Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

Európai Bizottság: Az atomenergia szerepe Európában a jövőben is megmarad

2016. április 24. 20:12 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Néhány hete az Európai Bizottság kiadta az úgynevezett PINC (Nuclear Illustrative Programme) jelentést, amely az európai nukleáris beruházásokról ad áttekintő képet. Az alábbiakban összefoglalom a jelentés főbb tartalmi elemeit, vagyis azt, hogyan is látja az Európai Bizottság az európai nukleáris energetika helyzetét 2016-ban.

A PINC jelentés elkészítését az EURATOM szerződés 40. cikke írja elő, az ezt megelőző kiadás 2008. évre datálódik.

 

MÁS EU-S ORSZÁG IS ALKALMAZ ÉS ÉPÍT ATOMERŐMŰVET

 Jelenleg az Európai Unióban a tagállamok fele, vagyis 14 ország használ atomenergiát. Ezekben az országokban ez hozzájárul a villamosenergia-ellátás biztonságához, és segít elérni az EU 2030-as klíma- és energiapolitikai céljait.

A 14 tagállamban 129 nukleáris reaktor működik (összesen 120 GWe beépített teljesítőképességgel), átlagéletkoruk 30 év. Új atomerőművet jelenleg 10 EU-s tagországban terveznek építeni, ebből 3 országban (Finnország, Franciaország, Szlovákia) építés alatt áll 4 reaktor, míg 3 országban (Finnország, Magyarország, Egyesült Királyság) engedélyezési fázisban van atomerőmű-építés. Napjainkban további 5 országban (Bulgária, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Románia) áll előkészítés alatt atomerőművi projekt.

Európa összes nukleáris energiatermelő kapacitásának alakulása (GWe) (Forrás: Nuclear Illustrative Programme)

 

AZ EURÓPAI UNIÓBAN A VILÁGON LEGFEJLETTEBB NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI SZABÁLYRENDSZER MŰKÖDIK

Európa számos országában és globálisan is sokhelyütt várható, hogy az atomerőművi villamosenergia-termelés az évszázad végéig meghatározó szerepet fog játszani. A Bizottság szerint a világon az EU rendelkezik a legfejlettebb, jogi kötőerővel és kikényszeríthető szabályokkal rendelkező nukleáris biztonsági keretrendszerrel. A legutóbbi, 2008-as PINC jelentés (és a Fukushimai katasztrófa) óta az EU-s nukleáris ipar számos változáson ment át: lezajlottak az úgynevezett stressztesztek, új nukleáris biztonsági, radioaktívhulladék- és kiégettfűtőanyag-kezelési, illetve sugárvédelmi szabályokat dolgoztak ki. A stressztesztek szerint az EU-ban, Ukrajnában és Svájcban a nukleáris biztonság magas színvonalú, mindazonáltal az EU új javaslatokat is megfogalmazott, az erőmű-üzemeltetők ezeket folyamatosan hajtják végre. A fukushimai tapasztalatok alapján módosított nukleáris biztonsági irányelv új, magasabb szintre emeli a nukleáris biztonsági követelményeket, világos, EU-szintű céllá emeli az atomerőművi balesetek és nagy kibocsátások kockázatának csökkentését. Emellett európai ellenőrzési rendszert (peer-reviews) vezet be, melynek keretében bizonyos nukleáris biztonsági szempontok érvényesülését rendszeresen, 6 évente ellenőrzik. A stresszteszteket 2016-ban Örményországban is elvégzik, s a vizsgálatok a Bizottság reményei szerint ezt követően Törökországban és Fehéroroszországban is lezajlanak majd.

 

AZ EU GLOBÁLIS VEZETŐ A NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIÁBAN

A PINC jelentés leírja: az Európai Unióról elmondható, hogy a nukleáris ipar minden szegmensében globálisan vezető szerepet tölt be. A nukleáris ipar az EU-ban közvetlenül 400-500 ezer embert foglalkoztat, s közvetve is mintegy 400 ezer további ember munkalehetőségét teremti meg. A Jelentés szerint ez a vezető szerep globálisan is fontos érték, hiszen 2050-ig világszerte mintegy 3 ezer milliárd eurónyi nukleáris ipari befektetésre van szükség, és 2040-ig várhatóan a nukleáris energiát használó országok száma is nő. EU-s szinten a nukleáris kapacitás 2025-ig várhatóan csökken (az elöregedő erőművek fokozatos leállítása és Németország atomerőműveinek leállítása miatt), ez a trend azonban a Bizottság várakozásai szerint 2030 körül megáll, és a kapacitások hosszú távon 95-105 GWe körül, a mostani beépített kapacitás 80-90%-a körül stabilizálódhatnak. A Bizottság egyúttal azt is kimondja, hogy az Unióban a villamosenergia-fogyasztás növekedésére számít.

