Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

A HVG.hu esete az energiafüggőséggel és az inkonzisztenciával

2016. február 06. 20:13 - Prof. Dr. Aszódi Attila

A HVG.hu arról írt a napokban, hogy nőtt Magyarország energiafüggősége. A témával ma a portfolio.hu is foglalkozik hasonló tartalmú cikkében.

Valójában itt nem energiafüggőségről, hanem az importált energiahordozóktól való függőségről van szó, amit a szakma energiaimport-függőségnek hív; de ne merüljünk el ennyire a nyelvészet szépségeiben, nézzük a szakmai tartalmat!

Az energiaimport-függőség növekedése ugye azt jelenti, hogy a korábbiakhoz képest jobban ki vagyunk téve az importból származó villamos energiának, gáznak, kőolajnak, szénnek. A HVG.hu cikke azt is leírja, hogy amíg az energiaimport-függőség 2013-ban 51%-volt, addig 2014-ben ez már 61%-ra növekedett, ami megközelíti a valaha mért legnagyobb, 63%-os értéket.

Az energiaimport-függőséget az Eurostat a (nettó import / fogyasztás) mérőszámmal méri. Az adatok alaposabb vizsgálatából kitűnik, hogy 2014-ben egyébként semmi rendkívüli nem történt. Mindössze amiatt nőtt ilyen nagymértékben az importfüggőség, mert gáztárolóink feltöltéséhez 2014-ben több gázt importáltunk, s ez megjelent a képlet számlálójában, míg a fogyasztás érdemben nem változott. Az importfüggőség persze még így is magas, figyelmet érdemel.

Egy érdekességre azonban hadd hívjam fel a figyelmet: amíg a kőolaj, a földgáz és a szén importaránya ezen energiahordozók importjától, exportjától, adott évi fogyasztásától, és ezáltal a hazai termeléstől függ, addig a villamos energia termelésében van egy aduász a kezünkben: az atomerőműben megtermelt villamos energia akkor is hazainak minősül, ha az előállításához szükséges uránt ill. nukleáris üzemanyagot importáljuk.

Ennek persze nyomós okai vannak, jól leírja ezeket a Nemzetközi Energiaügynökség World Energy Outlook 2014 című kiadványa is:

  1. A nukleáris üzemanyag ellátási láncában a világ sosem szembesült az ellátás megszakadásával.
  2. Egy atomerőműben egy egységnyi (kWh) villamos energia előállításához sokkal kisebb mennyiségű (kisebb tömegű és kisebb térfogatú) üzemanyagra van szükség, mint a fosszilis erőművekben, így az üzemanyag készletezése, stratégiai felhalmozása sokkal egyszerűbb és olcsóbb.
  3. Ennek megfelelően az atomerőművek több éves üzemanyag-készlettel rendelkeznek (a paksi atomerőmű is két éves üzemanyag-készlettel rendelkezik), és a két üzemanyag betöltés közötti időtartam is 12 és 24 hónap között változik az atomerőműveknél – az energetikai reaktorok képesek 12, 15, 18 vagy akár 24 hónapig üzemanyag-átrakás, azaz friss üzemanyag berakása nélkül folyamatosan működni. (Az új paksi blokkok is 18 hónapos átrakási ciklussal fognak üzemelni.) Ez az időtáv lehetőséget ad arra, hogy az ellátás esetleges zavarait az érintettek ki tudják küszöbölni.
  4. Az üzemanyag árának hirtelen és nagymértékű emelkedése sokkal kisebb gazdasági hatásokat vált ki, mint a fosszilis üzemanyagok esetében.
    1. Az atomerőművi üzemanyag árának 50%-os emelkedése az erőmű termelési önköltségét mindössze 5%-kal emeli meg, gázerőmű esetén ez akár 30-35%-ot is elérhet.
    2. Hasonlóan, még a fűtőelemek árának jelentős megemelkedése sem képes érdemi hatást gyakorolni az érintett ország fizetési mérlegére, mivel a nukleáris üzemanyag mennyisége és értéke az ország fizetési mérlegéhez képest kicsi, elhanyagolható. Nem így van ez az olaj- és gáz árának drasztikus emelkedésével.

