Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

A Paks II telephelyengedélye tudományosan megalapozott, nyilvánosan lefolytatott engedélyezési folyamat eredménye

2017. július 13. 18:24 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Hétfőn az atlatszo.hu-nak a Paks II. projekt telephelyengedélye kapcsán megjelent cikkére reagálva közzétettem a Paks II. projekttársaság (továbbiakban Projekttársaság) paksi telephely alkalmasságáról szóló közleményét. Az elmúlt napokban sajnos több médium is átvette az atlatszo.hu tényszerűtlen és szakmailag megalapozatlan állításait, melyekkel igyekszik félrevezetni a magyar lakosságot a Paks II. projekt telephelyengedélyezési-eljárásának nyilvánosságát és a paksi telephely alkalmasságát illetően.

Tézisek elöljáróban

  • Jelen írás válasz az atlatszo.hu két újságcikkére, nem pedig a paksi telephely földrengésbiztonsági értékelése. Azért készítettem, hogy az atlatszo.hu újságírója és az érdeklődők számára megvilágítsam, hogy Bodoky úr érvelése hibás.
  • Az NBSZ (Nukleáris Biztonsági Szabályzatok) teljesülésének ellenőrzése és az erről való döntés az Atomtörvénnyel kijelölt kompetens nukleáris biztonsági hatóság törvényben deklarált feladata. Ha az állampolgárok vagy az ügyfelek a hatóság döntésével nem értenek egyet, a hatósági döntések felülvizsgálata a jogszabályokban rögzített módon lehetséges.
  • Az atlatszo.hu rengeteg valótlanságot állít. A rendelkezésre álló idő és az ilyen blogposztok terjedelmi jellemzői miatt nem vállalkozom itt az összes téves és/vagy valótlan állítás cáfolatára.
  • Az atlatszo.hu támadása nem csak inkorrekt, hanem méltatlan is: egy partvonalról történő bekiabálás egy komplex nukleáris biztonsági kérdésbe, ráadásul úgy hangszerelve, hogy akár alkalmas lehet a közvélemény megtévesztésére is.
  • Egy telephely földtani és egyéb jellemzőit nem önmagukért határozzuk meg, hanem azért, hogy a nukleáris létesítményt biztonságosan lehessen megvalósítani.

A Paks II. telephely-engedélyezési folyamata a kezdetektől fogva transzparensen, a lakosság folyamatos tájékoztatása mellett zajlott. Ahogyan azt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerdán kiadott sajtóközleménye is leírja,  a Paks II. projekttársaság 2014. április 11-én nyújtotta be az új atomerőművi blokkok telephelyének vizsgálatára- és értékelésére vonatkozó engedély iránti kérelmét. Az engedélykérelmi dokumentáció részeként benyújtott telephelyvizsgálati- és értékelési program tartalmát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) missziója is megfelelőnek találta, az OAH mint eljáró hatóság pedig 2014. november 14-én kiadott határozatával elfogadta azt. Már a kétlépcsős eljárás ezen szakaszában bevontuk az érdeklődő lakosságot: az OAH szervezésében 2014. május 5-én Pakson közmeghallgatást tartottunk, ahol a jelenlévők kifejthették véleményüket, kérdezhettek a telephelyvizsgálati- és értékelési programmal kapcsolatban. A közmeghallgatásról egyébként jegyzőkönyv is készült, ami azóta is elérhető az OAH weboldalán, továbbá a Projekttársaság is beszámolt róla honlapján.

A Projekttársaság 2015 tavaszán kezdte meg a telephelyvizsgálati- és értékelési program (Földtani Kutatási Program, a továbbiakban FKP) végrehajtását, melynek aktualitásairól honlapján kiadott közleményekben is beszámolt.

Az FKP előzetes eredményeiről az érdeklődő nyilvánosságot többek között a 2016. május 6-án a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében, Az új atomerőművi blokkok telephelyvizsgálatának tudományos eredményei címmel tartott konferencia keretein belül tájékoztattuk, azon bárki szabadon részt vehetett. A Projekttársaság honlapján ugyancsak beszámolt az Akadémián tartott eseményről.

A legkiválóbb szakemberek a kor műszaki-tudományos színvonalán elvégzett, átfogó vizsgálati program részfeladatainak, kutatási tevékenységeinek eredményei alapján elkészült jelentések minden ismeretelemének tanulmányozása, értékelése és figyelembe vétele mellett elkészítették a Paks II. program telephelybiztonsági-jelentését (a továbbiakban TBJ). A TBJ valamennyi rendelkezésre álló ismeretet összesítő, szintetizáló tanulmány, melyet a Projekttársaság a telephelyengedély iránti kérelme részeként 2016. október 27-én nyújtott be az OAH-hoz. A kérelem benyújtásáról a Projekttársaság közleményt adott ki (erről a blogomon is beszámoltam), míg az engedélykérelmet megalapozó dokumentációt nyilvánosan elérhetővé tette honlapján.  

Az FKP eredményei közérthető bemutatásának céljából a fenti, széleskörű tájékoztatás mellett fórumsorozatot indítottunk: 2016. november 18-án Pakson, november 30-án Szekszárdon, míg december 5-én Kalocsán tartottunk lakossági tájékoztatót. A paksi eseményről videófelvétel is készült, melyet blogomon is közzétettem, a Projekttársaság pedig honlapján számolt be az eseményekről. A lakosság véleményének megismerése, kérdéseinek megválaszolása céljából az OAH 2016. december 13-án tartotta a telephelyengedélyezési-eljáráshoz kapcsolódó közmeghallgatást a zöld civil szervezetek, parlamenti pártok és a sajtó képviselőinek jelenlétében, melyről a Projekttársaság ugyancsak beszámolt, továbbá az OAH által készített jegyzőkönyv is mind a mai napig elérhető honlapjukon.

  • Az atlatszo.hu mindkét cikkének címe súlyos valótlanságokat tartalmaz. Sosem mondtam, hogy nincs itt semmi látnivaló. Nem mondtam soha (a szakemberek sem), hogy a paksi telephely vagy Magyarország területe földrengésmentes lenne. Nem igaz, hogy a földtani kutatás eredményeit eltitkolták volna.
  • A megítélésem szerint az atlatszo.hu egy csúnya félelemkeltési sémára alapoz: arra épít, hogy a magyar közvéleménynek nincs közvetlen földrengésélménye, csak a médiából származó “valahol Olaszországban, valahol Japánban nagy földrengés volt, ami nagy katasztrófát okozott” hírélménye van. Ezért kialakult egy attitűd a magyar lakosságban, mintha földrengés bárhol máshol lehetne, de nálunk nem. És most jön az atlatszo.hu „nagy leleplezése”, az atomerőmű alatt bizony lehetne földrengés, de eltitkolták. Ez súlyos ferdítés. Ha valaki megnézi a Kárpát-medence elmúlt 1600 évben bekövetkezett jelentősebb földrengéseinek – az általam is sokszor bemutatott – térképét, az láthatja, hogy ha valahol, hát az ország közepén rendkívül ritkán és kis földrengések következtek be. Ennek ellenére a földrengéseket figyelembe vesszük, és az erőművet az ilyen eseményekre is méretezzük.

foldrengesek.jpg

2017. május 17-én az Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága (KÖTEB) újabb nyilvános konferenciát szervezett a Paks II. projekt telephely-vizsgálati programjával kapcsolatban A Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei címmel: a szakértők immár annak legfontosabb tudományos eredményeit ismertették. Beszámolóm az eseményről itt  elérhető. A konferencián a zöld civil szervezetek és a sajtó képviselői is jelen voltak. A résztvevők szabadon kérdezhettek, az előadók minden kérdésre választ adtak.

A fentiek alapján nehezen állítható, hogy „eltitkoltuk volna a telephelyvizsgálati- és értékelési program eredményeit”, vagy azt, hogy az engedélyezési eljárás bármely résztvevője „eltussolt” volna bármit is. A telephely vizsgálatát, a Földtani Kutatási Program végrehajtását, a kutatási eredmények értékelésének módszertanát, folyamatát és a végkövetkeztetéseket is folyamatosan nyomon követhette az érdeklődő lakosság, kérdéseik pedig válaszra találtak a lakossági fórumsorozat, a közmeghallgatások és az Akadémián tartott, említett konferenciák alkalmával.

Az elmúlt napok sajtójából azonban az derül ki számomra, hogy a fenti, széleskörű tájékoztatás és a közétett, nyilvánosan elérhető, átfogó dokumentumok rendelkezésre állása ellenére egy-egy – nagyon fontos, de a végkövetkeztetéshez nem elégséges – részinformáció alapján szenzációhajhász zsurnaliszták téveszméi képesek a lakosságot félrevezető rémhíreket generálni. Gondolok itt egy-egy kiragadott pontra a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokból, vagy egy-egy félmondatra a tanulmányokból.

Hogyan is kell értelmezni a vonatkozó nukleáris szabályozást

A 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendeletet, vagyis Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat (NBSZ) nem lehet egy-egy rendelkezés kiemelésével, annak hiányos idézete mellett értelmezni, abból általános érvényű következtetéseket levonni. Ahogy minden más jogszabályt, ezt is a hivatkozott rendelet, a jogszabályi környezet teljeskörű ismerete mellett, annak kontextusában lehet megérteni.

A kutatási eredmények értékelése során a szakértők az elkészült részjelentések minden állítását tanulmányozták, értékelték. Az atlatszo.hu által idézett részjelentés egy állítása egyike azoknak, melyek azt bizonyítják, hogy a paksi telephely alatt húzódó Dunaszentgyörgy-Harta vetőzóna aktív, és amelyből ennél messzemenőbb következtetést nem lehet levonni. Tudományos szempontból azonban nagyon fontos eltérés van egy vető (a földkéregben létrejövő szakadási sík, amely mentén elmozdulás történhet) aktivitása és annak kapabilitása (felszínig hatolva maradó és jelentős felszíni elmozdulás létrehozásának képessége) között. Ez az a két fogalom, melyek megértésének hiánya jelentős félreértéseket tud generálni. Egy aktív vetős szerkezet nem feltétlenül kapabilis. Ahhoz, hogy kapabilis legyen, a felszíni elmozdulásnak nem csak észlelhetőnek, hanem a biztonság szempontjából szignifikánsnak is kell lennie.

