Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

Paks II. brit „társprojektjének” uniós jóváhagyását megerősítette az Európai Unió Bírósága

2018. július 12. 19:05 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Az Európai Unió Bírósága alatt működő Törvényszék elutasította Ausztria keresetét, amely a brit atomerőmű-projekt (versenyjogi) uniós jóváhagyásának megsemmisítését célozta. Az eljárásba a magyar kormányzat is beavatkozott az Európai Bizottság oldalán.

2013. december 18-án az Európai Bizottság állami támogatással kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárást indított az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C (továbbiakban: HPC) atomerőmű megépítésére vonatkozó beruházással kapcsolatban, melyet a Bizottság 2014. október 8-án zárt le. Az Európai Bizottság határozatában megállapította, hogy a HPC létesítésére vonatkozó finanszírozási konstrukció ugyan állami támogatásnak minősül, de az kompatibilis az erre vonatkozó európai szabályokkal.

hpc_2.jpg

A Hinkely Point C atomerőmű látványterve (Forrás: www.architectsjournal.co.uk)

Ausztria 2015. július 6-án keresetet nyújtott be a Bizottság ellen az Európai Unió Bírósága alatt működő Törvényszékhez a Bizottság HPC-re vonatkozó állami támogatással kapcsolatos döntésének megsemmisítése érdekében. Ausztria oldalán csatlakozott a perhez Luxemburg is. Az osztrák kormány – ahogy a Paks II. projektre vonatkozó bizottsági döntés megtámadásával jelenleg is teszi – energiapolitikai vitát indított az atomenergia ellen.

A Greenpeace Energy kilenc osztrák és német céggel, zöld szervezettel közösen követte Ausztria példáját, és 2015. július 15-én ugyancsak keresetet nyújtottak be a HPC létesítésére vonatkozó állami támogatással kapcsolatos bizottsági döntés megsemmisítése érdekében. A Greenpeace és társai kontra Bizottság perben 2016. szeptember 26-án hozott végzést a Törvényszék, melyben a Greenpeace és társai bizottsági döntésre vonatkozó megsemmisítés iránti keresetét mint „elfogadhatatlant” elutasította.

A HPC atomerőmű létesítésére vonatkozó állami támogatással kapcsolatos Ausztria kontra Bizottság perben a Törvényszék három éves átfogó vizsgálatot követően 2018. július 12-én hozta meg végzését. Ebben a Törvényszék Ausztria keresetét elutasította, igazolva ezzel, hogy az atomenergiának fontos szerepe van és lesz is az Európai Unióban, és elfogadva azt az alapelvet, hogy a tagállamoknak szuverén joga dönteni a villamosenergia-ellátás biztonságát és a klímavédelmet célzó energiapolitikai céljaik megvalósításához szükséges erőművekről, ezek között atomerőművek létesítéséről is. Az Európai Bizottság álláspontját támogatva az eljárásba tagállami szinten Magyarország is beavatkozott, így a Törvényszék mai döntése a magyar álláspont elfogadását is jelenti.

Ahogy az a Törvényszék közleményében olvasható, a HPC atomerőmű megépítésére vonatkozó állami támogatás több elemből állt:

  • Egy ún. különbözeti szerződés (Contract for Difference) keretében az állam 35 évre szavatolja az üzemeltetőnek, hogy ha a villamos energia piaci ára alatta maradna a meghatározott 92,5 GBP/MWh határértéknek (ún. strike price), akkor ezen ár és a piaci ár közötti különbözetet az állam megtéríti az üzemeltetőnek.
  • Az állam vállalta, hogy az atomerőmű tulajdonosát kártalanítja, ha az atomerőművet politikai okokból idő előtt leállítanák.
  • Ezen kívül az állam hitelgarancia formájában vállalta, hogy garantálja a tulajdonos által kibocsátandó kötvények tőkéjének és kamatának időben történő megfizetését, 17 milliárd GBP értékig.

A Törvényszék az ítéletében kimondta, hogy az Európai Bizottság helyesen, megalapozottan és jogszerűen járt el, amikor a fenti állami támogatások tekintetében megállapította, hogy azok összeegyeztethetőek az Európai Unió belső piacával. A Törvényszék azt is kimondta, hogy az Európai Unió Működéséről szóló szerződés értelmében minden tagállamnak joga van arra, hogy saját maga határozza meg energiamixét, hiszen az egyes országok természeti adottságai, geográfiája, gazdasági és ipari lehetőségei jelentősen eltérőek lehetnek.

