelt cikknek SEMMI KOZE ehhez a temahoz.

to:rppapa 2016.12.12. 12:58:39

@backbencher: "2012-ben a teljes mo-i megtermelt vill. energiabol Paks egyedul ugyan 46%-ot termelt, de a teljes mo-i brutto vill. energia fogyasztasbol (42,000 GWh) egyedul 37%-ot (!) (15,540 Gwh) el is nyelt, magas az onfogyasztasa. Es ez az arany azota sem javult."
Ezt a baromságot komolyan gondolod?! Vagy elolvasod egyáltalán amit írsz?
Ettől eltekintve persze lehet és érdemes is vitatkozni azzal, aki azt akarja bemagyarázni, hogy miért van szükség Paks 2 megépítésére. Egyrészt ezt azzal próbálja alátámasztani, hogy rohamosan nő az áramfogyasztás (pláne ha sokan beszopják, hogy érdemes áttérni az elektromos fűtésre pont akkor, amikor tudnivaló, hogy Paks 2 még drágábban fog áramot termelni), de közben a kormányzati propaganda eddig arról szólt, hogy Paks 2 azért lesz jó, mert a nyilvánvalóan felesleges áramot majd jól el tudjuk adni a környező országoknak. (Néha - sokszor - nem ártana egyeztetniük a kormányzati szereplőknek, hogy most akkor mivel is etetjük a népet.)
A másik apróság pedig az, hogy véletlenül sem tesz említést sem a megújuló energiaforrásokról (nap~, szél~), ami minden fejlett országban egyre nagyobb arányban váltja ki az atomerőműveket.

Medgar 2016.12.12. 13:26:44

@backbencher: Kérlek felejtsd el ezt az orbitális baromságot a 37%-ról, de még a 5,8%-ot is.

Paks 2013-ban termelt 14 527+842,6 GWh áramot ebből elfogyasztott 842,6 GWh-t ami a teljes termelése 5,4%-a.

2013-ban a hazai termelés 30 311 469 GWh a nettó import 11 877 704 GWh volt. Így Paks önfogyasztása a teljes mennyiséghez képest 1,99 %.

ortegay 2016.12.13. 06:12:49

@backbencher: Olvasva írásod, nem csodálom, hogy szinte minden lényegi dolgot titkosítani kényszerül a Kormány. (Ahogy 2004-ben a média hülyesége miatt Hornék az államadósságot).
Nem csodálkozom, hogy ebbe a körbe került a 3-as Metró. És a fajtádnak köszönhetően lassan a komplex energetika. Mert az ilyen balfasz megközelítésekkel tömeghisztit lehet csinálni.
Az Atomerőmű turbinacsarnok képen vannak a nagy sárgák. Azok a turbinák. Mögötte a kékek, a generátorok. Az a kék azért van, hogy az előtte levő sárgát hajtsa? Számításod szerint az erőmű nem termeli, hanem fogyasztja az áramot.
Ha így folytatjuk, amit az egyetemen tanulnak energetikát, államtitokká kell minősíteni, mert a sok hülye ezekből az információkból a valótlan hírekre nagyon fogékony jónép körében hisztit kelt.
"Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa". avagy: "Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna"

És mi az, hogy önfogyasztás? A megtermelt energiából mennyit használ el működéséhez. Igazság szerint meg sem szabadna jelenni ennek a teljesítménynek, de okos módon kitalálták, hogy ami villany megjelenik a generátor kimeneten, az a megtermelt, olcsón eladott villany. A működéshez szükséges villanyt vegye meg drágán, a hálózatból. Az biznisz az Eon-nak.

backbencher 2016.12.13. 13:57:35

@to:rppapa: 2016.12.12. 12:58:39

1. A hibaert mar a korabbi fenti 2016.12.12. 12:18:36-os kommentemben (ld. fent) elnezest kertem Medgar-tol, es korrigaltam is. Lathatoan o viszont tovabb porgott azon a ponton, de erdemi adattal, dokumentummal azota sem sikerult alatamasztania Paks eromuvi onfogyasztasara valo allitasait.
Igy elnezest kerek Toled is.

