Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

Zöldségek netovábbja, avagy gondolatok a Paks II. projekt környezetvédelmi engedélyéhez kapcsolódó zöld támadásokról

2017. november 14. 15:18 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Az elmúlt időszakban több hírportálon is megjelent az a hír, mely szerint az Energiaklub és a Greenpeace Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinné Paks II. környezetvédelmi engedélyezésének ügyét, miután a Pécsi Törvényszék elutasította késve beérkezett keresetlevelüket.

A Pécsi Törvényszék sajtóközleménye szerint „a jogi képviselővel eljáró Greenpeace Magyarország Egyesület, valamint az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület a keresetlevelét – a törvényi rendelkezés és a jogerős közigazgatási határozatban szereplő tájékoztatás ellenére – tévesen a másodfokú hatóságnál nyújtotta be, ami miatt a keresetlevele 30 napon túl érkezett meg az elsőfokú hatósághoz. A bíróság a jogerős végzésében megállapította, hogy a keresetlevél helytelen címre való megküldése a felperesek részéről önhibának tekintendő tévedés volt, ezért az ebből eredő határidő mulasztás nem orvosolható.”

Az Energiaklub tévedése beismerése helyett a Pécsi Törvényszék törvényes eljárását kritizálja, hibáját Paks II. környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásával kapcsolatos valótlan állításokkal próbálja leplezni. Sajtónyilatkozataikban azt állítják, hogy:

  • a környezetvédelmi engedélykérelem részeként benyújtásra került Környezeti hatástanulmányban (KHT) „egy sor fontos kérdés nem tisztázott: nem derült ki belőle, hol tárolnák véglegesen a kiégett fűtőelemeket, ahogy az sem, hogy az erőmű hőtermelése hogyan hathat a Duna élővilágára”;
  • az engedélyezési eljárás során „nem hangoztak el egyértelmű válaszok arról, hogyan fogja megváltoztatni a Duna vízminőségét az új erőmű”;
  • a Dunába visszaengedett, felmelegedett hűtővízzel kapcsolatban „nem is sejteni, hogy ez milyen hatással lesz majd a vízminőségre”;
  • nem kaptak választ arra, hogy „az esetleges nyári alacsony vízállás árapályok esetén milyen biztonsági kockázata lehet annak, ha egyszerűen nem lesz elég víz a Dunában, amellyel az atomerőművet hűteni lehetne.”

A fenti állítások valótlanságáról bárki meggyőződhet, hiszen a környezetvédelmi engedélyezéshez kapcsolódó dokumentumok évek óta és ma is nyilvánosan elérhetőek a Paks II. Atomerőmű Zrt. honlapján. Maga a KHT mintegy 2200 oldal terjedelmű, és tartalmazza az összes, jelen fázisban releváns információt a Paks II. projektről, a felmelegedett hűtővíz Dunára gyakorolt hatásáról, a normál üzemi működés és az esetleges üzemzavarok radiológiai hatásairól, a víz- és légszennyezési, zaj- és rezgésterhelési vizsgálatok eredményeiről, a radioaktív és hagyományos hulladékok kezeléséről, elhelyezéséről, az állat- és növényvilágra gyakorolt hatásokról, továbbá a várható gazdasági és társadalmi hatásokról is. A KHT 19. fejezete több, mint 70 oldalon foglalkozik a Paks II. projekt vonatkozásában a radioaktív hulladékok és kiégett kazetták kezelésének és elhelyezésének kérdéskörével, míg 11. és 12. fejezete a Duna medermorfológiájának és hőterhelésének modellezésével, illetve a Víz Keretirányelv szerinti vízminőség-vizsgálattal foglalkozik, összesen több, mint 500 oldal terjedelemben. A fenti kérdések a lakossági fórumokon és közmeghallgatásokon is szerepeltek, minden alkalommal részletes választ adtunk rájuk, bemutatva a vonatkozó vizsgálatok eredményeit.

Utóbbiaknak megfelelően egyértelműen kijelenthető, hogy az Energiaklub és a Greenpeace sajtóban közétett nyilatkozatai félrevezetőek, valótlan állításokat tartalmaznak a Paks II. projekt keretein belül lezajlott környezetvédelmi engedélyezési eljárásról.

Az engedélyezési eljárással párhuzamosan Pakson és az erőmű körüli 40 további településen lakossági fórumokat tartottunk, a hatósági közmeghallgatásra Pakson került sor. Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást is lefolytattunk, amely során 7 európai országban összesen 9 helyszínen (Münchentől Bécsen át Kijevig) tartottunk nyilvános fórumokat és szakértői konzultációkat, három további országgal pedig írásban konzultáltunk. A hazai és nemzetközi nyilvános fórumokon és a közmeghallgatáson az eljárással kapcsolatosan minden vélemény meghallgatásra, minden felmerült kérdés megválaszolásra került, továbbá az eljáró hatósághoz írásbeli vélemények és kérdések is beérkeztek, amelyeket a hatóság szintén figyelembe vett a törvényi előírásokkal összhangban lefolytatott környezetvédelmi engedélyezés során. Ezt rögzíti a kiadott környezetvédelmi engedély is, bárki meggyőződhet róla. Az Energiaklub és a Greenpeace az eljárásban civil szervezetként - ügyfélként - részt vettek, a közmeghallgatáson, hazai és nemzetközi nyilvános fórumokon a szervezetek képviselői megjelentek, észrevételeiket megtették, kérdéseik megválaszolásra kerültek. Az utóbbi napok sajtómegjelenéseiben az eljárás során elhangzott kérdéseikhez, a már kifejtett véleményükhöz képest újabb észrevételt a két civil szervezet nem fogalmazott meg.

kozmeghallgatas_2.jpg

Közmeghallgatás Pakson 2015. május 7-én (Fotó: Paks II.)