A brit állásponthoz hasonlóan a Paks II. projekttel hazánk célja nukleáris termelőkapacitásaink hosszú távú fenntartása, és szén-dioxid-kibocsátástól mentes, nagy rendelkezésre állású, olcsón termelő erőművel hozzájárulni a villamosenergia-ellátás biztonságához. A magyar Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, hiszen így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás.

Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar projekt állami támogatása más természetű, mint a HPC esetében. A Paks II. projektben befektetési támogatásról van szó, és az állami támogatás abban merül ki, hogy az állam mint tulajdonos kismértékben alacsonyabb megtérülési mutatóval (évi 7,35%) is megelégszik, mint amit egy piaci magánbefektető elvárna (évi 7,88%). A Paks II. projektre vonatkozó állami támogatási vizsgálatban a Bizottság kimondta, hogy a projekt visszahozza a belé fektetett pénzt (ezen felül várhatóan évi 7,35% profitot termel), az állam beavatkozása jogszerű, közös európai érdeket szolgál, az Európai Unió belső piacával összeegyeztethető, az intézkedés arányos, megfelelő, ösztönző hatású és piaci hibát küszöböl ki.

Az Európai Unió Bírósága alatt működő Törvényszék mai döntése azt is előre vetíti, hogy az Európai Bizottság Paks II. projektre vonatkozó pozitív állami támogatási döntését megalapozottan és jól meg lehet majd védeni az Ausztria kontra Európai Bizottság perben.

Néhány háttérinformáció az Egyesült Királyság villamosenergia-iparáról

Az Egyesült Királyság erőműparkján belül a folyamatos, időjárástól függetlenül működni képes szén- és atomerőművek idősek, mindenekelőtt a szénerőművek gyors, 2020-as évek eleji leállítása időszerű. Amint az alábbi ábra jelzi, a brit szénerőművek legnagyobb része 45-50 éves, az atomerőművek életkora 30-40 év közé tehető, ráadásul a brit atomerőművi blokkok – egy kivétellel – olyan gázhűtésű, grafitmoderálású technológián alapulnak, amelyek esetén az üzemidő-hosszabbítás nem vagy csak nagyon korlátozottan lehetséges.

eromu_korfa2.png

Forrás: saját ábrázolás a Platts World Electric Power Plant Database 2017Q4, nap- és szélerőművekre az EurObserv’ER adatai alapján

A 30 évnél idősebb, azaz a következő 15 évben várhatóan leállítandó brit atom- és szénerőművek beépített teljesítőképessége több, mint 23 ezer megawatt, melyek – ha mind az Egyesült Királyság atomerőműveit 2017-ben jellemző 81%-os kihasználással termelnének – évente akár 163 TWh villamos energia megtermelésére is képesek lennének. 2017-ben mindazonáltal a teljes brit szén- és atomerőműpark közel 90TWh villamos energiát termelt (nettó termelés), és ezek az erőművek adták a mintegy 325TWh-s brit villanyfogyasztás közel 30%-át (Forrás: ENTSO-E Statistical Factsheet 2017).

Mint az ábrából látszik, az elmúlt évtizedben a brit szigeteken leginkább időjárásfüggő erőművek, szél- és naperőművek kerültek üzembe, amelyek azonban az ellátásbiztonságot nem erősítik, hisz villamosenergia-termelésük változó, az időjárástól függő, és nem mindig képesek a fogyasztók rendelkezésére állni, éves csúcskihasználási tényezőjük is sokkal alacsonyabb mint a korszerű konvencionális erőműveké. Jelentős, mintegy 31 ezer MW beépített teljesítőképességük ellenére a brit szél- és naperőművek 2017-ben csak nettó 54TWh áramot termeltek (Forrás: ENTSO-E Statistical Factsheet 2017). Összehasonlításul: az Egyesült Királyságban működő, nettó 9248 MW teljesítőképességű atomerőművek nettó villamosenergia-termelése 2017-ben 65,6 TWh volt, és ahogyan ma Európában, úgy a szigetországban is az atomerőművek azok az erőművek, amelyek villamosenergia-termelésükkel a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a brit klímavédelmi célkitűzések teljesüléséhez.