2. Igazat adok az ervelesednek.
Link: rekk.hu/elemzes/144/gazdasagi_hataselemzes_magyarorszag_nemzeti_energiastrategiajahoz
2.1 Paks 2 epitesebol igazabol csak az oroszok huznak hasznot (epitesi ktsg-k elszallasa, epitesi referencia, futoanyag ellatas), es a mostani magyar kormanyzat (30 evre vagy tovabb titkositas, projekt ktsg-k menetkozbeni valos es nem valos indokokra hivatkozassal valo felnyomasa) elszallasa es a kormanyfohoz kotodo egyes 2010 ota "felpumpalt" vallalkozok (nem a nuklearis technologiahoz szorosan kapcsolodo epitesi munkak elvegzese, kiszervezese 1-2 szinttel lejjebbi alvallalkozoknak).
Erdekes lesz latni, hogy a semmilyen magyar eromuvi epitesi tapasztalattal nem rendelkezo kormanyfo kozeli vallalkozok cegei megint kikkel fogjak a tenyleges munkakat elvegeztetni.

2.2 Ezen nem valtoztat az sem, ha a kormany az orosz hitelkeretet EUR-ban/USD-ben denominalt magyar allamkotvenyek 2017-2018 folyaman nk. piacra kibocsatasaval reszben v. egeszben kivaltani probalja.
Sot. az orosz hiteltol valo visszalepes - akar lehivas elotti felmodassal, akar mar reszben lehivott hitelnel felmondassal es elotorlesztessel tortenik - plusz ktsg-eit is egybol ki kell fizetnie a kormanynak a felmondas hatalyba lepeset kovetoen igen rovid idon belul, ezert a nk. piacokrol az eredeti orosz hitel eredeti toke- es egyeb jarulekos ktsg-ein tul meg a hitelbol valo kilepes ktsg-eit is meg kell finansziroztatnia.

3. Ezenkivul ott vannak meg a Paks 2 uzemeltetesehez kapcsolodo kockazatok:
3.1 Erosen kozpontositott es a nuklearis alapu vill. energiatol fuggo VER lesz Paks 2 elkeszulte utan, raadasul az oroszoktol kell a futoelemeke, ahogy most is.
Mivel Paks (neveleges teljesitmeny 4x500 = 2,000 MW) most is a VER-ben megtermelt vill. energia 50-52%-at adja, ez az arany hasonlo marad a kesobbiekben is, eppen Paks 2 (tervezett teljesitmeny 2x 1,200 = 2,400 MW) miatt.
Mind az aranyt, mind az oroszoktol fuggest csak tovabb fogja erositeni, ha Paks 2 elkeszulte utan Paks 1-t is felujitjak, varhatoan szinten orosz technologiaval.

3.2 A jelenleg 20% koruli importot kerdes, hogy mennyire tudja mennyisegben, ill. gazdasagilag Mo-ra nezve elonyosen kivaltani Paks 2.
(a) Mennyisegi importkivaltas
Induljunk ki abbol a feltetelezesbol, hogy Paks 1-t sikerul NEMCSAK PAKS 2 UZEMBE HELYEZESEIG (kb. 2025-2026), HANEM A JELENLEGI UZEMIDO HOSSZABBITASIG (2032-ig) folyamatosan mind a 90%-on uzemeltetni (ahogy azt 2014-2015-ben tettek).
Ez Paks 2 uzembe helyezeseig, ES PAKS 1 (akar idoleges felujitas miatt, akar vegleges) LEALLITASA UTAN - valtozatlan export-import szaldot, es valtozatlan egyeb eromuvi kihasznalast feltetelezve - CSAK SZINTEN TARTAST JELENT.
MENNYISEGI IMPORT KIVALTAS CSAK 2025/2026-2032 KOZOTT LESZ, amikor mar/meg Paks 1-2 is egyszerre (min. 90%-on) uzemel.

(b) Gazdasagossagi import kivaltas
Ld. a fenti 2016.12.12. 11:58:25-os kommentemet, amelyben leirtam, hogy Mo-nak a szlovakiai, ausztriai, es ukrajnai netto import a donto, amelyekhez meg 2015-ben hozzajott a romaniai is.

