Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának határozata a Paks II. projektről

2017. október 06. 19:15 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Amint 2016 januárjában a Rothschild bankház által készített elemzés alapján jómagam röviden, a Magyar Idők pedig hosszan beszámolt róla, a Paks II. projekt megtérülési számításai stabil lábakon állnak. Az Európai Bizottság 2015 novemberében a projekt gazdaságosságára és az állami támogatás kérdésére vonatkozó mélyreható vizsgálatot indított (a teljes bizottsági akta itt). 2017. március 6-án a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága (DG COMP) meghozta döntését, melyről egy két oldalas sajtóközlemény formájában tájékoztatta akkor a nyilvánosságot.

A Főigazgatóság által meghozott döntés részleteit a Bizottság ma hozta nyilvánosságra. Ennek apropóján készült a mai blogbejegyzés, melyben összefoglalom, hogy a vizsgálat milyen eredményre vezetett.

eubizottsag.png

Miután a Bizottság megállapította, hogy a Paks II. projekt állami finanszírozása állami támogatásnak minősül, azt vizsgálta meg, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e az európai uniós jogszabályokkal, azaz engedélyezhető-e. A Bizottságnak ehhez a következő hat szempontot kellett részletesen megvizsgálnia:

Az intézkedés

  1. közös érdekű cél elérését szolgáló tevékenységet tesz-e lehetővé,
  2. piaci hibát küszöböl-e ki,
  3. a közös érdek eléréséhez megfelelő eszköz-e,
  4. ösztönző hatású-e,
  5. arányos-e,
  6. nem torzítja-e aránytalanul a versenyt.

 

Közös érdek

A közös érdek vizsgálata során a brüsszeli testület utalt az Európai Unió legmagasabb szintű jogaként megjelenő, az elsődleges uniós jog részét képező Euratom Szerződésre, annak is 2. cikk (c) pontjára, miszerint:

„2. cikk

Feladatának teljesítése érdekében a Közösség, e szerződés rendelkezései szerint (…)

(c) elősegíti a beruházásokat, és — különösen a vállalkozások kezdeményezéseinek támogatásával — biztosítja a Közösségben az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését.

A Bizottság – érthető módon – úgy véli, hogy a Paks II. projekt megvalósítása és az ennek érdekében hozott tagállami intézkedés, vagyis a projekt állami finanszírozása egy új nukleáris beruházás előmozdítását célozza, így egy, az EU elsődleges jogforrásának számító szerződésben megfogalmazott közös európai érdek eléréséhez járul hozzá.

Piaci hibát küszöböl ki

A piaci hiányosság létére vonatkozóan a Bizottság deklarálta, hogy az atomenergetikai projektek speciális sajátosságokkal bírnak, ilyenek a rendkívül nagy beruházási összeg, a hosszú előkészítési, létesítési időszak, a kifejezetten hosszú üzemidő, az erőmű technológiai komplexitása, az engedélyezés bonyolultsága, de ilyen az atomerőművekkel kapcsolatos összetett szabályozói környezet is. Mindezek olyan kockázatokat jelentenek, amelyek a piac számára nehezen kezelhetők, ezért ha az atomerőművek létesítését kizárólag a piacra bíznánk, úgy az atomerőművi beruházások szintje elmaradna a szükséges mértéktől.

A Bizottság szerint létezik tehát egy piaci hiányosság, amely Magyarországon is fennáll, ezért az állami beavatkozás indokolható és szükséges.

Megfelelő, ösztönző és arányos

A határozat azt is megállapította, hogy a magyar állam által foganatosított intézkedés, vagyis az új paksi blokkok állami finanszírozása megfelelő eszköz a közös európai érdek elérésének előmozdítására, hiszen szerinte más eszközök, így például adókedvezmények nem lettek volna elegendőek a projekt megindításához. Ehhez hasonlóan, a Bizottság úgy értékelte, hogy a hazai intézkedésnek, azaz a projekt állami finanszírozásának ösztönző hatása is igazolt, hisz a projekt ténylegesen kezdetét vette. Az intézkedés arányosságát és az esetleges túlkompenzáció hiányát a Bizottság szerint jól jelzi, hogy a projekt megtérülése egy kicsivel alacsonyabb, mint az a szint, amit egy piaci magánbefektető egy hasonló projekttől elvárna, így a projekt teljes állami finanszírozása arányos intézkedésnek minősül.

Nem torzítja aránytalanul a piacot

A piactorzító hatások elkerülését a Bizottság több szempont szerint vizsgálta: elemezte a hazai villamosenergia-piacra, a szomszédos országok piacaira kifejtett hatásokat, valamint külön értékelte a régi és új paksi blokkok együttes üzemének idejét is. A brüsszeli testület fontosnak tartotta, hogy a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak tulajdonosa és üzemeltetője, valamint az új blokkok tulajdonosa és üzemeltetője a jövőben ne egyesüljön, ezáltal ne alakulhasson ki a piac torzításának lehetőségét felvető, túlzott piaci koncentráció. A Bizottság erre szolgáló garanciaként előírta, hogy

a piaci koncentráció megelőzése érdekében Paks II funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól.