Az importfüggőség a kitettségre, az ellátás megszakadásának kockázatára kíván rávilágítani. Fentiek miatt az atomerőművek ellátásbiztonsági kockázata rendkívül alacsony, ezért az atomerőműveket inkább az ellátásbiztonságot növelő erőművekként tartja számon az irodalom.

Mindezek alapján érthető, hogy a világ legnagyobb intézményei, így az ENSZ, a Nemzetközi Energiaügynökség, vagy az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) is hazai forrásként kezelik az atomenergiát. Érthető módon így van ez az Eurostatnál is.

Ha a paksi atomerőmű kapacitását nem tartanánk fenn hosszú távon, akkor ez a hazai villamosenergia-termelő kiesne a rendszerből a 2030-as években és - lévén nagy mennyiségű áram stabil termelésére rendelkezésre álló energiahordozónk nem igazán van - kénytelenek lennénk villamosenergia-importtal pótolni a leállításra kerülő mostani paksi blokkokat. Ezzel tovább növekedne Magyarország energiaimport-függősége. Ez pedig - ahogy a cikk is kiemeli - nem lenne kedvező változás.

Érdekes, hogy amíg a HVG.hu rendszeresen ekézi, támadja a paksi kapacitásfenntartási projektet, addig most az energiaimport-függőség növekedése miatt aggódik. Hiányzik a konzisztencia. A paksi új blokkok épp az energiaimport-függőség csökkentését, ill. növekedésének megfékezését kívánják szolgálni.

Örvendetes, hogy a HVG.hu is tud a paksi új blokkok mellett érvelni, nagy kár, hogy ehhez az kell, hogy a cikkíró ne ismerje fel, hogy az energiaimport és a villamosenergia-termelés határainkon belüli lehetőségei között szoros összefüggések vannak.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr828366112

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Aszódi Attila: A HVG.hu esete az energiafüggőséggel és az inkonzisztenciával 2016.02.15. 13:13:01

Az atomerőműveket inkább az ellátásbiztonságot növelő erőművekként tartja számon az irodalom.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zotyesz11 2016.02.13. 20:13:51

Ez nem újkeletű dolog...

2014.-ben az egyik oldalon azzal érveltek a bővítés/kapacitásfenntartás ellen, hogy "növeli az orosz energiától való függőséget". Egyesek konkrétan a Kremlben üzembehelyezett nagy piros gombot vizionáltak, ami gombnyomásra leállíthatná az üzemelő új reaktorokat romló diplomáciai kapcsolatok esetén...
"Eladósítjuk az unkáinkat az oroszoknak!" Stb.

A másik oldalon - főként az Energiaklub - azokat az érveket hozták fel, hogy azért "nem éri meg", mert a mostani (!) árak és a rövidtávú (!) trendek is azt mutatják, hogy a villamosenergia import olcsóbb, importálni kell tehát a jövőben is, lehetőleg még többet, nem pedig ekkora beruházásokba fogni...

ortegay 2016.02.15. 16:24:15

Érdekes kérdések merülnek fel bennem. És jön a gyermeki félelmem, hogy nem tudom rá a választ.
Itt van ez az Energiaklub nevű csipet - csapat, akik szerintem az életben nem képesek érvényesülni, így modern ludista (gépromboló) eszközökhöz nyúlnak.
Érdekes, nem halottam tőlük soha összefüggéseiben a villamosenergia rendszerről. Pl. én szélerőmű ellenességem ökológiai okokra vezetem vissza. A lapátokról leváló infrahang a környék élővilágát elűzi. A rovarvilágot ledarálja, aki bekerül a szívókörébe. Mekkora mennyiségű (tonnában - ezer tonnában kifejezhető rovar esik áldozatául). Ennek mekkora az ökológiai és nemzetgazdasági kára? Ezek a rovarok nem porozzák be a növényeket, terméskiesés. Ugyanakkor a természetes légáram megváltozásával elsivatagosodást okozhat.
Na ennyit a környezetbarátságról.