Eppen ez a tobb eves trend mutatja, hogy Mo. hiaba exportal is a fenti szomszedos orszagokba, toluk mindig tobbet importal, ezert netto importor felejuk.
MO. NETTO EXPORTOT EDDIG CSAK HORVATO. ES SZERBIA FELE TUDOTT OSSZEHOZNI, es erosen kerdeses, hogy ezt jelentosen tudja-e a tovabbiakban novelni ugy, hogy az OSSZES SZOMSZEDOS ORSZAG VAGY A MAR MEGLEVO EROMUVI KAPACITASAIRA KONCENTRAL (ertsd: nem fogja Mo. kedveert azokat visszafogni), VAGY MEGUJULO EROFORRASOK ARANYAT NOVELI (ld. Szlovakia viz+szel, Ausztria viz+szel+napelem, Romania szel+napelem, Horvato. szel+napelem),

backbencher 2016.12.13. 14:08:44

@Medgar: 2016.12.12. 13:26:44

Medgar-tol mar a fenti 2016.12.12. 12:18:36-os kommentemben korrigaltam es elnezest kertem, bizonyara elkerulte a figyelmet a vagdalkozas kozben.
.
Egyuttal kertem, hogy tamassza ala adatokkal es belinkelt erdemi dokumentumokkal az allitasat, miszerint Paks eromuvi onfogyasztasa tenylegesen mekkora.
Ugyanis az altalam eddig belinkelt MAVIR dokumentumokban CSAK EVES OSSZESITETT EROMUVI ONFOGYASZTASI ADATOK VANNAK, nincs kulon eromuvenkenti bontas.
Pedig felettebb tanulsagos lenne latni nemcsak Paksnal, hanem a tobbi hagyomanyos eromunel is.

EN MINDIG ALATAMASZTOM ADATOKKAL ES BELINKELT DOKUMENTUMOKKAL, AMIT IROK.

Az 5.8%-ot a Medgar altal eloszor megadott 800-900 GWh alapjan szamoltam a 2012-es osszfogyasztasbol.
Sajnalom, hogy Medgar reszerol mindeddig elmaradt mind az altala fentebb irt adatok - eloszor 800-900 GWh, majd 842. GWh - forrassal alatamasztasa.

backbencher 2016.12.13. 14:18:49

@ortegay: 2016.12.13. 06:12:49

Lasd a Medgar-nak irt fenti 2016.12.12. kommentemet.
Bizonyara elkerulte a figyelmet a vagdalkozas kozben, pedig mar tobb mint 1 napja fent volt amikor megirta a kommentjet.

Felettebb figyelemre melto, hogy tovabbi meg erosebb kormanyzati titkositasert kialt, amikor abbol mar eddig is boven van Paks es Paks 2 kapcsan is.

A vagdalkozasa onmagaert beszel, de talan az eromuvi onfogyasztasnal nem kene belekeverni semmilyen ceget, kulonosen ugy, hogy a lakossagnak es ipari felhasznaloknak szolgaltatott aram arat Mo-n eppen az allam szabja meg evek ota (ami onmagaban nem baj, csak az allam altal elismert ktsg-ken lehet vitatkozni).

ortegay 2016.12.13. 15:18:15

@backbencher: Én ellene vagyok a Kormányzati titkosításnak. Csak a tömegdemokrácia vadhajtásait megéltem többször. Szakmapolitikai kérdések többsége nem tartozik az utca emberére, a hisztikeltés ellen valahogy védekezni kell. Vagy a végeredmény az lesz, mint a "Vízlépcsőt vagy demokráciát" esetén.
Se vízlépcső, sem demokrácia. Egy szakmai - vízügyes -kérdést fújtak fel, majd emeltek tömegbefolyás szintjére. A vízlépcső a megépített Duna - Rajna - Majna csatorna miatt kellett volna, hogy a Duna végig hajózható legyen. A vízerőmű, a villany itt melléktermék. Ha már duzzasztunk, a víz helyzeti energiáját használjuk ki.
Egy szó mint száz: a populista stílus használata ellen van kifogásom. És nem is kicsit.
Ha az önfogyasztásba belekevert céggel tévedtem, cáfoljanak. Nem vagdalkozom. Tényeket elismerek.

ortegay 2016.12.13. 16:07:53

Te honnan írsz? Nagyon nehezen olvasható az ékezet nélküli szöveg.

Remélem elgondolkodtat a cikk: www.vg.hu/vallalatok/energia/rengeteg-energiara-lesz-szuksege-magyarorszagnak-479020

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.12.20. 08:10:22

@backbencher: "Elnezest, korrigalom a Paks onfogyasztasara vonatkozo levezetest, az valoban csak a mo-i brutto teljes fogyasztasbol "csak" 5.8% volt 2012-ben, "

Ez is hibás, mert a sajátjából 5,8 százalék, nem a magyarországiból.

Medgar 2016.12.20. 09:32:50

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Ugyan már kicsire nem adunk ;-) A 37%-hoz képest szinte mindegy, hogy 5 vagy 2 százalék...