Érdekes, hogy valami miatt az újságíró az első cikkében elmulasztotta beidézni a 7.3.1.0900. NBSZ követelmény a) és c) pontját, mintha csak úgy érezte volna, hogy álláspontját csak a b) pont támasztja alá. (A második cikkbe már bekerült az a) és c) pont is.) Azt ugyanakkor elmulasztotta értelmezni, hogy a b) pontban szerinte a „veszélyes törésvonal” mit is jelentene. Ugyanis a külső környezeti veszélyeket a létesítmény biztonsága miatt, a biztonság aspektusából kell megítélni, nem öncélúan.

A cikk(ek) által is többször említett NBSZ 7.3.1.0900 követelményének értelmezését segítheti az OAH által kiadott 7.1. számú Útmutató (Nukleáris létesítmények telephely-vizsgálatának és -értékelésének módszertana), amelyet azonban az atlatszo.hu cikke elmulasztott hivatkozni. Ennek 5.5. pontja szerint:

„A vizsgálat és értékelés célja annak eldöntése, hogy a telephelyen és környezetében lévő (kibúváson található vagy fedett) vetőn lehetséges-e olyan méretű földrengés, amely a felszínen permanens elmozdulást hoz létre. A felszínre kifutó elmozdulást okozó (capable) törést, vetőt az alábbi attribútumok egyikének megléte definiálja:

  • Az adatok ismétlődő jelleggel mozgásra, szignifikáns deformációkra és/vagy diszlokációkra utalnak olyan időintervallumban, amely alapján feltételezhető, hogy a következő mozgás a felszínre vagy a felszín közelébe kifut. Döntő ismérv az elmúlt 35000 év alatt történt legalább egy, a felszínen manifesztálódó mozgás, vagy ismétlődő jellegű mozgások az elmúlt 500000 évben, amelyek alapján, valószínűségi alapon nem zárható ki a jelenség megismétlődése a telephelyen.
  • A szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehetséges földrengés elegendően nagy és olyan fészekmélységű, hogy feltételezhető a telephely geodinamikai sajátosságai alapján a felszínre kifutó, permanens elmozdulást okozó vetődés.

Szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó, elmozdulást okozó veszélyes törésvonallal, amelynek mozgása kiválthatja a telephely környezetében lévő vető mozgását.”

Az Útmutató hozzáteszi:

„A felszínre kifutó permanens elmozdulást kiváltani képes szerkezet nem azonos az aktív szerkezettel.”

"Ha a telephelyen a felszínre kifutó, permanens elmozdulást létrehozni képes vető lehetőségét tudományos evidenciák megbízhatóan alátámasztják, s az elmozdulás érintheti a létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.” Fontos érteni, hogy az idézett szövegben a permanens felszíni elmozdulás ÉS kapcsolattal van összekötve azzal, hogy az elmozdulás érintheti a létesítményt, tehát a két feltételnek EGYÜTT kell ahhoz teljesülnie, hogy a telephely alkalmatlan legyen.

A paksi telephely alatt húzódó vető kapabilitását széleskörű földtani és geomorfológiai térképezés, űrgeodéziai, vízi szeizmikai és szeizmotektonikai modellek és vizsgálatok alapján, tudományos alapon, az ismeretek integrális elemzését követően a hozzáértő szakemberek kizárták.

A paksi telephely alkalmas az új blokkok befogadására!

A tudományos munka alapelve és a tudós felelőssége az, hogy részeredmények birtokában ne, csak a teljes ismeretanyag rendelkezésre állása esetén vonjon le következtetéseket, hozzon döntéseket, ez pedig nem a csúsztatás vagy az elhallgatás jele.

Az OAH a teljes dokumentáció birtokában, annak többrétű értékelése mellett, a végrehajtás során ellenőrzéseket végezve, a közvéleményt bevonva és meghallgatva, és ugyancsak a teljes ismeretanyaggal rendelkező független szakértők álláspontjának figyelembe vételével a jogszabályi előírások teljesülését 2017. március 30-án kiadott telephelyengedélyével helybenhagyta, a paksi telephelyet tehát alkalmasnak ítélte meg az új blokkok befogadására.

Az atlatszo.hu tehát semmi újat nem tárt fel. Az újságíró felém megnyilvánuló személyeskedése szerintem méltatlan, de ez legyen az én magánvéleményem.

Az azonban teljesen elfogadhatatlan, hogy egy nagy értékű, több száz szakembert megmozgató vizsgálati program és hatósági engedélyezési eljárás után, ahol a szakemberek mind névvel, büntetőjogi felelősségük tudatában, szakmai becsületükre alapozva vállalják a szakmai álláspontjukat, jön egy újságíró, és névtelenségbe burkolózó, „nevük elhallgatását kérő geofizikusok értékes útmutatására” hivatkozva megpróbálja a program résztvevőit besározni, az eredményeket pedig befeketíteni. Teszi ezt ráadásul egy olyan internetes lap nevében, ami az átlátszóságra, a nyilvánosságra alapozza márkáját...

Az „értékes útmutatást” nyújtó szakértők az atlatszo.hu cikke szerint egyébként nincsenek tisztában a nukleáris létesítmények földrengésbiztonságának alapkövetelményeivel és fogalmaival. „Ismétlődő és szignifikáns – az általam megkérdezett szakértők nem tudták megmondani, mitől szignifikáns, vagy mitől nem az egy felszíni elmozdulás egy földrengés során: szómágiának minősítették a jelzőt, amit azért vetett be a nagy tekintélyű tudós testület, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak lehessen nyilvánítani […]” – állítja az atlatszo.hu cikke. Mindkét kifejezés alapvető mind a NAÜ ajánlásaiban, mind például a fent említett OAH Útmutatóban.  Tehát nem "szómágiáról", hanem a nemzetközi ajánlásokban is használt szakkifejezésekről van szó. (Szignifikáns elmozdulásnak itt egy adott szintet meghaladó vagy jelentős egyenlőtlenséget okozó elmozdulás számít, az ismétlődő jelleg pedig – ahogy a fenti Útmutató idézetből is látható – az egynél többször előforduló mozgást jelenti meghatározott időtartam alatt.) Az atlatszo.hu cikke tehát rögzíti, hogy az általa hivatkozott, „nevük elhallgatását kérő geofizikusok” nem ismerik a vonatkozó hatályos nukleáris szabályozást. Sem a magyart, sem a nemzetközit. Sajnos azonban név nélkül nyilatkozó szakértőkkel igen nehéz tudományos vitát folytatni.

Az atlatszo.hu valótlanságokat állít a paksi telephely-vizsgálatok eredményeiről és a paksi telephely alkalmasságáról! Valótlanul mutatja be azt is, hogy én mit mondtam erről a kérdésről. És hibásan értelmezi a 2017. május 17-i MTA konferencián elhangzottakat is. Horváth Ferenc előadását senki nem rejtegette. Az esemény nyilvános volt, azon bárki részt vehetett, felvételt is készíthetett. Az előadók azt kérték, hogy előadásuk szerkeszthető, PPT formában NE, csak pdf formában kerüljön nyilvánosságra. Egy levelezési félreértés folytán az esemény után rövid ideig az MTA sajtóosztálya a PPT-ket osztotta meg, amelyet visszavont. Rövid idővel ezt követően az MTA sajtóosztálya számára rendelkezésre álltak az előadások PDF verziói, tőlük azonban ezt heteken keresztül nem kérte senki. Miután a július 10-i atlatszo.hu cikk kapcsán láttam, hogy az MTA konferencia előadások tartalma érdeklődésre tart számot, én magam osztottam meg az előadásokat PDF fájlokban a blogomon. A telephelybiztonsági-jelentés 1200 oldala 2016 novembere óta fent van az interneten, nyilvános. Az különösen furcsa, hogy az újságírónak először az fáj, hogy egy előadás nincs fent az interneten, amikor pedig felkerül, akkor az a probléma.

A július 10-i cikk megjelenését követően kollégámon keresztül kerestem az atlatszo.hu újságíróját, hogy elmondhassam neki, miért hibás az érvelése és a végkövetkeztetése. Kollégám telefonjára szóban nem, csak e-mailben reagált. Azt írta hétfőn 12:51-kor, hogy „A mai nap sajnos nem alkalmas, szerdán vagy pénteken tudnánk erre sort keriteni XY ügyvéd úr jelenlétében.” Sajnálatos, hogy ebben a fontos ügyben nem tudott hamarabb rendelkezésre állni. Az azonban, hogy kapásból jelezte, hogy csak ügyvéd jelenlétében hajlandó találkozni, bennem kérdéseket vet fel. Rengeteg interjút adok, igyekszek minden megkeresésnek eleget tenni. Nem volt még példa az elmúlt években, hogy egy újságíró ügyvédjének jelenléte legyen a fő szempont. Az atlatszo.hu jogásza biztosan a nukleáris biztonsági szabályzatokban különösen jártos nukleáris szakjogász. Vagy lehet, hogy nem is a kapabilis vető definíciója érdekli valójában az atlatszo.hu-t? Ennek ellenére természetesen továbbra is szeretném elmagyarázni Bodoky úrnak – akár ügyvéde jelenlétében is – a paksi telephely földrengésbiztonságának alapjait.

 

4 komment

A paksi telephely alkalmas az új blokkok befogadására

2017. július 10. 21:30 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Hónapokkal ezelőtt végigtárgyalt és lezárt ügyet próbál meg szenzációs újdonságnak beállítani az atlatszo.hu – alaptalanul – a paksi telephely alkalmasságával kapcsolatban.

A Paks II. projekt telephely-vizsgálatáról nagyon sok helyen beszéltünk előadások formájában, ezen a blogon is többször írtam a témáról, például
Az alábbiakban a Paks II. projekttársaság mai közleményét adom közre, reagálva az atlatszo.hu mai alaptalan és szakszerűtlen cikkére. A témában folytatás következik.
20170330the06.jpg Bejárás a Földtani Kutatási Program egyik helyszínén (2016. augusztus)
 ----------------------------
A működő atomerőmű telephelye vizsgálatának nagy múltja van, de tekintettel az új atomerőművi blokkokra vonatkozó szigorú követelményekre, a Paks II. projekttársaság 2014 óta folytatott részletes vizsgálati programot, aminek célja volt, hogy a legmodernebb eszközökkel kerüljenek meghatározásra a telephely jellemzői. A vizsgálatoknak feladata volt az is, hogy meggyőződhessünk a telephely alkalmasságáról, illetve arról, hogy a telephely alkalmasságát kizáró körülmény nem áll fenn.
 
