Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

Miért NEM alternatívája az épületszigetelés az erőműépítésnek?

2016. február 22. 18:48 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Az elmúlt időben többször is olvastam a magyar sajtóban olyan érvelést, miszerint nincs szükség a Paks II. beruházásra, mert az energiahatékonyság növelésével, az épületek felújításával annyi energiát tudunk megtakarítani, hogy nem is kellene megépíteni a két új paksi blokkot. 

A hvg.hu például két éve úgy számolt, hogy „(…) családi házakban él az ország lakosságának nagy része, 7 millió ember, akik összesen 2,6 milliárd köbméter földgázt használnak el évente, miközben 8,75 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a levegőbe. A teljes hazai családi ház állomány éves energia-megtakarítási potenciálja ráadásul duplája a tervezett két új paksi blokk éves energiatermelési potenciáljának. (…)”

 Legutóbb egy zöld politikustól olvastam hasonlót:

– Milyen energiatermelő egységek lehetnének az alternatívái a megépítendő paksi erőműnek?
- A megoldások sorában az első az energiahatékonyság növelése lehetne. Csak azzal akár 10-20 százalékkal csökkenthetnénk az ország energiafelhasználását, ha rendbe hoznánk a lakóházak fűtési rendszereit, s megfelelően szigetelnénk az épületeket.

Újságírók, zöld aktivisták és politikusok rendszeresen elkövetik azt a bakit, hogy összekeverik az energia és a villamos energia fogalmát. Pedig az energetika nem játék: a szakszerűtlen hozzáállás működésképtelen energiarendszerhez vezet. 

A hazai épületek fűtésére vonatkozóan a KSH ad némi útmutatást (ld. a 2. táblát, illetve az ott szereplő adatok alapján készített lenti ábrát). 2008-as adatok szerint a hazai lakóegységek 58%-ában földgázzal, 22,7%-ában szilárd tüzelőanyaggal (fával, szénnel), 16,6%-ában távhővel, 2,6%-ában egyéb energiahordozóval fűtünk.

lakasfutes_ksh_2008.png

Forrás: KSH (2010): A háztartások energiafelhasználása, 2008, p. 4.

Mindezekből nyilvánvaló, hogy ha épületeinket leszigeteljük, korszerűsítjük, akkor földgázt, (legnagyobb részben földgázra épülő) távhőt, fát és szenet takarítunk meg, villamos energiát nemigen.

A nagy lakótömbök hőszigetelési projektjei (a falszerkezet külső szigetelése és a nyílászárók cseréje) tapasztalata szerint a lakások lecsökkent szellőzését mesterséges szellőzéssel, ventilátorok beszerelésével kell orvosolni, ami önmagában kis mértékű villamosenergia-igény növekedést eredményez. Ha a hőszigeteléssel párhuzamosan a világítást is korszerűre cserélik, az abból származó kis mértékű villamosenergia-megtakarítás körölbelül akkora, mint a szellőzőventilátorok többlet áramigénye. Tehát a villamosenergia-felhasználás érdemben nem változik.

Továbbá az alacsony energiaigényű épületek – mind családi házak, mind társasházak – esetében az építtetők egyre gyakrabban döntenek hőszivattyús fűtés mellett. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az épület fűtését is villamos energia felhasználásával oldjuk meg, azaz az alacsony energiaigényű épületben a mai átlaghoz képest valóban alacsony a fűtési energiaigény, de ezt sokszor épphogy villamos energia felhasználásával elégítik ki.

Ezáltal a zöldek megtévesztő, az energiahatékonyság hívószót tartalmazó kommunikációjával ellentétben az alacsony energiafogyasztású épületek terjedésével nemhogy nem csökken, hanem inkább nő az épületállomány villamosenergia-fogyasztása.

Azt sugallni tehát, hogy az épületek szigetelése kiváltja a Paks II beruházást, súlyos megtévesztés és/vagy megbocsáthatatlan szakmai tévedés.

Az épületek hőszigetelése Magyarországon nem tudja csökkenteni a villamosenergia-felhasználást, mert főként földgáz elégetését takarítja meg, illetve az új, alacsony energiafogyasztású és hőszivattyúval fűtött épületek építése akár a villamosenergia-fogyasztás növekedését is eredményezheti, ráadásul – optimális esetben, vezérelt fogyasztást biztosító GEO tarifa használatával – a rendszerszabályozást is könnyebbé teheti.

Vagyis a zöldek érvelésével ellentétben az energiahatékonyság nem oldja meg a 2020-2030-as évek erőműhiányos gondjait. Az új paksi blokkok, és egyéb erőműépítések segítenek majd ezen igazán.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr748411608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandiras2 2016.02.22. 21:11:03

Végre egy épkézláb elemzés, röviden, tömören.
Nekem sem tetszik hogy atom, meg hogy lenyúlás, de mégis mi más?
Rakja össze a fúziós erőművet aki olyan okos, mert eddig nekik is 40-60 év távlatában vannak ígéreteik:
en.wikipedia.org/wiki/Wendelstein_7-X
hu.wikipedia.org/wiki/ITER

Vagy rakja össze Tesla után szabadon a nullpont energiát, és vakarja a lyukat a fejében amiért bele mer ugatni az energiabizniszbe, mert ha lesz nullpont energia, akkorr Rockefeller bezárhatja az összes finomítóját, Westinghouse a trafó és erőműgépipari gyárait, Rotschield meg a petroldollárt. Ilyen szembe széllel marad a zatom. Tetszik, nem tetszik, a villanyszámla és a benzin urai nem fognak minket ilyen könnyen szabadulni az energiafüggésből, hiszen miért engednék, ha 7 milliárd ember 70%-a havi jelleggel dollárszázmilliárdokat töm a zsebükbe. Ennyi pénzért nem csak elnököket-kormányokat törölnek el, de még világháborút is simán megkockáztatnának.