Egész Európa gyakorlatilag egységes villamosenergia rendszerben működik. Elnevezése: Az európai rendszerirányítókból álló szövetség, az UCTE (Union for the Coordination of Transmission of Electricity).
Viszont az ehhez a rendszerhez tartozás kemény követelményeket támaszt. Például az ország beépített villamosenergia kapacitása a max fogyasztást meg kell haladja. Rendelkeznie kell gyorsan (pár perc alatt max teljesítményre nulláról felfutó erőművel - mely teljesítménye a rendszerben levő legnagyobb teljesítményű egység teljesítményével kell megegyezzen - ezért épült, és évente üzemel pár órát Litéren és Sajószögeden található nyílt ciklusú gázturbinás - rendszermentő - erőmű)

A nemzeti független energiaellátás alapkövetelmény. Nemzetbiztonsági okok felől kell a kérdést megközelíteni. Az UTCE is képes szétesni, és előállhat, hogy egész Európában elmegy a villany. Itt egy példa, amikor nem sokon múlt. hadmernok.hu/archivum/2008/3/2008_3_kormendi.pdf
Ha nem építik meg Paks2-öt, és kifut a Paks 1-4, gyakorlatilag nincs saját erőművünk. Illetve gázerőmű hamar felépíthető, és okoskámék előrevetítik, hogy olcsóbb az a villany mindennél. Ahogy a KGST 1970-ben megmondta: az olajválság nyugati hülyeség. Nálunk három forint marad a benzin.

Honnan fogunk tudni gázt venni. A Déli Áramlat, Nabucco, a Török lehetőség a közvetlen orosz gázbeszerzéshez elhalt. De a Németek rafináltan megépítették az Északi Áramlatot közvetlen orosz - német végponttal, alig van rajta forgalom, de gőzerővel építik az Északi Áramlat2-öt.
Majd a németek építenek itt gázerőművet, hoznak hozzá gázt is, és hazautalják a "realizált nyereséget".

Szerintem simán erre megy ki a zöldek hisztije. Nem környezetvédelmi kifogásokkal jönnek, hanem kofaszemléletet próbálják egy nemzetbiztonsági iparágban meghonosítani (idegen pénzzel támogatva), hogy az idén sok a krumpli, olcsó, és ugyanígy olcsó lesz jövőre is. Arról nem beszélnek, hogy lehet, hogy nem is lesz krumpli, mert a földben, betakarítás előtt valamilyen baktériumfertőzés elviszi a termést. És az import krumplit egyből aranyáron árulják itthon.

incze 2016.02.15. 17:29:12

az ellátásbiztonságot minde bizonnyal növeli, ha egy sokféle forrással és mechanimussal működő rendszer egyik, nem meghatározó eleme. kurvára nem növeli, ha az ellátás 2/3-a egyetlen létesítmény működésén múlik.

még kevésbé növeli a biztonságot, amikor egy nato országban az oroszok építenek egy olyan létesítményt, amit ha lekapcsolnak, komplett nato-intézmények lesznek falhoz állítva.

tökéletesen komolytalan, nem érv a "mindezidáig sosem történt olyan, hogy". atomerőmű olyan kevés van a világban, hogy a bekövetkezett néhány katasztrófa is jelzi, egy nagyon kockázatos és vezélyes technológiával van dolgunk, amelynél a legkisebb baj is tömeges pusztítással jár. a ma látható, de következményiben fölbecsülhetetlen veszélyforrások (pl. informatikai, nanotechnológiai eredetű) ellen semennyire sincs védelem.