A vizsgálatok 2014-ben a háromdimenziós szeizmikus vizsgálatokkal kezdődtek, majd a 2015-2016 években a Földtani Kutatási Programmal folytatódtak, melynek keretében számos mélyfúrás, sekélyfúrás, műholdas vizsgálatok, árkolás és sok egyéb vizsgálat történt.
 
Az eredmények alapján a megbízott szakcégek összeállították a telephelyengedély-kérelmet, amelyet a Paks II. projekttársaság 2016. október végén adott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az engedélykérelmet a projekttársaság (néhány tíz oldalnyi, az emberi eredetű veszélyekkel kapcsolatos minősített résztől eltekintve) nyilvánosságra hozta még a közmeghallgatás előtt (2016 novemberében) a weblapján, ami azóta is bárki számára elérhető1.
 
Az eredmények bemutatására 2016 májusában és 2017 májusában a szakemberek nyilvános tudományos konferenciát szerveztek a Magyar Tudományos Akadémián. A Paks II. projekttársaság lakossági fórumokat szervezett Kalocsán, Szekszárdon és Pakson 2016 novemberében, az OAH pedig a Paks II. és a vizsgálatokat végző szakemberek bevonásával közmeghallgatást tartott 2016. december 13-án Paks városában.
 
Minden szükséges információ, adat nyilvánosan bárki számára hozzáférhető volt, és hozzáférhető ma is körülbelül 1200 oldalnyi terjedelemben. A vizsgálati eredmények, a szakértői és szakhatósági vélemények felhasználásával az Országos Atomenergia Hivatal 2017. március végén adta ki a telephelyengedélyt, megállapítva, hogy a telephely alkalmas az új blokkok építésére.
 
Az atlatszo.hu 2017. július 10-i cikkében beállítottal szemben tehát az információk nyilvánosan elérhetőek voltak és ma is elérhetőek a projekttársaság honlapján. A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva, a lakossági fórumokon, valamint a szakma tájékoztatása céljából a Magyar Tudományos Akadémián tartott ülések alkalmával is számos alkalommal elhangzott. Az aktív vető megléte nem kérdőjelezi meg a telephely alkalmasságát, ez akkor lenne így, ha a vetőről bebizonyosodna, hogy képes szignifikáns és maradó felszíni elmozdulást létrehozni. Ugyanakkor a széleskörű vizsgálatok (földtani és geomorfológiai térképezés, űrgeodézia, vízi szeizmika) alapján kizárható, hogy a vető jelentős (szignifikáns) maradó (permanens) felszíni elmozdulást lenne képes okozni2 , vagyis kizárható, hogy a vető kapabilis lenne.
 
Az új paksi blokkok a meghatározott telephelyjellemzőknek megfelelően kerülnek majd megtervezésre és megépítésre. Pontosan azért kellett elvégezni a paksi telephely-vizsgálatokat, hogy ezt szakszerűen meg lehessen tenni. A program keretében megállapításra kerültek a telephelyre jellemző, 100.000 évente visszatérő földrengés jellemzői: a vízszintes talajfelszíni gyorsulás 0,34 g-re adódott, ez lesz az új blokkok méretezési alapja. Ez kellően robosztus szerkezetet eredményez ahhoz, hogy egy földtani eredetű kezdeti eseménynél a létesítmény biztonsága biztosítható legyen.
 
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy teljesen transzparensen jártunk el a telephely-engedélyezési eljárásban is, minden releváns adatot nyilvánosságra hoztunk. Az atlatszo.hu cikke valótlan képet fest mind az engedélyezési eljárásról, mind pedig a telephelyvizsgálat eredményeiről.
 
A Paks II. projekt a legszigorúbb nemzetközi előírásokkal, ajánlásokkal összhangban valósul meg.
 
 
Paks, 2017. július 10.
 
MVM Paks II. Zrt.
 
 
 
 
 
 
2 Az OAH által kiadott telephelyengedély indoklása szerint:
A tervezett telephely geotektonikai környezetében lévő vetőzónák (különös tekintettel a telephely alatti térrészben kimutatott ÉK-DNy csapásirányú, Dunaszentgyörgy-Harta vetőzóna) a pannon rétegsort harántolva a negyedidőszaki képződmények felszínközeli tartományát is érinthette. Azonban a komplex vizsgálatok (fúrások, árkolás, űrgeodézia, geomorfológiai térképezés) eredményei alapján megállapítható, hogy a százezer éves időskálán bekövetkező, Mw<6 erősségű, 8-12 km fészekmélységű földrengésekhez kapcsolódó szakadási síkok nem érik el a földfelszínt, tektonikus eredetű felszíni deformációt nem okoznak.
 
A telephelyen a felszínre kifutó vetők által okozott elvetődés lehetősége a vizsgálatok megállapításai alapján kizárt. Az elvetődéssel összefüggő elmozdulás nem mutatható ki a telephelyen. A Rendelet 7. melléklete 7.3.1.1100 szerinti alkalmatlanná nyilvánítás feltételei nem állnak fenn a vizsgált telephely vonatkozásában.
 
A komplex vizsgálatok igazolták, hogy a vizsgált telephely és annak legalább 10 km-es sugarú körzetén belül nincs olyan törésszakasz, ahol az utolsó százezer évben a felszínre kifutó vető által okozott felszíni elmozdulás volt. A Rendelet 7. melléklete 7.5.2.0700 szerinti alkalmatlanná nyilvánítás feltételei nem állnak fenn a vizsgált telephely és annak legalább 10 km-es sugarú körzete vonatkozásában.
Szólj hozzá!

MTA konferencia az új blokkok telephely-vizsgálatának tudományos eredményeiről

2017. július 10. 21:06 - Prof. Dr. Aszódi Attila

2017. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében az Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága (KÖTEB) konferenciát szervezett a téma szakértőinek a Paks II. erőmű telephely-vizsgálati programjának legfontosabb tudományos eredményeiről.

Jelen bejegyzés célja azon érdeklődők tájékoztatása, akik a konferencián nem tudtak részt venni, de a telephely vizsgálatának tudományos eredményeiről szeretnének tájékoztatást kapni.

Az esemény részletes programja a következő előadásokat tartalmazta:

(Az előadók által levetített prezentációkat az előadás címére kattintva lehet megtekinteni.)

A konferencián az előadók prezentációik mentén ismertették a tervezési filozófia fontosságát, a telephely-kutatás során azonosított veszélyeket, illetve ezek figyelembe vételének módját az erőmű tervezése során. Mint minden telephelynek, a Paks II. erőmű blokkjai telephelyének is egyedi jellemzői vannak, ezen jellemzők helyes meghatározása a jó tervezéshez elengedhetetlen.

A vizsgálatok eredményeinek értékelését követően kijelenthető, hogy a telephely alkalmas az új blokkok létesítésére. A kor műszaki-tudományos színvonalán a telephelyre jellemző körülmények és veszélyek a tervező által a hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően kezelhetők, a blokkok tervei ezeknek megfelelően készülhetnek el. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal 2017. március 30-án kiadta a blokkok telephely-engedélyét.

Szólj hozzá!

A Francia Tudományos Akadémia illetékes bizottsága a megújulós mítoszok és téveszmék helyett a fizikai törvényeken alapuló energiapolitikai vitát sürget

2017. július 06. 05:58 - Prof. Dr. Aszódi Attila

A Francia Tudományos Akadémia illetékes energetikai bizottsága (Comité de prospective en énergie) kritikus állásfoglalást tett közzé 2017. április 19-én az aktuális francia energiapolitikához (Transition energetique) kapcsolódóan. Az elemzés kiemeli: „az energetikai átmenet témájához kapcsolódó programok nem számolnak a szükséges mértékben a fizikai, műszaki és gazdasági korlátokkal”.

institut_de_france.jpg

A Francia Tudományos Akadémia épülete (A kép forrása: mta.hu)

A Francia Tudományos Akadémia állásfoglalásának további fontosabb megállapításai:

  • Az aktuális viták alapján az állampolgárok akár arra a téves következtetésre is juthatnak, hogy a megújuló energiaforrások tömeges fejlesztésének köszönhetően az atomenergia és fosszilis energiaforrások feleslegessé válnak, azoktól meg lehetne örökre szabadulni.
  • Nincs egy egyetemesen ajánlható, kizárólagos energiapolitika; minden országnak a földrajzi és klimatikus adottságaihoz igazodva kell a megfelelő energiamixet kialakítania: például Québec tartomány Kanadában könnyedén képes a tartomány villamosenergia-igényének 98 százalékát vízerőművek segítségével biztosítani, de ebből nem következik, hogy más államok adottságai is megfelelőek lennének ehhez.
  • A vállalások meghatározása során a valóságot kell alapul venni: a szél- és naperőművek névleges teljesítménye alapján félrevezető döntést lehet hozni, mivel Franciaországban az éves kihasználtságuk 23%, illetve 13%. Mivel időjárásfüggő, szakaszosan termelő erőművekről beszélünk, a rendszerirányítóknak szükséges gondoskodni a lakosság azon időszakokban történő ellátásáról is, amikor szél- és napenergia-termelés nem áll rendelkezésre. Egy európai szinten összekapcsolt villamosenergia-hálózat sem képes megoldani ezt a problémát, mivel Európa-szerte egyszerre van éjszaka és az anticiklonok hatása is gyakran a szomszédos országokkal egyidejűleg jelentkezik.
  • Az ipari mértékű áramtárolás nem megoldott: a francia szivattyús tározós erőművek nem rendelkeznek szabad kapacitással. Két napi villamosenergia-fogyasztás (kb. 2,85 TWh) tárolásához a Tesla által is alkalmazott lítium-ionos tárolási módszer mellett legalább 12 millió tonna akkumulátorra lenne szükség, amelynek előállítása 360 ezer tonna lítiumot igényelne. (Ez azért is különösen ambíciózus, mivel évente a világon 40 ezer tonna lítium kerül kitermelésre.)
  • Ha minimalizálni szeretnénk a black-out kockázatát, a villamosenergia-hálózat stabilitását erősíteni szükséges az ingadozó termelők váratlan és gyors terhelésváltozása következtében. Egyetlen ország sem képes - a megfelelő tárolókapacitások hiányában - a megújuló termelők integrálására szabályozható és megfelelő kapacitású víz-, hő-, illetve atomerőművek nélkül.
    Ráadásul a 2010-ben a német áramigény 22 százalékát biztosító nukleáris erőművek kivezetése nem vethető össze azzal, hogy egy hasonló döntésnek milyen következménye lenne Franciaországban (ahol az atomenergia részesedése sokkal magasabb). Ráadásul hiába nőtt a német villamosenergia-mixben 30 százalékra a megújulók részaránya, és hiába csökkent az atomerőműveké 13 százalékra, a fosszilis energiahordozók részaránya 55 százalék maradt. Mivel időszakos termelők a megújulók, 13 GW-nyi új szénerőmű kapacitás vált szükségessé, ami a német lignitvagyon gyorsított ütemű kitermelésével is együtt járt.