A beadott környezeti hatástanulmány és a tisztázó hiánypótlások alapján, a belföldről és külföldről, magánszemélyektől, kormányoktól, hatóságoktól és szervezetektől, így az Energiaklubtól és a Greenpeace-től beérkezett vélemények és észrevételek megfelelő figyelembevételével az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal 2016. szeptember 29-én adta ki a Paks II. projekt elsőfokú környezetvédelmi engedélyét, amely 2017. április 18-a óta az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt helybenhagyó másodfokú határozattal jogerős és végrehajtható.

Az Energiaklub és a Greenpeace mostani fellépése alaptalan, valótlanságok sorát tartalmazza. A szervezetek képviselői ügyfelek voltak a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban, minden döntésről közvetlenül értesülhettek, a beadványokat olvashatták, jelen voltak a közmeghallgatásokon, különböző fórumokon. Hogy milyen gonddal végezték a munkájukat, jól mutatja, hogy például az egyik romániai közmeghallgatásról elkéstek, mert nem vették figyelembe, hogy Románia más időzónában van, mint Magyarország. Persze, ha valakinek csak annyi a dolga, hogy kérdezzen, és a válasz nem is érdekli, azt nem jegyzi meg, annak számára nem okozhat gondot, hogy a hirdetményekben szereplő törvényes határidőket, illetve a közigazgatási határozatban szereplő tájékoztatást (a bírósági felülvizsgálat körülményeiről) nem veszi figyelembe. A környezetvédelmi engedély bírósági eljárására – internetoldaluk tanúsága szerint – adományokat gyűjtöttek, az így összeszedett több, mint egy millió forintból bízták meg az ügyvédet, aki képviselte őket a bírósági eljárásban. Az, hogy egy bírósági beadványt az adományokból megbízott ügyvéd nem tud szabályosan beadni, jól jellemzi kompetenciájukat. Persze ez az ő felelőségük, számoljanak el a támogatóik felé. De mindezt elfedni azzal, hogy a bíróságra és Paks II.-re próbálják áthárítani a felelősséget – véleményem szerint – elfogadhatatlan. Nyilván az megy Strasbourgba, aki akar, biztosan ahhoz is lehet adományokat gyűjteni, és a zöld szervezeteknek ez arra is alkalmas lehet, hogy rendszeresen beletehessék majd közleményeikbe, hogy „Paks II. körül bizonytalanság van”, vagy „majd Strasbourg megállítja a projektet”. De ez a törekvésük nem változtat azon a tényen, hogy a környezetvédelmi engedélyezési eljárás szabályosan lezajlott, amelyben a magyar jogszabályok betartásával minden kérdésre válasz született. Még akkor is, ha ezt a zöld civilek el akarnák hallgatni, vagy az eltelt rövid idő ellenére megpróbálnák elfelejteni. A Paks II. érvényes, jogerős és végrehajtható környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, zajlik a tervezés és a többi engedélykérelem összeállítása.

Fontos kiemelni, hogy az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága „best practice”-ként, vagyis követendő példának és jó gyakorlatnak minősítette a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását, és ugyanígy jó gyakorlatnak azonosította azt az ENSZ alatt működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. A mindig kritikus Ausztria véleménye szerint a felek együttműködése az eljárás során hatékony volt. A Nukleáris Biztonsági Egyezmény (Convention on Nuclear Safety - CNS) felülvizsgálati értekezlete során a nemzetközi közösség kiemelkedően jó gyakorlatként azonosította a magyar engedélyezési eljárások transzparenciáját. Az antinukleáris zöld szervezeteknek nyilván a nemzetközi szervezetek véleménye sem mérvadó, nekik valószínűleg ez sem elég független.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr3613260481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Világít a torony 2017.11.16. 12:27:30

"Hungary carried out a
transboundary EIA with nine countries (Austria, Croatia, Czechia, Germany,
Serbia, Slovenia, Slovakia, Romania and Ukraine). "
Mintha Ausztriának komoly ellenvetései lennének. Jól emlékszem? Amennyiben igen, miként lehet példának állítani?
"Hungary organized public hearings in the territory of all the
affected Parties, as required, without limiting them in any sense. "
A magyar kormány hazugságait írta le hűen.
Az antinukleáris zöld szervezeteknek nyilván a nemzetközi szervezetek véleménye sem mérvadó, nekik valószínűleg ez sem elég független.
Nekem pedig ön nem független. Picit sem.

Bodoky Tamás · http://atlatszo.hu/ 2017.11.28. 10:29:41

Titkolja a Paks II. Zrt. a földtani zárójelentést megalapozó szakági jelentéseket az erőmű alatt húzódó aktív törésvonalról

blog.atlatszo.hu/2017/11/titkolja-a-paks-ii-zrt-a-foldtani-zarojelentest-megalapozo-szakagi-jelenteseket-az-eromu-alatt-huzodo-aktiv-toresvonalrol/