A brit döntéshozókat ez a problematika, a konvencionális erőműpark idősödése, sürgető leállításuk, az ellátásbiztonság feszítő problémái és a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok vezérelték akkor, amikor új atomerőművi blokkok előkészítésébe kezdtek. Ebbéli törekvésüket támogatja az Európai Unió Bírósága alatt működő Törvényszék mai döntése is.

Az érdeklődők számára idézzük a Törvényszék mai közleményét:

A Törvényszék helybenhagyja azon határozatot, amelyben a Bizottság jóváhagyta az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C atomerőmű javára nyújtani tervezett támogatásokat

A Törvényszék a Luxemburg által támogatott Ausztria keresetét ennélfogva elutasítja

2014. október 8-i határozatában a Bizottság jóváhagyta az Egyesült Királyság által a (tengerparti Somersetben [Egyesült Királyság] található) Hinkley Point C atomerőmű javára annak érdekében nyújtani tervezett támogatásokat, hogy elősegítse új atomenergia-termelő kapacitások létrehozását. Ezen erőművet a tervek szerint 2023-ban helyezik üzembe, és várhatóan 60 éven keresztül működik majd.

E – három részből álló – támogatásokat a C erőmű jövőbeli üzemeltetője, az NNB Generation társaság (az EDF Energy egyik leányvállalata) javára tervezik nyújtani.

Először is egy „különbözeti szerződés” biztosítja a villamos energia kereskedelmi árainak stabilitását, valamint az atomerőmű idő előtti bezárása esetén a kártalanítást. Másodszor egy, az NNB Generation befektetői és az Egyesült Királyság energetikai és klímaváltozási államtitkára között kötött szerződés a politikai okokból való idő előtti bezárás esetén biztosít ilyen kártalanítást. Harmadszor az Egyesült Királyság által az NNB Generation által kibocsátandó kötvényekre nyújtott hitelgarancia biztosítja a kötvények tőkéjének és kamatának időben történő megfizetését, legfeljebb 17 milliárd font sterling (GBP) összegben.

Határozatában a Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó támogatások összeegyeztethetők a belső piaccal.4 A Bizottság szerint e támogatások szükségesek ahhoz, hogy megfelelő időben elérjék az új atomenergia-termelő kapacitások létrehozására irányuló célkitűzést, miközben a versenytorzulás veszélye korlátozott, és e támogatások negatív hatásait ellensúlyozzák azok pozitív hatásai.

Ausztria az EU Törvényszéke előtt e határozat megsemmisítését kérte. Luxemburg Ausztria kérelmeinek támogatása végett, míg a Cseh Köztársaság, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság a Bizottság kérelmeinek támogatása végett avatkozott be az eljárásba.

A mai napon hozott ítéletében a Törvényszék Ausztria keresetét elutasítja.

A Törvényszék először is megjegyzi, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok az atomenergia területét érintő intézkedésekre is alkalmazandók, mint amelyekről a jelen ügyben is szó van. E szabályok alkalmazása során azonban az Euratom-Szerződés rendelkezéseit és célkitűzéseit is figyelembe kell venni.

Továbbá Ausztria azon érvét illetően, miszerint a nukleáris eredetű villamos energia termelésének elősegítése nem minősül olyan „közérdekű” célkitűzésnek, amely igazolhatja a bizonyos tevékenység fejlődését előmozdító támogatást, a Törvényszék kifejti, hogy a valamely tagállam által követett célkitűzésnek közérdekű célkitűzésnek kell lennie, és e célkitűzés nem lehet csupán a támogatás kedvezményezettjének magánérdekű célkitűzése. Nem szükségképpen követelmény azonban az, hogy valamennyi tagállam vagy a tagállamok többségének érdekéről legyen szó. Ennélfogva a Bizottság nem követett el hibát akkor, amikor megállapította, hogy az Egyesült Királyságnak joga van ahhoz, hogy az atomenergia fejlődésének előmozdítását a támogatási intézkedések által követett közérdekű célkitűzésként határozza meg, noha e célkitűzést nem követi az összes tagállam.

