Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

„Atomausstieg? Nein, danke.”

2016. március 18. 22:59 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Magyarországon - a hazai híradások tükrében - sokan gondolhatják azt, hogy az „Energiewende” („zöld fordulat”) ügyében teljes a konszenzus Németországban. Pedig valójában sokkal árnyaltabb a helyzet. Legutóbb épp a Frankfurter Allgemeine Zeitung a fukushimai baleset évfordulóján tette mérlegre a német kormány döntését: miért nem terjed jobban, miért nem népszerűbb az „Energiewende” a nagyvilágban?  A cikk címe: „Atomausstieg? Nein, danke.” (A zöldek „Atomenergia? Nem, köszönjük!” szlogenje után szabadon „Kiszállni az atomenergiából? Nem, köszönjük!”)

A lap úgy látja, Németország meglehetősen magára maradt az atomerőművek bezárásával, a kezdeti rémület után más nem követte a német modellt.

A német kormányzat 2011-ben, a fukushimai balesetet követően azt tűzte ki célul, hogy 2022-ig teljesen megszűnik az atomenergia felhasználása az országban. A fukushimai baleset után sebtiben bezárt idősebb német blokkok mellett a többi nukleáris egység (jelenleg 8 blokk) üzemben maradt. Amíg 2011-ben a német áramszükséglet 23 százalékát biztosították atomerőművek, addig az arány 2015-ben még mindig 14 százalék volt – vagyis Németország áramellátásában a „zöld fordulat” ellenére a mai napig jelentős szerepet játszanak a nukleáris létesítmények. Például a Grohnde atomerőmű a minap döntött rekordot – az 1984 óta működő blokk fennállása óta 350 milliárd kWh villamos áramot termelt. Ahogy a németek mondják: „Stromerzeugungsweltmeister” (áramtermelő világbajnok), hiszen ennyi áramot eddig egyetlen blokk sem volt képes előállítani a világon. Csak, hogy érzékeltessem, mekkora mennyiségről van szó: a 350 TWh (=350 milliárd kWh) Magyarország éves fogyasztásának kb. nyolcszorosa! A Frankfurter Allgemeine Zeitung szóvá is teszi, hogy Fukushima óta a sajtóban nem lehet olvasni ilyen és ehhez hasonló „győzelmi jelentéseket”. Pedig a tények ettől még tények maradnak.

akw_grohnde.jpg

Grohnde atomerőmű (Forrás: E.ON)

A FAZ cikke kiemeli: ha nő az atomenergia szerepe a jövőben, kevesebb káros gáz (pl. szén-dioxid) kerül a bolygó légkörébe. Jelenleg 65 atomerőművet építenek a világban, a legtöbbet Kínában – 2020-ban már 58 GW atomerőművi kapacitás áll majd az ázsiai országban rendelkezésre. A német lap szerint ezzel Kína növeli az ellátásbiztonságot, ráadásul olcsón és tisztán tud áramot termelni a nukleáris létesítményeiben, nem úgy, mint a szénerőművekben. Oroszország, India, az Egyesült Államok és Dél-Korea mellett olyan országok is építenek reaktorokat, ahol eddig még nem is létezett atomerőművi villamosenergia-termelés (pl. Egyesült Arab Emirátusok, Fehéroroszország), ráadásul a FAZ szerint Japánban is fokozatosan újranyitják a korábban leállított erőműveket. A neves német lap rámutat, hogy miközben Németország mellett Svájc és Belgium is tervbe vette a nukleáris létesítmények bezárását (bár ott nem tettek olyan határozott és gyors lépéseket, mint Németországban), Csehország, Finnország, Litvánia, illetve Magyarország is a kapacitásfenntartás vagy bővítés politikáját képviselik, hasonlóan Nagy-Britanniához és akkor még nem beszéltünk az „új belépőkről”: Törökországról és Lengyelországról.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a zöldek arra próbálják meg rávenni Berlint, érjék el azt, hogy a szomszédos országok is bezárják nukleáris létesítményeiket, illetve ne építsenek újakat, mivel az a zöldek szerint úgysem térülne meg. Miközben azonban a németek úgy gondolják, elérkezett az idő a létesítmények leállítására, máshol inkább az üzemidő-hosszabbításon törik a fejüket. Nem véletlenül – hiszen Európában nagyon sok tagállam esetében meghatározó az atomenergia szerepe az áramellátásban: Franciaországban 76 százalék(!) az arány, Magyarországhoz hasonlóan Belgiumban, Szlovákiában és Ukrajnában is atomerőművek adják a hazai termelés felét (nálunk az import magas aránya miatt az áramfelhasználáson belül az atomenergia részesedése 36 százalék), Svédország esetében 42 százalék az atomenergia részesedése, de Finnország, Svájc, Csehország, Szlovénia és Bulgária esetében is meghatározó (kb. 30 százalék) mértékű.