    „Nehezen nevezhető sikernek a német energiapolitikai fordulat, mivel Európában továbbra is Németország az egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó, ráadásul a legmagasabb lakossági villamosenergia-árak mellett.”
  • Franciaországban az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó károsanyag-kibocsátás: évente 540 TWh áramtermelés mellett 46 millió tonna CO2, ugyanez az adat a Rajnán túl 631 TWh termelés 334 millió tonna CO2, vagyis hatszor több a német szén-dioxid kibocsátás. Ezek a kedvező francia adatok egyértelműen az atomerőművek jelenlétének köszönhetőek (75% az arányuk az áramtermelésben), mivel az atomenergia a leghatékonyabb eszköz a fosszilis energiatermelők részarányának csökkentésére az energiamixben. Természetesen vannak kihívások a nukleáris ágazatban, de a független és kompetens felügyelő hatóságnak, valamint a felelős hulladékgazdálkodásnak köszönhetően ezek kezelhetőek.
  • „Valódi ellentmondás, ha az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentését az atomenergia részesedésének erőltetett leépítésével szeretnék elérni.” Számos tanulmány bizonyítja, hogy a megújulók 30-40 százalékot meghaladó részesedése az energiamixben durva áremelkedést eredményez, növeli a károsanyag-kibocsátást, valamint megkérdőjelezi az ellátásbiztonságot. Ráadásul a megújulók térnyerése a primer energia tekintetében (pl. közlekedés) még nehézkesebb, miközben fontos szempont az energiahatékonyság, valamint a károsanyag-kibocsátástól mentes termelés. Franciaország esetében azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben számos (ipari) tevékenységet fosszilis helyett villamosenergia bázisúvá alakítottak.
  • „Egyértelmű az állampolgári igény, hogy minél jelentősebb legyen a megújulók szerepe az energiaellátásban, viszont ezzel párhuzamosan azt is meg kell követelniük a döntéshozóktól és választott képviselőktől, hogy megvalósítható és koherens forgatókönyveket vizsgáljanak, amelyek nem a mítoszokra, téveszmékre építenek. Ezeknek a forgatókönyveknek egyértelművé kell tenni, hogy nem lehetséges kizárólag (100%) megújuló alapon biztosítani egy ország energiaellátását, és ki kell jelölni egy olyan ésszerű modellt, amelyben az atomenergiának helye van a következő évtizedekben, ha fontos számunkra a karbonmentes áramtermelés.”
  • A munkahelyteremtés szempontjából is lényeges hosszú távon, hogy a már létező technológiák K+F törekvései mellett (pl. nukleáris hulladék biztonságos elhelyezése, energiatárolás, intelligens hálózatok, CO2 -leválasztás) az energiahatékonyság is szerepet kapjon a közgondolkodásban.  

 

Azt gondolom, hogy a Francia Tudományos Akadémia megállapításai – azon túl, hogy nagyon tanulságosak egy nagy európai ország rangos testületétől – a magyar energiapolitikai vitában is tanulságosak, sok tekintetben érvényesek.

115 komment

Amiben Németország hazánk mögött kullog, avagy rövid elemzés az ENTSO-E tagországok villamosenergia-termelésének szén-dioxid-intenzitásáról

2017. május 02. 07:20 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Meglehetősen érdekes vita zajlik Németországban napjainkban arról, hogy az a sok erőfeszítés és pénz, amit a németek az Energiewende-re, az energetikai fordulatra költenek, hasznos és eredményes tud-e lenni. A múlt hét végén például a Zeit Online jelentetett meg egy kommentár cikket, amely többek között arról értekezik, hogy Németország sem a klímavédelmi, sem a megújuló energiahordozók részesedésére kitűzött EU-s célokat nem tudja teljesíteni, miközben vita van az elektromos alaphálózat fejlesztéséről, és a szénerőművek forszírozott kivezetéséről is.

Ehhez kapcsolódóan a mai blogbejegyzésemet egy olyan ábra köré csoportosítom, amely azt mutatja be, hogy az ENTSO-E tagországaiban mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár egy megawattóra villamos energia előállítása. Az ábrán fekete színnel jelöltük a kelet- és közép-európai országokat és Görögországot, hazánkat zöld színnel, az ENTSO-E átlagot narancssárgával, a kelet- és közép-európai átlagot citromsárgával emeltük ki.

Adatok forrása: ENTSO-E (2016): Statistical Factsheet 2015, saját számítás és ábrázolás. Feltételezések: feketekőszén-erőmű CO2-intenzitása: 0,9 tCO2/MWh, lignittüzelésű erőmű: 1 tCO2/MWh, gázerőmű: 0,5 tCO2/MWh, olajtüzelésű erőmű: 0,7 tCO2/MWh. Számításunk során minden más villamosenergia-termelési módot CO2-mentesnek feltételeztünk.

 Nagyon érdekes a kép, több következtetést is megenged.

  1. Jól látszik, hogy a közép- és kelet-európai villamosenergia-rendszerekben egy megawattóra villany megtermelése igencsak sok szén-dioxid-kibocsátással jár, a régiós átlag (citromsárga oszlop) 530 kgCO2/MWh. Ennek oka a szénerőművek jelentős súlya, és itt nemcsak Lengyel- és Csehországra gondolunk, hanem tulajdonképpen az összes tőlünk délre fekvő balkáni országot is felhozhatjuk példaként. Ezekben az országokban kifejezetten sok széntüzelésű erőmű üzemel.
  2. Feltűnik, hogy a „zöldnek” beállított Németországban egy megawattóra villamos energia megtermeléséhez átlagosan 465kg szén-dioxid kibocsátása társul, ez különösen a 279 kg/MWh magyar adat fényében és a német zöld szervezetek atomenergia-ellenességének tükrében tűnik érdekesnek. Csak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen: Németországban egységnyi villamos energia előállítása átlagosan kétharmadával több CO2-kibocsátással jár, mint hazánkban.
  3. Az oly sokat emlegetett és példaként elénk állított, a megújuló energiahordozók felhasználásában élen járó Dániában is több szén-dioxid-kibocsátással jár egy MWh villany megtermelése, mint hazánkban, a dán adat 291 kgCO2/MWh, szemben a magyar 279 kgCO2/MWh-val.
  4. Az ENTSO-E átlagát jelző oszlop elhelyezkedéséből (narancssárga oszlop) az is feltűnik, hogy az átlagtól jobbra elhelyezkedő országok érdemben csökkentik az átlagot. A sor vége felé találjuk a sok atomerőművet, összesen 58 reaktort üzemeltető Franciaországot, melynek a villamosenergia-termelésből származó teljes éves CO2-kibocsátása mindössze 21 millió tonna (éves nettó villamosenergia-termelése 546 TWh), mely például a 92%-kal kevesebb villanyt termelő Bulgária, vagy Görögország kibocsátási adatával van közel azonos szinten. Fontos kiemelni: a Franciaországgal összevethető mennyiségű villanyt termelő Németországban (546TWh vs. 580TWh) az éves villanytermelés 270 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, ami a francia adat közel 13-szorosa! A fajlagos mutatók alapján (1 MWh-ra vetítve) a „zöld” Németországban a villamos energia megtermelése kb. 12-szer több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a nukleáris utat választó Franciaországban. A németek vállalták, hogy az ország üvegházgáz-kibocsátását 2020-ra az 1990-es évhez képest 40%-kal csökkentik, de a hírek szerint ezt a célt Berlin messze nem tudja teljesíteni.
  5. Az egyes országok villamosenergia-rendszereit ismerve azt is tudjuk, hogy a kibocsátási "rangsor" végén (klímavédelmi szempontból a legjobb), a legalacsonyabb szén-dioxid-intenzitást felmutató országok többségében, így Svájcban, Svédországban, Franciaországban, Finnországban együttesen az atomerőművi és a vízerőművi villanytermelés a meghatározó. Hasonlóan alacsony károsanyag-kibocsátással jár a rendkívül sok vízerőművet üzemeltető Norvégia és Ausztria villamosenergia-termelése is, ne feledjük ugyanakkor, hogy az utóbbi két országban hatalmas hegységek teszik lehetővé a nagy mennyiségű vízerőművi áramtermelést (ld. a lenti képet). 

Európa domborzati térképe a magasságkülönbségek kiemelésével. Jól látható, hogy milyen kedvező a vízenergia-termelés szempontjából Ausztria és Norvégia domborzata, szemben pl. az alföldi Magyarországgal, ahol a vízenergia-potenciál sokkal-sokkal korlátozottabb. Az ábra forrása: pinterest.com

Korábbi blogposztomból már kiderült, hogy az európai erőműpark idős, akkor azonban nem tértem ki a közép-kelet-európai régiós helyzetre. Vessünk ezért most egy rövid pillantást a régiónkban működő, a jelenlegi villamosenergia-importunk egyik legfőbb forrását jelentő szénerőművek életkor-eloszlására.

Adatok forrása: Platts World Electric Power Plants Database, 2015; saját ábrázolás

A közép-kelet-európai szénerőművek közel fele (43%-a), mintegy 27 ezer megawattnyi erőmű már ma is 40 éves vagy annál idősebb. Ha csak a régiós szénerőművekre jellemző 45%-os csúcskihasználási tényezővel számolunk, akkor ezeknek az idős régiós erőműveknek évente 106 TWh áram megtermelését köszönhetjük (2015-ben az összes régiós szénerőmű (≈65GW) kb. 250 TWh villanyt termelt). Mi lesz ezekkel 2030-ban? A válasz egyszerű: ezek az erőművek szűk 15 év múlva legalább 55 évesek lesznek, valószínűleg 2030-ig befejezik működésüket. Az így kieső villamos energiát az országoknak pótolniuk kell, és ne feledjük: ez a régiós villamosenergia-fogyasztás közel negyede. Minden, a klímavédelemben elkötelezett ország alapvető érdeke és feladata, hogy minél kevesebb magas karbonintenzitású termelő legyen a rendszerben.