Egy további vizsgálati szempont volt, hogy az új paksi blokkok új piaci szereplők számára nem jelentenek-e piaci belépési korlátot, valamint hogy a piacról nem szorítanak-e ki már ma is piacon lévő szereplőket. E kérdéskört a Bizottság részletesen, három alpont mentén vizsgálta. A hazai piacra vonatkozóan megállapította, hogy a Paks II. projekt valóban a hazai nukleáris kapacitást fenntartó projekt, és hogy a ma működő paksi blokkok leállítása után a hazai erőműhiányos állapot újra visszatér, a hazai jelentős nettó villamosenergia-import pozíció fennmarad. A határokon átívelő hatásokkal kapcsolatban a testület felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai nettó áramimport évek óta 30% körüli, valamint hogy a hazai határkeresztező kapacitások mértéke a hazai beépített erőművi teljesítőképesség 75%-ának felel meg, azaz országunk az európai rendszerbe jól integrálódott.

A határozat indoklása rögzíti azt is, hogy az új atomerőmű árelfogadó szereplő lesz a piacon, a piaci árat más, az új blokkoknál magasabb költségű termelők fogják meghatározni, és a Magyarországra irányuló villamosenergia-export továbbra is jövedelmező tevékenység marad. A Bizottság deklarálja, hogy a szomszédos tagállamok közül azon piacokat figyelembe véve, amelyek részei a piaci összekapcsolásnak, vagyis a szlovák-magyar-román piacon még az MVM és a Paks II. együttes piaci részesedése sem fogja meghaladni a 20%-ot, így Paks II. piaci részesedése is kicsi marad. A további szomszédos uniós tagállamokra kifejtett esetleges hatásokról a Bizottság megállapította, hogy a piacösszekapcsoltság hiánya és a szűkebb mértékű fizikai összeköttetések miatt hatás még kevésbé lesz érzékelhető.

A brüsszeli testület külön figyelmet szentelt annak az időszaknak, amelyben Paks1 és Paks2 egymással párhuzamosan fog üzemelni. Az Európai Bizottság erre vonatkozóan rögzíti, hogy a 6 blokkos együttes üzem ideje rövid lesz, és hogy az ellátásbiztonság, valamint a ma működő blokkok leszerelésének gondos tervezése miatt ez az időszak mindenképpen arányosnak tekinthető, különösen annak tudatában, hogy a jelenleg üzemelő blokkok a hazai villamosenergia-termelés több, mint 50%-át (a hazai áramfelhasználás kb. 36%-át) biztosítják. A testület azt is megjegyzi, hogy a 6 blokkos üzem idején az üzemben lévő hazai erőművek együttesen sem lesznek képesek kielégíteni az addig is növekvő hazai villamosenergia-igényeket és további erőművek építésére, és/vagy külföldi források igénybevételére lesz szükség. Az új erőművi igényeket az ENTSO-E előírásainak való megfelelési kényszer is megerősíti.

A piactorzító hatások utolsó számottevő kockázatát a Bizottság a nagykereskedelmi piaci likviditási kockázatokban azonosította. A magyar fél ennek elkerülésére a következő garanciákat vállalta:

(1) a Paks II. projekttársaság az általa megtermelt villamos energia legalább 30%-át a HUPX-en, vagy más, ehhez hasonló, a Bizottság által jóváhagyott áramtőzsde napi, a napon belüli, vagy futures piacain értékesíti;
(2) a fennmaradó részt a társaság átlátható, objektív és diszkriminációmentes feltételeket biztosító aukciókon értékesíti. 

Az Európai Bizottság döntésének összefoglalása

Részletes és hosszan tartó vizsgálatai eredményeképpen az Európai Bizottság határozatában rögzítette, hogy a Paks II. projekt állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik. A projekt állami finanszírozása ugyan az Európai Bizottság szerint állami támogatásnak minősül, de az kompatibilis az erre vonatkozó európai szabályokkal. Az állami támogatás mindössze abban áll, hogy a projekt által várhatóan megtermelt profit kis mértékben elmarad attól a szinttől, amit egy piaci magánbefektető egy hasonló beruházástól elvárna. A beruházás közös európai célt szolgál, profitot termel, az állam befektetése a projektbe ösztönző hatású, megfelelő, arányos, piaci hibát küszöböl ki, és nem torzítja aránytalanul a magyar és regionális villamosenergia-piacot.

A 16 hónap időtartamú, standstill (a fővállalkozói szerződés közvetlen megvalósítását felfüggesztő) állapotot eredményező Európai Bizottsági vizsgálat lezárultával az utolsó uniós akadály is elhárult a projekt előrehaladása elől. Jelenleg az orosz féllel közösen azon dolgozunk, hogy a fizikai munkálatok mihamarabb megkezdődhessenek, az új blokkok pedig 2026-2027-ben kereskedelmi üzembe léphessenek.

Következtetések

Az Európai Bizottság vizsgálata is alátámasztja, hogy az új blokkok építésére hazánknak szüksége van, a blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és profitot is termelnek:

  • Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos és klímabarát áramellátás Magyarországon. A paksi új blokkokban megtermelt áram részben ellensúlyozni tudja a növekvő fogyasztás és az öregedő erőművek bezárása következtében várható villamosenergia-hiányt.
  • Az új blokkok által termelt bevételek elegendőek lesznek a költségek fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit (amelyek tartalmazzák a kamatkiadásokat is), az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit, sőt a beruházás nyereséget is termel.
  • Az Európai Bizottság szerint a Paks II. projekt összhangban van az EURATOM szerződés célkitűzéseivel és segít azokat teljesíteni. Összeurópai érdekeket is szolgál: erősíti az uniós ellátásbiztonságot a villamosenergia-piacon.

Az Európai Bizottság most publikált határozata alátámasztja, hogy a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartási projektje Magyarország számára egy energiapolitikai szempontból stratégiai fontosságú beruházás, amely nyereséget is termel majd.

bf0d3cf71ea85cecd0daf53f1f8668d6.png

A paksi 5. és 6. blokk látványterve

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr1212935055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.