pokoli ostoba gőg jellemzi az atomipar mérnökeit, ami jól társul általános tájékozatlanságukhoz. persz, meg ölég jól vannnek érte fizetve.

ortegay 2016.02.16. 16:34:02

@incze: ilyeneket írogat az, akinek elgurul a gyógyszere. Nem szégyellem, tisztes szegénységből indultam, eredeti végzettségem mezőgazdasági gépszerelő, és dolgoztam is a szakmámban. Mindig is nyitott voltam a világ dolgaira, így van némi fogalmam az energetikáról is. És a társadalom dolgairól
Imádom, amikor Ortega y Gasset igazát bizonygatják egyesek, tudatlanul. A tömeglélek érdekes húrokat penget. Halvány fingja sincs miről van szó, de zsigeri gyűlöletből bizonygatja a nem tudja miről szóló igazát.

Klinikai eset a hozzászólásból "... atomerőmű olyan kevés van a világban, hogy a bekövetkezett néhány katasztrófa is jelzi, egy nagyon kockázatos és vezélyes technológiával van dolgunk, amelynél a legkisebb baj is tömeges pusztítással jár. a ma látható, de következményiben fölbecsülhetetlen veszélyforrások (pl. informatikai, nanotechnológiai eredetű) ellen semennyire sincs védelem..."

Kezdek félni. Na nem a modern technika vívmányaitól, hanem az emberi butaságtól. Félek, hogy tömegessé válik az agyhalál lábon kihordása.
Cikked alapján ez a diagnózis állítható ki.

incze 2016.02.16. 17:22:09

@ortegay: As reported by the UK’s Financial Times, nuclear power plant managers are engaged in a “culture of denial” about the risks of cyber attack, as many have failed to take adequate measures to protect themselves from hacking, the review found.

While there has been a focus on physical security and boosting safety generally, that has left a number of plants vulnerable to cyber hacking, said a report by think tank Chatham House, which named 50 incidents globally of which very few have been made public.

The findings come from an 18-month research effort including 30 interviews with senior atomic officials at plants and in governments in the U.S. and UK, Germany, Japan, France, Ukraine and Canada.

“Cyber security is still new to many in the nuclear industry,” said Caroline Baylon, the report’s author. “They are really good at safety and, after 9/11, they’ve got really good at physical security. But they have barely grappled with cyber.”

---
csak szólok.

amúgy a fizikai biztonsági intézjedések *sem* felelnek meg (nem véletlenül említettem a pl. a nanotechnológiát) a manapság elérhető technikai lehetőségeknek. nem tudom, mit tudsz például az "iot" technológiákról, de annyit talán má te is érzékelsz, hogy egyetlen karórába is rengeteg mindent lehet integrálni, mesterséges robot-rovar rajokat lehet indítani, etc.

egyébiránt tavaly nyáron tűz volt egy moszvától 200 km-re lévő atomerőmú egyik blokkjában - eltitkolták, most derült ki (444.hu/2016/02/16/tuz-utott-ki-tavaly-nyaron-a-roszetom-egyik-atomeromuveben-de-eltitkoltak).

ortegay 2016.02.16. 17:37:18

@incze: Ezeket a típusú atomerőműveket nem stuxnet-tel meghekkelhető technológiára tervezik. A jó öreg fizikai elvekre.
Számomra így önmagában nem hírértékű, hogy egy atomerőmű szellőzőrendszerében tűz keletkezett.
Veszélyeztette a nukleáris biztonságot? INES skálán hányas fokozatú besorolást kapott.
Ha egy repülő hidraulika olaja elfolyik, de a gépet gond nélkül leteszik, csinálnak belőle hírt? Azt a nagy francot. A repülés ugyanúgy bizalmi iparág, mint a vegyipar, gyógyszeripar avagy az atomenergetika.