Az európai és globális klímavédelmi törekvések fényében a napnál világosabb, hogy a közép-kelet-európai erőműpark dekarbonizációját nem kerülhetjük el. Ahogy láttuk ebben a bejegyzésben, Magyarország villamosenergia-iparának karbonintenzitása alacsony. Az új paksi blokkok létesítésének célja, hogy kiváltsák a 30-as években leállításra kerülő jelenlegi paksi blokkokat, így hazánk hosszú távon is fenntarthassa a nukleáris termelőkapacitását, ezáltal alacsony szén-dioxid-intenzitású erőműparkját. Ha nem épülnének meg a paksi új blokkok, a megújuló részarány bővítése mellett (legalább ezek kiszabályozására, de termelési célokra is) minden bizonnyal kénytelenek lennénk új gázerőműveket építeni, ami nemcsak a vezetékes földgáz-importunkat növelné, hanem az ország szén-dioxid-kibocsátásának növekedésével is járna. Ez pedig szembe menne klímavédelmi célkitűzéseinkkel és vállalásainkkal, továbbá ellátásbiztonsági szempontból is hátrányos lenne.

 

Megjegyzések:

1) A magyar villamosenergia-import fedezi a hazai villanyfogyasztás harmadát. Azon túl, hogy ez komoly ellátásbiztonsági aggályokat vet fel, azért probléma, mert ha egy gyors számítás során azt feltételeznénk, hogy a 2015-ben 13,7 TWh-t elérő magyar villanyimport forrásai lignittüzelésű erőművek voltak (ld. ukrán, cseh, lengyel importforrásaink), akkor ez 13,7 millió tonna CO2 kibocsátásával növelné meg az amúgy kb. 7,5 millió tonnás hazai erőművi CO2-kibocsátást. Ez a magyar villanyfogyasztás karbonintenzitását közel duplájára, 520 kgCO2/MWh-ra növelné, s ezzel a hazai villanyfogyasztás Európában az erősen karbonintenzívek közé tartozna. Az erősen összekapcsolt és jól integrált európai villamosenergia-rendszerben ugyanakkor nehéz azonosítani minden egyes határmetszéken áthaladó MWh villamos energia eredetét, és kétségtelen, hogy a fent idézett ENTSO-E adatbázis az egyes országok áramtermelési adatait, azok forrásszerkezetét tartalmazza.

2) Az európai klímavédelmi célkitűzések teljesítése és az öreg erőművek nyugdíjazása ezen fosszilis kapacitások egy jelentős részének kivezetését fogja eredményezni, függetlenül attól, hogy pontosan melyik tagállamban is működnek is.

3) Az egyes országok villamosenergia-termelésének karbonintenzitását mutató első ábrán Hollandia esetében az „egyéb fosszilis” tüzelőanyagot (mely a teljes holland termelés 85%-a) a pontosabb kép érdekében más statisztika alapján szén- és gázerőművi termelésre bontottuk, amely szerint a szénerőművek a teljes holland áramtermelés 31%-át, a gázerőművek pedig 49%-át adták. Ez így 80%, a fennmaradó 5%-ot az egyéb kategóriában hagytuk (így CO2-intenzitására számításainkban 0 tCO2/MWh-t feltételeztünk).

4 komment

A megvalósítás szakaszába lép a Paks-2 projekt

2017. április 20. 21:07 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Újabb mérföldkőhöz érkezett a két új paksi blokk előkészítése: a másodfokú környezetvédelmi hatóság helybenhagyta a 2016. szeptember 29-én kiadott környezetvédelmi engedélyt.

Az előkészítési szakasz egy nagyon fontos része ezennel lezárult, a következő lépés a létesítési engedélyezés, majd az erőművi blokkok megépítése lesz. A most elért mérföldkő kapcsán hasznos röviden összefoglalni, mi is történt eddig, mely akadályokon jutottunk túl.

p2.jpgA paksi két új blokk sematikus látképe

EU-s eljárások

A Paks-2 projektről Magyarország az Európai Unióval 2013 óta folyamatosan és rendszeresen egyeztet. Az uniós szabályoknak megfelelve, hazánk már 2013-ban értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy az orosz féllel államközi megállapodást kíván kötni két új reaktor építéséről. Az Európai Bizottság 2014 januárjában értesítette Magyarországot, hogy a magyar-orosz egyezmény aláírásával szemben nincs kifogása. Hazánk és Oroszország ezt követően, 2014. január 14-én írta alá a paksi projekt jogi kereteit megadó államközi egyezményt, amelyet később a magyar Országgyűlés megvitatott és elfogadott, az Egyezményt a 2014. évi II. törvény hirdette ki.

A 2014 decemberi megvalósítási megállapodások közül az üzemanyag-ellátási szerződés kapcsán harmadik feles aláíróként uniós részről az Euratom Ellátási Ügynöksége (ESA) kapott szerepet. Ennek oka, hogy az Európai Unió szabályai értelmében nukleáris üzemanyag importjához nem elegendő a szállító és a vevő megállapodása, ahhoz szükséges az ESA aláírása is. Ezt a hozzájárulást, azaz az üzemanyag-ellátási szerződés harmadik feles aláírását az ESA-tól 2015 áprilisában kaptuk meg.

Az Euratom szerződés 41. cikkelye értelmében minden nukleáris projekt bejelentés-köteles. Ezt a bejelentést hazánk 2014 augusztusában tette meg, amelyet – a szokásos konzultációkat követően – a Bizottság 2015 szeptemberében fogadott el és kinyilvánította: a Paks2 projekt teljesíti az Euratom Szerződés nukleáris biztonsági, műszaki, környezetvédelmi és energiapolitikai célkitűzéseit.

A környezeti információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatban a 2015. évi VII. tv. (ún. Projekttörvény) 5. §-ának kismértékű módosítását követően a Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága (DG ENVI) 2016. májusában mondta ki, hogy az megfelel az uniós szabályozásnak.

Az azzal kapcsolatos kérdésben, hogy a magyar fél jogosult volt-e közvetlenül, tender meghirdetése nélkül szerződést kötni az orosz féllel a két új blokk szállításáról, a Bizottság illetékes főigazgatósága (DG GROW) 2016. november 17-én mondta ki a választ: lezárta a kötelezettségszegési eljárást, igazoltnak látta, hogy a magyar fél az uniós joggal összhangban járt el akkor, amikor közvetlenül szerződött az orosz féllel a két új blokk szállítására.

Az utolsó, leghosszabb eljárást a Bizottság versenypolitikáért felelős főigazgatósága (DG COMP) folytatta. Az ún. mélyreható vizsgálat (hónapokon át tartó egyeztetéseket követően) 2015 novemberében indult, és 2017. március 6-án zárult. A Bizottság megállapította, hogy a projekt profitábilis, viszont állami támogatást tartalmaz, ugyanis hazánk a projekt megvalósításakor egy magánbefektető elvárásaihoz képest kismértékben alacsonyabb megtérülést is hajlandó elfogadni. A Bizottság kimondta: a projekt állami támogatást tartalmaz, de az megfelel az uniós szabályoknak, ugyanis hazánk bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon, és a villamos energia értékesítése, valamint a profit felhasználása terén számos garanciát is vállalt.

Az Európai Uniós oldaláról tehát minden akadály elhárult, a projekt megvalósítható.

Telephelyengedély

A hazai szabályok értelmében atomerőművi telephely alkalmasságának hatósági megállapítását egy ún. telephelyvizsgálati- és értékelési engedély alapján lefolytatott telephelyvizsgálat előzi meg. A telephely vizsgálata során mind az emberi eredetű, mind a természeti eredetű veszélyeket vizsgálni kell. A vizsgálat célja, hogy kizárja olyan körülmények fennállását a telephelyen, amelyek azt alkalmatlanná tennék atomerőművi blokkok létesítésére. További cél a blokkokat veszélyeztető tényezők azonosítása, a telephelyjellemzők meghatározása. A vizsgálatok így rendkívül széleskörűek voltak, ki kellett térniük többek között a földtudományi, a geotechnikai, a hidrológiai és meteorológiai tényezőkre, a végső hőnyelő biztosításának kérdésére, az emberi eredetű veszélyek között pedig számos más mellett a tüzek, balesetek, ipari létesítmények, repülőgép-rázuhanás, a Duna ember okozta elszennyeződésének hatásaira is. A több éven át tartó vizsgálatok során többek között geofizikai mérések (pl. 3D szeizmikus, Crosshole-mérések, geoelektromos szelvényezés) és űrgeodéziai vizsgálatok készültek, a földtani és geomorfológiai térképezésen túl sekély- és mélyfúrások zajlottak, frissítettük a földrengés-katalógust, vizsgáltuk a talajfolyósodást, kibővült a mikroszeizmikus monitoring hálózat, és egy komplett térinformatikai adatbázis is elkészült.

20170330the06.jpgBejárás a Földtani Kutatási Program egyik helyszínén (2016. augusztus)

A vizsgálatok eredményeit egy ún. Telephely-biztonsági Jelentésben foglaltuk össze. A telephelyengedély-kérelmet a projekttársaság 2016. október 27-én nyújtotta be az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH). A Jelentés szerint a paksi telephely alkalmas az új blokkok létesítésére, és megállapítást nyert az is, hogy a kor műszaki-tudományos színvonalán a telephelyre jellemző körülmények és veszélyek a tervező által a hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően kezelhetők.

Az OAH 2017. március 30-án – a Jelentésben foglaltakkal való egyetértését kifejezve – kiadta a projekt telephelyengedélyét.

Környezetvédelmi engedély

A Paks-2 projekttársaság 2014. december 19-én nyújtotta be a környezetvédelmi engedély iránti kérelmét, ezzel kezdődött meg a környezeti hatásvizsgálati eljárás. A benyújtott, nyilvános, mindenki számára hozzáférhető környezeti hatástanulmány mintegy 2200 oldal terjedelmű, és tartalmazza az összes, jelen fázisban releváns információt magáról a projektről, a felmelegedett hűtővíz Dunára gyakorolt hatásáról, a normál üzemi működés és az esetleges üzemzavarok radiológiai hatásairól, a víz- és légszennyezési, zaj- és rezgésterhelési vizsgálatok eredményeiről, a radioaktív és hagyományos hulladékok kezeléséről, az állat- és növényvilágra gyakorolt hatásokról, továbbá a várható gazdasági és társadalmi hatásokról is. A hatósági közmeghallgatást megelőzően a Kormánybiztosság és a Paks-2 projekttársaság lakossági fórumok formájában tájékoztatta Paks és 40 Paks környéki település lakosságát arról, hogy milyen környezeti hatások várhatók, és hogy maga az engedélyezési eljárás folyamatban van, bárki megfogalmazhatja véleményét, észrevételeit.