A Törvényszék e tekintetben emlékeztet arra, hogy az atomenergia termelésének előmozdítására és konkrétabban az új atomenergia-termelő kapacitások létrehozásának ösztönzésére irányuló célkitűzés az Euratom Közösség azon célkitűzéséhez kapcsolódik, hogy az atomenergia területén megkönnyítse a beruházásokat. Egyébiránt az EUM–Szerződésből kitűnik, hogy minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a különböző energiaforrások közül kiválassza azokat, amelyeket előnyben részesít.

Ausztria azon érvét illetően, miszerint a Hinkley Point C-ben használt technológia nem új, a Törvényszék megállapítja, hogy sem az állami támogatásokra vonatkozó szabályok, sem az Euratom-Szerződés nem követeli meg a technológiai innováció fennállását. Mindenesetre nem vitatott, hogy a Hinkley Point C-ben használandó technológia fejlettebb, mint az azon atomerőművekben használt technológia, amelyeket az előbbi felváltani hivatott.

A Törvényszék elutasítja Ausztria azon érveit is, miszerint az Egyesült Királyság beavatkozása nem volt szükséges. A Törvényszék szerint a Bizottság helyesen állapította meg, hogy a piaci alapú pénzeszközök, illetve olyan más típusú szerződések hiányára tekintettel, amelyek lehetővé tennék az atomenergia területén való beruházásokkal együtt járó lényeges kockázatok5 kiküszöbölését, az állam beavatkozása szükséges ahhoz, hogy megfelelő időben hozzanak létre új atomenergia-termelő kapacitásokat.

A szóban forgó támogatások arányosságát illetően a Törvényszék többek között megállapítja, hogy Ausztria nem tudta cáfolni a Bizottság azon megállapításait, miszerint nem reális azt várni, hogy a Hinkley Point C megépítésére előirányzott időnek megfelelő időn belül ki lehet alakítani hasonló mennyiségű szélenergiát termelő kapacitásokat, tekintettel ezen megújuló energiaforrás bizonytalanul időszakos jellegére.

Ezenfelül Ausztria nem tudta bizonyítani, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el azzal, ahogyan mérlegelte a szóban forgó intézkedések pozitív és negatív hatásait. A Törvényszék e tekintetben emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság szabadon meghatározhatja energiaszerkezetét, és ezen belül egyik energiaforrásként fenntarthatja az atomenergiát, és hogy a Bizottság által nyújtott információk szerint a Hinkley Point C építési projektje kizárólag azt kívánja megakadályozni, hogy az atomenergiának a teljes villamosenergia-szükséglet fedezéséhez való hozzájárulása drasztikusan lecsökkenjen.

A szóban forgó intézkedések minősítését illetően a Törvényszék megállapítja, hogy ezen intézkedések célja, hogy lehetővé tegyék az NNB Generation számára, hogy kötelezettséget vállaljon a Hinkley Point C megépítésébe való beruházásra, és e tekintetben kifejti, hogy semmi nem akadályozza meg azt, hogy egy olyan támogatást, amely közérdekű célkitűzést követ, és amely e célkitűzés eléréséhez megfelelő és szükséges, továbbá amely nem változtatja meg kedvezőtlenül a kereskedelem feltételeit a közérdekkel ellentétes mértékben, a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsanak, függetlenül attól a kérdéstől, hogy a támogatást beruházási támogatásnak vagy működési támogatásnak kell-e minősíteni.

Végül a Törvényszék elutasítja Ausztria azon érvét, miszerint az Egyesült Királyságnak a Hinkley Point C projekttel kapcsolatban közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. A szóban forgó intézkedések ugyanis nem közbeszerzési szerződésnek vagy koncessziónak, hanem egyszerű szubvenciónak minősülnek, mivel nem teszik lehetővé az Egyesült Királyság számára, hogy az NNB Generationtól a Hinkley Point C megépítését vagy villamos energia szolgáltatását követelje.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr5314109703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.07.13. 06:28:37

S hogy lehet, hogy az Európai Unió Bírósága nem konzultált egyetlen egy álcivil szervezettel se???