A német lap úgy látja, nagyon sok ország esetében nem járható a „német út”. Külön kiemeli, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) sem támogatja az atomerőművek bezárását. Már csak azért sem, mivel a nemzetközi szervezet szerint az atomenergia járul hozzá leginkább a klímavédelmi célok teljesüléséhez.

Az IEA úgy számol, a klímapolitikai célok teljesítése érdekében 2050-ig meg kellene duplázni, 396 GW-ról 930 GW-ra növelni a beépített nukleáris kapacitást, így biztosítani lehetne, hogy növekvő fogyasztás mellett is a részaránya a jelenlegi 11 százalékról 17 százalékra emelkedjen. Persze mindennek csak akkor van értelme, ha a nukleáris szakma felelősségteljesen jár el – szigorítja a követelményrendszert, betartja az ütemtervet, nem lépi túl a tervezett projektköltségvetést, erősíti a biztonsági előírásokat, a projekteket megfelelően „társadalmasítja” és időben dönt a nukleáris hulladék elhelyezéséről.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke az „Energiewende” problematikájának csak egy szűk szegmensével foglalkozik, technológiai kérdésekkel például egyáltalán nem. Nem taglalja például a rendszerszabályozás és az ellátásbiztonság problémáit, vagy azokat az európai szinten jelentkező szindrómákat, ahogy a német megújuló támogatási rendszer eltorzítja az egész európai árampiac folyamatait, és a sok időjárásfüggő megújuló forrás, valamint a Németországon belüli észak-déli átviteli hálózati fejlesztés késése (a „Stromautobahn” hiánya) nehézséget okoz az országon belül és kívül egyaránt. Önmagában az, hogy a neves Frankfurter Allgemeine Zeitung szembesíti az olvasóit azzal, hogy a német energiapolitikai pályát kevesen követik, felhívja a figyelmet a koncepció néhány fontos gyenge pontjára. Nem vagyok egyedül azzal a meggyőződésemmel, hogy nem a német út a fenntartható megoldás a villamos energetikai problémáink orvosolására, mert önmagukban az időjárásfüggő megújulók nem adnak egy biztonságos, stabilan működő villamosenergia-rendszert. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság igényli az alapterhelést lefedni képes atomerőműveket, az ingadozó megújulók mellé pedig elengedhetetlenek lennének a nagy kapacitású villamosenergia-tárolók, melyek ma ipari léptékben, a szükséges mennyiségben nem állnak rendelkezésre. Vajon ezek hiányában az "Energiewende" nem a konvencionális energiahordozókról a megújulókra való átállás programja helyett a nagyobb földgázimport-függőségre való átállás programja lesz? Az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának megduplázására vonatkozó német terv sokkal inkább az utóbbi opció képét vetíti előre. 

nord_stream.jpg

Északi Áramlat 2 gázvezeték (Forrás: strategic-culture.org)

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr948492030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jágör68 2016.03.20. 16:23:31

Szóval, fel kéne sorolni a balesetekben leállított és azóta biztonságosan leszerelt atomreaktorokat.
És, hogy ez mennyi időbe, pénzbe, fosszilis energia- inputba került.

De nekem az is elég, ha a "normál" körülmények között teljesen leszerelt és már zöldmezősen rekultivált reaktorokat felsorolja valaki- és a második kérdésre is válaszol ezzel kapcsolatban.

Köszönöm.

jágör68 2016.03.21. 11:47:48

"To date, about 110 commercial power reactors, 46 experimental or prototype reactors, over 250 research reactors and a number of fuel cycle facilities have been retired from operation.
Some of these have been fully dismantled."

Tehát kb 400 kísérleti, prototípus és hálózati reaktorból NÉHÁNYat már sikerült teljesen leszerelni.

"In the case of nuclear reactors, about 99% of the radioactivity is associated with the fuel which is removed following permanent shutdown. Apart from some surface contamination of plant, the remaining radioactivity comes from "activation products" in steel which has long been exposed to neutron irradiation, notably the reactor pressure vessel. Stable atoms are changed into different isotopes such as iron-55, iron-59 and zinc-65. Several are highly radioactive, emitting gamma rays. However, their half life is such (2.7 years, 45 days, 5.3 years, 245 days respectively) after 50 years from closedown their radioactivity is much diminished and the occupational risk to workers largely gone."

Szóval, röpke 50 év a biztonságos, teljes leszerelés- én is így tudtam.

Na most mindez mennyi fosszilis energia- inputba volt é az urándúsítással, reaktor- építéssel, működtetéssel (dolgozó gondolom benzínes/ dízeles kocsival jár be), teljes leszereléssel kijön-e
1 azaz EGY fölé az EROEI...