Az eljárás keretein belül 2015. május 7-én Pakson került sor a közmeghallgatásra. A hatósági eljárás keretében, az Espooi Egyezménynek megfelelően, nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására is sor került, melynek során 7 európai országban 9 helyszínen tartottunk lakossági fórumokat és szakértői konzultációkat, három további országgal pedig írásban konzultáltunk.

A beadott környezeti hatástanulmány és a tisztázó hiánypótlások alapján, valamint a belföldről és külföldről, magánszemélyektől, kormányoktól és hatóságoktól, szervezetektől beérkezett vélemények és észrevételek megfelelő figyelembevételével az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal végül 2016. szeptember 29-én adta ki a Paks2 projekt elsőfokú környezetvédelmi engedélyét. Ezt két civil szervezet, a Greenpeace és az Energiaklub fellebbezéssel támadta meg, így az ügy a másodfokú környezetvédelmi hatóság elé került. A Pest Megyei Kormányhivatal által lefolytatott másodfokú eljárás 2016. november 23-én indult, és 2017. április 18-án az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt helybenhagyó határozattal zárult. A Paks-2 projekt környezetvédelmi engedélye ezzel jogerőssé és végrehajthatóvá vált.

A fenti feladatok sikeres teljesítésének köszönhetően megnyílt az út a legkomplexebb, legterjedelmesebb engedélyezési eljárás, a létesítési engedélyezés előtt. A Paks-2 projekt ezzel új szakaszába lép.

vver-1200.jpgVVER-1200

3 komment

Rekordárak és rekordfogyasztás az európai árampiacon

2017. január 24. 16:18 - Prof. Dr. Aszódi Attila

A 2017. január eleji magas európai nagykereskedelmi villamosenergia-árakról és a hazai fogyasztási rekordokról

Nagyon érdekes hír jelent meg a minap a Világgazdaság honlapján. A cikk a Bloomberg hírügynökség beszámolója alapján a következőkre hívta fel a figyelmet:

"Évtizedes rekordokat döntöttek meg az elmúlt napokban az európai piaci villamosenergia-árak, miközben a rendkívül hideg időjárás miatt csúcsra járatott atomerőművekből több nem működik és az energiaszektor sztrájkokkal küzd. (…) Egy megawattóra ára Németországban 90,5 euróba, míg Belgiumban 110 euróba kerül".  

Mai blogposztomban az említett hír hátterét szeretném egy picit megvilágítani, hiszen az elmúlt időszakban olyan fejlemények zajlottak az európai villamosenergia-piacon, amelyekből fontos következtetéseket vonhatunk le.

 

Nyugat-európai helyzet

Nyugat-Európában a tőzsdei áramárak tavaly októberben érdemben emelkedni kezdtek. Az áremelkedés egyik oka, hogy Franciaországban több atomerőművet felülvizsgálatokra időlegesen le kellett állítani. Ezen erőművek leállása miatt a francia tőzsdei villamosenergia-árak jelentősen növekedtek, és ez érdemben megemelte a francián kívül a német és a svájci árakat is. A lenti ábrákon látható, októbertől kezdődő áremelkedés ennek tudható be. Franciaországban és Svájcban az árak közel a duplájára, a 25-40 euró/MWh-s szintről 40-80 euró/MWh-s szintre emelkedtek, esetenként e fölé ugrottak, Németországban pedig a korábbi 20-35 euróról 35-55 euróra nőttek.

francia_arak.png

A francia tőzsdei árak alakulása az elmúlt fél évben

 

svajci_arak.png

A svájci tőzsdei árak alakulása az elmúlt fél évben

 

nemet_arak.png

A német tőzsdei árak alakulása az elmúlt fél évben

Az ábrák forrása a német áramtőzsde, az EEX honlapja

Franciaországban az őszön mintegy 22.000 MW atomerőművi kapacitás került ideiglenesen leállításra karbantartások és ellenőrzések céljából. Ez a teljes francia bruttó beépített teljesítőképesség (≈130GW) mindössze 16%-a, mégis a leállása jelentős áremelkedést idézett elő a francia piacon, ráadásul a hatása a svájci és német piacra is átterjedt. Ez alapján érdemes megfigyelni, hogy már kis mértékű erőművi, azaz kínálat oldali kapacitás-csökkenés is jelentős áremelkedést idézhet elő.

francia_bt.png

A franciaországi bruttó beépített teljesítőképesség 2015-ben (Adatok forrása: Platts: World Electric Power Plant database)

Az egyik korábbi blogbejegyzésemben épp azt fejtegettem, milyen idős az európai erőműpark. Néhány számot újra felidéznék ebből: (1) ma az európai erőműparkban körülbelül 150 ezer MW-nyi erőmű 40 évesnél idősebb (ennek csak kisebb része vízerőmű, amelyek várhatóan nem állnak le a következő 15 évben), (2) a 2030-as években kb. 70.000-80.000 MW atomerőmű és kb. 55.000 MW szénerőmű éri el élettartama végét. Ha ezeket az erőműveket nem pótolják, az hasonlóan komoly áremelkedéshez vezethet.

Érdekes, hogy az októbertől megfigyelhető áremelkedési trend az elmúlt napokban tovább folytatódott annak ellenére, hogy sok francia reaktor már újra üzembe lépett. A tőzsdei árakat mutató ábrák jobb szélén látható további áremelkedés több tényezőnek köszönhető: (1) a december Franciaországban és Svájcban is rendkívül száraz volt, így a vízerőművi termelés a vártnál alacsonyabb, (2) egész Európában rendkívül hideg van, ezért a fűtési célú villanyfogyasztás megnőtt, (3) néhány (6 darab) reaktor az 58 reaktort magába foglaló francia nukleáris erőműparkból karbantartás miatt továbbra is áll.

A fenti tényezők együttese (kevés vízenergia, nagy fogyasztás, néhány karbantartás miatt álló alaperőmű) azt eredményezte, hogy az áramárak ismét megugrottak, most már a 70-100 euró/MWh környékére emelkedtek, és ennek hatása mind a francia, mind a svájci, mind a német piacon érzékelhető.

Magyar helyzet

A magyar piaci folyamatokról hasonlóan elmondható, hogy az áramtőzsdei árak az elmúlt két hétben érdemben megemelkedtek. Ezt szemlélteti az elmúlt egy hónap árait bemutató lenti ábra. A január 16-tal kezdődő héten a magyar áramtőzsdei nagykereskedelmi villamosenergia-árak 80-100 euró/MWh-s sávban alakultak, de az azt megelőző napokban is a megszokottnál magasabb szinten mozogtak.

hupix_zsinor.png

Forrás: A magyar áramtőzsde, a HUPX honlapja, az atomerőművi  áram „zsinór” termék

Az árnövekedés oka (1) részben az európai villanypiacon fent említett okokból adódó szűkös piac, (2) részben pedig a kiemelkedően magas hazai villanyfogyasztás lehet (ennek egyik oka a hazánkban is tapasztalt, szokatlanul hideg időjárás).

A január eleji rendszerterhelésekről egyébként elmondható, hogy több alkalommal is megdőlt a hazai villanyfogyasztási rekord, azaz Magyarországon soha, még a rendszerváltás előtt sem fogyasztottunk annyi villamos energiát egy időben, mint január második hetében, 10-én és 11-én (kedden és szerdán) délután 5 óra felé, ill. 13-án, pénteken délben. A legmagasabb, közel 6800MW-os fogyasztási időszakokban az import-export szaldó igen magas szinten, 2000 MW körül alakult, azaz jelentős importpozícióban voltunk.

mavir_2017011.jpg

A magyar villamosenergia-rendszer terhelése 2017. január 13-án, kevéssel dél előtt (Forrás: Pillanatkép a MAVIR honlapjáról)

Felmerül a kérdés, hogy számíthatunk-e hosszú távon erre az importra? Az öregedő erőműparkról szóló gondolatokat figyelembe véve ez egyáltalán nem tekinthető evidenciának, ráadásul az ellátásbiztonságot alapvetően befolyásolja a környező országok magatartása. Ez utóbbira világít rá a román miniszterelnök (Sorin Grindeanu) ellátásbiztonságért érzett aggodalmát is jól kifejező televíziós nyilatkozata, miszerint: „Amennyiben a fagyok miatt veszélybe kerülne az állampolgárok biztonsága, első lépésként betiltjuk az exportot, és belföldön osztjuk szét a kivitelre szánt áramot.” Nyilvánvaló, hogy egy országon belüli ellátási problémák esetén az adott országok először saját fogyasztóikat látják el villannyal, és addig az export korlátozására is hajlandók. Ezt szerződéssel aligha lehet kiküszöbölni. Ezért tud problémás lenni egy esetleges ellátási válsághelyzetben az import magas aránya.

A Paks2 blokkjai az időjárástól függetlenül, országhatárainkon belül lesznek képesek olcsón, megbízhatóan, környezetbarát módon villamos energiát termelni, erősítve a hazai villamosenergia-ellátás biztonságát.

2 komment

Minden idők legnagyobb áramigénye a magyar villamosenergia-rendszerben

2016. december 10. 12:43 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Az elmúlt két héten érdemes volt folyamatosan nyomon követni a villamosenergia-ipari rendszerirányító, a MAVIR honlapján a hazai villamosenergia-rendszer terhelését, ugyanis a hazai villamosenergia-történelem legnagyobb rendszerterhelésű pillanatait élhettük át, azaz soha ekkora villamos teljesítményre nem volt még szükség Magyarországon. Mielőtt rátérnénk az aktuális csúcsdöntésre, vessünk egy pillantást arra, hogyan is alakult a hazai villamosenergia-rendszer bruttó csúcsterhelése az elmúlt közel 50 évben.

csucsterheles_1970-2016.jpgAdatok forrása: MEKH-MAVIR (2015): A magyar villamosenergia-rendszer 2014. évi statisztikai adatai, p. 77., és a MAVIR honlapja; saját ábrázolás.

Látható, hogy a csúcsterhelés a rendszerváltás előtt viszonylag gyorsan növekedett, az 1990-es évek elején azonban lezuhant. Ez a zuhanás annak volt az eredménye, hogy a magyar nehézipar leépült, a termelés visszaesett, így nagy energiafogyasztók léptek ki a rendszerből. A közelmúltat vizsgálva érdemes kinagyítva megnézni a fenti ábra 1990-2016-ra vonatkozó szakaszát.

csucsterheles_1990-2016.jpgAdatok forrása: MEKH-MAVIR (2015): A magyar villamosenergia-rendszer 2014. évi statisztikai adatai, p. 77., és a MAVIR honlapja; saját ábrázolás.

Látható, hogy az 1990-es évek eleji zuhanást dinamikus növekedés kísérte az ipar átstrukturálódásával és a termelés újraéledésével, ez tartott egészen a 2008-as világgazdasági válságig. Ezt követően a növekedés elbizonytalanodott, stagnálásra, enyhe csökkenésre váltott, aztán idén kilőtt, a tavalyi csúcsértéket közel 300 MW-tal múlta felül.

Az elmúlt héten még csak az eddig elért csúcsot, a 2007. évi 6602 MW-ot kóstolgatta a negyedórás terhelés, többször megközelítette azt, átlépni azonban csak a pillanatnyi terhelésekkel tudta. Ezen a héten viszont többször is megdöntöttük az eddigi rekordot, az új csúcsot épp csütörtök délután, 16:45-kor értük el, értéke 6749 MW volt. Mint fent írtam, ez történelmi csúcs, a negyedórás hazai bruttó rendszerterhelés ekkora értéket még sosem ért el. Csütörtök késődélután volt olyan pillanat, amikor az aktuális terhelés meghaladta a 6800 MW-ot is.

Az új csúcs természetesen több tényező együttállásának következménye. Részletes adatok erről nem állnak rendelkezésre, de azért az iparágban elég határozott elképzelések vannak az ilyen csúcsok okáról. Ezek között említhetjük többek között az év végi szünet előtt csúcsra járó termelést, a ködös, sötét időszak általános pótlólagos világítási igényeit, a karácsonyi díszkivilágításokat és a viszonylag hideg időjárást (többlet fűtési igényt) is.

Mi várható e téren hosszabb távon, 10-20 éves távlatban? Ehhez több tényező együttes hatását szükséges vizsgálnunk.

(1) Energiahatékonyság körültekintő megítélése: Gyakorta elhangzó gondolat, hogy a különböző villamosenergia-fogyasztó berendezések energiahatékonyságának növekedése a villanyfogyasztás és rajta keresztül a csúcsterhelés csökkentésének irányába hat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy gépet (pl. TV-t, porszívót) egy éppen ugyanolyan szolgáltatást nyújtó új géppel váltunk ki, akkor annak fogyasztása, és feltehetően teljesítményigénye is csökken. Ez eddig igaz is lenne, de a hangsúly itt természetesen azon van, hogy tényleg „ugyanolyan szolgáltatást nyújtó” géppel váltjuk-e ki. Sokszor ez ugyanis a fogyasztók mindennapi döntései alapján nem így történik. Emlékezzünk vissza a régi televíziókészülékek képátlójára és a mai modern tévék méretére. Egy régi 50 centis katódsugárcsöves TV-t kevesen cserélnek le 50 cm-es LED TV-re. Ha már újat, korszerűbbet vesznek, nagyobbra, szebbre is cserélik. Ekkor már nem is olyan egyértelmű az, hogy a kétszer-háromszor nagyobb képátlójú készülék kevesebbet fogyaszt-e, mint régi társa. Lássunk erre egy ábrát, mely egy arra vonatkozó francia rendszerirányítói becslést mutat, hogy évente mennyi villamos energiát fogyaszt egy tévé.

Egy televíziókészülék becsült éves villamosenergia-fogyasztása a francia rendszerirányító tanulmánya alapján

Forrás: RTE (2016): Annual electricity report 2015, p. 62.

Meglepő eredmény. Az ábra azt mutatja, hogy 2005 és 2013 között a tévék energiahatékonyságának javulása ellenére azok éves villanyfogyasztása kb. 65%-kal nőtt. Az elmúlt 10 évről (2005-2015) pedig elmondható, hogy egy tévékészülék éves fogyasztása ma másfélszerese annak, mint ami 2005-ben volt. Óvatosan kell tehát azzal az érveléssel bánni, miszerint az energiahatékonyság a villanyfogyasztás és a rendszerterhelés csökkentése irányába hat, mert ez csak bizonyos feltételek mellett igaz.

(2) A csúcsterhelés csökkentéséhez járulhat hozzá a villamosenergia-hálózat „okos” menedzselése, bizonyos fogyasztók működésének ütemezett be- és kikapcsolása. Tulajdonképpen a vezérelt áramra kötött villanybojlerekhez hasonló rendszer lenne ez, melyben egyes berendezések (pl. hőszivattyúk) működtetését a fogyasztó átengedi egy, a villamosenergia-rendszert üzemeltető szereplőnek. Ez a ki- és bekapcsolgatás mind a csúcsok csökkentését, mind a terhelési völgyek emelését lenne hivatott szolgálni. Habár hazánkban a villanybojlerek be- és kikapcsolására hosszú időszakon keresztül használták ezt a módszert, a véleményem szerint ez a technológia más típusú fogyasztók számára egyelőre gyerekcipőben jár, próbálkozások már vannak, de egyelőre számtalan technikai (pl. kommunikációs) és gazdasági (megtérülési) akadály vár leküzdésre. Sikeres elterjedése esetén valóban csökkenthetők lesznek majd ezzel a fogyasztási csúcsok és emelhetők a völgyek.

(3) Az áramfogyasztás és a csúcsterhelés növekedéséhez járul hozzá azon háztartási gépek terjedése, amelyek ma még nem találhatók meg sok magyar háztartásban, ilyenek pl. a klímaberendezések, a mosogatógépek, a szárítógépek, a laptopok, szórakoztató elektronikai eszközök és egyéb más elektromos készülékek.

(4) Szintén a villanyfogyasztás és a csúcsterhelés növelését vetíti előre az elektromos autók terjedése, melyek töltését a fogyasztók jellemzően pont az esti csúcsban, a villamosenergia-rendszer amúgy is igen terhelt időszakában végzik manapság. Íme egy olyan ábra erről, mely egy elektromos autós konferencián került a kivetítőre.

Forrás: Sara Gonzalez Villafranca – Cristina Corchero: Key facts and analysis on driving and charge patterns, Dynamic data evolution című előadás, Green eMotion Project konferencia, Budapest, 2015. február 6.

Amint látható, abban a fogyasztói szegmensben, amelyben hosszú távon nagy mennyiségű elektromos autó megjelenésére kell számítani (a háztartási szektorban), az autók töltése épp az esti fogyasztási csúcsra, az este 6-8 óra közötti időtartamra koncentrálódik. Általánosságban is elmondható azonban, hogy az elektromos autók töltése nem a villamosenergia-rendszer számára optimális, alacsony terhelésű időpontokban, azaz nem éjjel, nem hajnalban, hanem nappal, ill. az esti csúcsban történik. Amennyiben ez így marad, az elektromos autók terjedésével az esti csúcsok jelentősen nőhetnek. Ezt csak tovább tetézi, hogy az elektromos autók töltőinek teljesítményigénye folyamatosan nő. Egy közelmúlt konferencia egyik előadásában (IIR: ENKON2016, 2016. december 1., Budapest) nemrég az hangzott el, hogy Németországban olyan mintaprojektet építenek ki, amelyben a töltők 300 kW-os (háztartási léptékhez mérve óriási) teljesítményigénnyel rendelkeznek. Egy töltési ponton persze több ilyen töltőt telepítenek, számoljuk csak ki, ez milyen terhelést jelent már néhány autó töltése esetén is a hálózaton! Ha ezt okosabban akarjuk majd csinálni, komoly fejlesztésekre és központi vezérlésre lesz szükség!

(5) Az épületenergetika hosszú távú jövője is kérdéseket vet fel a fogyasztás és a csúcsterhelés szempontjából. Mivel az EU-s szabályozás  (Energy Performance of Buildings irányelv) szerint a 2020-as években már csak olyan házakat lesz majd szabad építeni, amelyek rendkívül alacsony energiaigénnyel rendelkeznek (a határoló falakon 20-30 cm-es szigeteléssel, a tetőn 40cm-es szigeteléssel), el lehet majd gondolkodni, hogy érdemes lesz-e az igen kis mennyiségű fűtési célú energiaigényre egy nagy beruházási igényű, földgáz alapú központi fűtésrendszert kiépíteni. Alacsony fűtési energiafogyasztás esetén már meggondolandó lehet egy szimpla villanyradiátoros fűtésben gondolkodni, mely jóval alacsonyabb beruházási költséggel rendelkezik. Gondoljunk csak bele: nincs szükség kéményre (egy kémény szabályos kiépítése több százezer forint), nincs szükség vizes rendszerre, vésésre, a fűtéscsövek falban, vagy padlóban vezetésére (jelentős, és az építőiparban egyre növekvő munkaerőköltség). Egy családi ház esetén milliós nagyságrendű beruházási költségek takaríthatóak így meg. Vessük ezt össze azzal, hogy a villany körülbelül kétszer olyan drága, mint a földgáz és egy alacsony energiaigényű ház energiaigénye rendkívül alacsony, azaz kevés fűtési energiát igényel. A milliós nagyságrendű beruházásiköltség-megtakarításért cserébe érdemes lehet felvállalni a magasabb üzemeltetési költségeket, hisz egy alacsony energiaigényű ház esetében ez csak évi 50-100 ezer forintos többletkiadással jár.

Amennyiben mégis egy vizes központi fűtésrendszer kialakítása mellett dönt a tulajdonos, felmerül a hőszivattyúk beépítésének lehetősége is, amelyek jóval nagyobb beruházási költség igényűek, de hatékonyabb villamosenergia-felhasználást tesznek lehetővé. Noha a legtöbb esetben forróvíztárolóval együtt épülnek az ilyen rendszerek, ez akkor is új terhelést hoz a villamosenergia-hálózatra.

Összességében véve az épületenergetika terén várható változások a villamosenergia-rendszer terhelése és csúcsterhelése szempontjából felfelé mutató tényezőket mutatnak.

Amint a legelső ábrán láttuk, a csúcsterhelés szépen lassan növekszik, s a jövőre vonatkozóan gyengébbek és bizonytalanabbak a csökkenés irányába ható tényezők, mint a növekedést mutatók. Vagyis véleményem szerint a változások eredője továbbra is az enyhe növekedés felé mutat, azaz a jövőben – a fenti gyorselemzés alapján – új rendszerterhelési csúcsok várhatóak. Ezek kielégítésére pedig az időjárástól független erőművek, többek között atomerőművek is kellenek, amint azt a legutóbbi bejegyzésemben is leírtam.

25 komment

Az öregedő európai erőműparkról

2016. december 09. 06:29 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Gyakran halljuk, hogy az európai erőműpark idősödik, s ennek okán a következő években nagyon sok európai erőművet le kell majd állítani. Erre jómagam is számtalanszor felhívtam már a figyelmet az előadásaimban, interjúimban, legutóbb a Budapest Energy Summit nemzetközi energetikai konferencia keretében. Vessünk egy pillantást az európai erőműparkra madártávlatból.

Európában (pontosabban az ENTSO-E tagországokban, ami leegyszerűsítve az EU-28 tagországát, Svájcot és a balkáni országokat foglalja magában) 2015-ben mintegy 1029 GW erőművi kapacitás volt beépítve, ebből mintegy 929 GW működik a kontinentális európai részen. Ebben a blogposztban a villamosenergia-termelés alapjait megteremtő, 50 MW-nál nagyobb nagyerőművekkel foglalkozom, ezek bruttó beépített teljesítőképessége a kontinentális európai térségben jelenleg 590 GW, azaz 590 ezer MW.

Lássuk ezek életkor szerinti megoszlását.

Adatok forrása: Platts World Electric Power Plants Database, 2015, saját ábrázolás. Megjegyzés: ez az adatbázis az európai megújulós kiserőművekről nem ad megbízható képet. Egy következő bejegyzésben visszatérünk majd ezen erőművekre is, addig is megjegyezzük, hogy az időjárásfüggő erőművek éves kihasználtsági tényezője Európában a 10-25%-os tartományban van, míg a fenti ábrán bemutatott erőművek ennél jóval magasabb kihasználtsággal rendelkeznek, az atomerőművek akár 90%-ot is elérhetnek.

Az ábra több fontos következtetést is megenged.

  1. Első pillantásra is szembetűnő, hogy van egy nagy „púp” a 30-40 éves erőművek esetében.
  2. Ha jobban szemügyre vesszük az ábrát, már a különböző energiahordozókra épülő európai erőművek életkor-eloszlása is feltűnik. Például látható, hogy a ma működő erőművek közül a vízerőművek a legidősebbek, az 1950-70-as években létesültek ilyen létesítmények. Körülbelül egy évtizeddel később, a vízerőmű-építésekkel részben átfedve, az 1960-80-as években a szénerőmű-építés élte fénykorát: a kontinentális Európában évi 4-5000 MW szénerőművet helyeztek üzembe. Ekkorra tehető az olajerőművek építése is, ezek mára szinte teljesen kiszorultak a villamosenergia-rendszerből, ma jellemzően (egyébként igen fontos) tartalékszerepet látnak el. Az 1970-es évektől kezdtek megjelenni az atomerőművek, melyek építésének zöme az 1970-1980-as években zajlott, erre az időszakra tehető a paksi atomerőmű üzembe lépése is. Az 1990-es években a nagyerőmű-építések üteme érdemben alábbhagyott, és a 2000-es években megfigyelt újbóli aktivitás zömét gázerőmű-építések adták.
  3. A fentieket kissé továbbgondolva az is belátható, hogy a ma üzemben lévő legidősebb erőművek (a víz-, szén- és atomerőművek) jellemzően alap- ill. menetrendtartó erőművek, s tudjuk, hogy ezek az erőművek a mára teljes mértékben eltorzított európai piaci viszonyok között is a piacon vannak. Ezek termelik meg az ENTSO-E tagországok 3330 TWh-s éves nettó termelésének 65%-át, azaz közel 2200TWh-t.

Adatok forrása: ENTSO-E (2016): Statistical Factsheet 2015, saját ábrázolás

Abból, hogy a víz-, szén- és atomerőművek a legidősebbek, valamint abból a felismerésből, hogy ezek adják az ENTSO-E villamosenergia-termelés gerincét, következik, hogy a következő években várható konvencionális erőművi leállítások miatt jelentős mennyiségű villamos energia tűnik el az éves termelésből. Vizsgáljuk meg, nagyjából mennyi is lehet ez.

A következő években várható konvencionális erőművi leállítások miatt jelentős mennyiségű villamos energia tűnik el az éves termelésből!

A ma 40 évesnél idősebb erőműpark körülbelül 150 ezer MW teljesítőképességgel bír, ezek zöme víz-, szén- és olajerőmű, kisebbik része atom- és gázerőmű. A vízerőművek leállásával nem számolva azt kapjuk, hogy 15 éven belül csupán a régi erőművek kiöregedése miatt kb. 500 TWh villamos energia megtermelését kell más erőműveknek ellátniuk. (Mindez tehát nem tartalmazza annak hatását, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében a többi, csak kicsit fiatalabb fosszilis erőmű esetleg kiszorul a piacról.) A kiöregedés hatása ezt követően gyorsul fel igazán, akkor, amikor az európai atomerőművek zöme és további szénerőművek érik el élettartamuk végét. A 2030-as években várhatóan mintegy 70.000-80.000 MW atomerőmű és kb. 55.000 MW szénerőmű éri el élettartama végét. Ez, és egyéb más típusú erőművek kiöregedése a 2030-as években további, közel 1000 TWh villamosenergia-termelés kiesését vetíti előre, ami az éves ENTSO-E villamosenergia-termelés harmada.

Mint említettem, a kiöregedés csak az erőművi leállások egyik oka. A leállások másik oka lehet, ha az éghajlatváltozás elleni küzdelmet valóban komolyan gondoljuk és a klímapolitikai célkitűzéseket figyelembe véve alakítjuk energiapolitikánkat. Az OECD IEA a World Energy Outlook című kiadványában minden évben felvázolja az ennek megfelelő jövőképet. A klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából a legprogresszívabb forgatókönyvet a 450 Scenario elnevezéssel illeti, utalva arra, hogy a globális felmelegedést 2 °C-on megállítani úgy lehet, ha a légkör szén-dioxid-koncentrációját 450 ppm-en stabilizáljuk, nem engedjük afölé. 

Adatok forrása: OECD IEA (2016): World Energy Outlook 2016, p. 573., saját ábrázolás

Az OECD IEA 450 ppm-es forgatókönyve szerint a fosszilis erőművek szerepe 2040-re radikálisan csökken az európai villamosenergia-rendszerben, termelésük csak az (egyébként enyhén növekvőnek előrejelzett) uniós fogyasztás mintegy 10%-át fedezi majd (ezek is a rendszer kiegyensúlyozásában fontos szerepet játszó gázerőművek lesznek). A forgatókönyv szerint a kiszoruló szén- és gázerőművek termelését szél, víz, napenergia és egyéb megújuló bázisú erőművek veszik majd át, míg az atomerőművek termelése változatlan marad – vagyis a OECD IEA is a nukleáris kapacitások fenntartásával számol, vagyis azzal, hogy az idős atomerőművek helyett újak épülnek, hiszen az ENTSO-E rendszerben ma is a villany 25%-a atomerőművekben kerül megtermelésre, és ez a legnagyobb alacsony karbonintenzitású áramforrás az EU-ban.

Öröm látni, hogy az OECD Nemzetközi Energiaügynökség - hozzám hasonlóan - azon az állásponton van, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelemhez minden, hangsúlyozom, minden létező alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiát be kell vetni, beleértve az atomenergiát is.

WNA (2011): Comparison of life cycle greenhouse gas emissions of various electricity generation sources, p. 8

 

Az OECD IEA elemzése is alátámasztja, hogy a hazai és európai zöldek láthatóan folyamatosan célt tévesztenek akkor, amikor az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszközei közül ki akarják zárni az atomerőműveket. A 450 ppm-es szcenárióból jól látható, hogy az atomerőművekre szükség van, Európában is.

Természetesen nem mehetünk el amellett sem, hogy a mindenkori csúcsigényeket is ki kell majd elégíteni. Ehhez időjárástól függetlenül is működtethető erőművekre is szükség lesz. A WEO2016 ezt is visszaigazolja.

Adatok forrása: IEA (2016): World Energy Outlook 2016, pp. 572-573., saját ábrázolás

Jól látható az ábrán, hogy az EU-s csúcsterhelés fedezését az OECD IEA a 450 ppm-es forgatókönyvben sem bízza kizárólag az időjárásfüggő megújulókra. A 2040-ben beépített 1312 GW teljesítőképességből mintegy 700 GW-nyi erőmű időjárástól független: szén, olaj, gáz, nukleáris, víz, bioenergia és geotermikus forrású.

Ki kell emelnem azt is, hogy ebben a klímabarát szcenárióban az atomerőművek kapacitása érdemben nem változik, azaz nukleáris téren - hazánkhoz hasonlóan - európai szintű kapacitásfenntartásról beszélhetünk.

Ebbe a koncepcióba illeszkednek az új paksi blokkok is!

1 komment

Lakossági fórumok a telephely-engedélyezési eljárás paksi közmeghallgatása előtt

2016. december 04. 17:26 - Prof. Dr. Aszódi Attila

A cél a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása

2016.11.28-án a telephely-engedélyezési eljárás előkészítésének keretében az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. lakossági fórumot szervezett Pakson, ahol előadásomban az engedélyezési eljárás tartalmáról, az engedélyezés jelenlegi állásáról és annak várható előrehaladásáról beszéltem az érdeklődőknek, továbbá összefoglaltam a környezetvédelmi engedélyezés tapasztalatait.

Ehhez hasonló fórumot tartottunk november 30-án Szekszárdon, Kalocsán pedig december 5-én tájékozódhatnak a város térségében élők az atomerőmű új blokkjai telephelyének tulajdonságairól, a projekt eddigi eredményeiről. Az atomtörvény által előírt közmeghallgatást az Országos Atomenergia Hivatal 2016. december 13. (kedd) 16 órára írta ki Paksra: az eseményre a Csengey Dénes Kulturális Központban kerül majd sor, ahol a Hatóság jelenlétében válaszoljuk meg a lakosság kérdéseit.

A fenti videót a TelePaks készítette a november 28-i paksi lakossági tájékoztató fórumról, amelyet ezúton közreadok, hogy azok az érdeklődők is képet kaphassanak a telephely-engedélyezési eljárásról, akik a lakossági fórumokon személyesen nem tudtak, illetve nem tudnak részt venni.

1 komment