vver-1200.jpg

A VVER-1200 reaktortípus látványterve (Forrás: power-technology.com)

A Bizottság szerint a nukleáris kapacitásfenntartás során az EU-ban épülő új reaktorok legnagyobb valószínűség szerint a legfejlettebb reaktorok lesznek, így az EPR, AP1000, VVER-1200, ACR 1000 és ABWR típusok építése valószínűsíthető. Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy a Bizottság is a legfejlettebb reaktorok közé sorolja az orosz VVER-1200 reaktortípust (ilyen reaktorok épülnek majd a Paks-2 projektben hazánkban).

olkiluoto_3_july_2014_460.jpg

Az Olkiluoto-3 telephelyen épülő EPR reaktor 2014-ben (Forrás: wnn.com)

Az atomerőművek fűtőelemeinek előállításáról és beszerzéséről, vagyis az úgynevezett front-end-ről a Jelentés elmondja, hogy az EU uránimportja igen diverzifikált, annak 27%-a Kazahsztánból, 18%-a Oroszországból, 15%-a Nigerből, 14%-a Ausztráliából, 13%-a pedig Kanadából származik. A nyugati tervezésű reaktorokhoz az EU-ban a nukleárisüzemanyag-gyártó kapacitás rendelkezésre áll, és képes kielégíteni az európai igényeket, az orosz reaktorokhoz azonban néhány évbe telne ezt a gyártókapacitást kifejleszteni, feltéve, hogy ehhez megfelelő méretű piac áll rendelkezésre.

A Jelentés megerősíti, hogy az EU-ban bevett gyakorlat az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása is. Ezek híján az európai reaktorok 90%-át 2030-ig le kellene állítani, amint az eredetileg tervezett üzemidejük végét elérik. Az üzemidő-hosszabbítások mellett is elmondható azonban, hogy 2050-ig mintegy 350-450 milliárd eurót kell befektetni új atomerőművek építésébe ahhoz, hogy az EU 2050-ben és azt követően is 95-105 GWe beépített nukleáris erőművi kapacitással rendelkezzen.

hanhikivi_1.jpg

Elkezdődtek az előkészítő munkálatok a finn Hanhikivi-1 telephelyen (Forrás: jussilagroup.fi)

A radioaktív hulladékokról szólva a Jelentés leírja, hogy a legtöbb EU-s országban már működik a kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas tároló, és várhatóan 2020-2030 között Finnországban, Svédországban és Franciaországban is üzembe helyezésre kerülnek a világ első mélygeológiai tárolói, amelyek a nagy aktivitású hulladékok és kiégett fűtőelemek végső elhelyezésére szolgálnak majd.

olkiluoto_repository.jpg

A Finnországban, Olkiluotoban épülő mélygeológiai tároló látványterve (Forrás: wnn.com)

A végső elhelyezés megoldásának finanszírozásával kapcsolatban a Jelentés szerint az EU-ban 2050-ig 253 milliárd euróra lesz szükség az atomerőművek leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére. A tagállami adatok alapján ebből az összegből 133 milliárd már ma rendelkezésre áll, a többit a jövőben kell felhalmozni, tipikusan a most is alkalmazott gyakorlat szerint az egyes erőművekben megtermelt és értékesített áramra alapozva.

 

Non-power applications: a nukleáris alkalmazások átszövik mindennapjainkat

 A Jelentésből megtudhatjuk, hogy Európában évente mintegy 500 millió diagnosztikai eljárás során használnak röntgenes és radioizotópos eljárásokat, és naponta több mint 700 ezer európai egészségügyi dolgozó használ nukleáris és radiológiai technológiát. Az orvosi képalkotó berendezések Európában jelentős méretű (évi 20 milliárd euró) piacot jelentenek, amely folyamatosan, körülbelül évi 5%-kal növekszik.

A kutatóreaktorok elsősorban anyagvizsgálati, nukleárisüzemanyag-vizsgálati, valamint alapkutatási és fejlesztési célokat szolgálnak. Több közülük orvosi célú radioizotópokat is gyárt, világszerte több mint 10 ezer kórház, évente több mint 35 millió beteg diagnosztizálására és kezelésére alkalmaznak radioizotópokat.

Következtetésképpen a Jelentés megállapítja, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiaként és az ellátásbiztonságot növelő tényezőként az atomenergia várhatóan 2050-ben is az EU energiamixének fontos alkotóeleme lesz.

Az EU-n kívüli térségek atomenergia-hasznosításának gyors növekedése a Bizottság szerint azt indokolja, hogy az EU megtartsa globális vezető szerepét a nukleáris technológiában és -biztonságban, ehhez azonban a folyamatos kutatás-fejlesztés továbbra is nélkülözhetetlen marad.

allegro.jpg

Az ALLEGRO kísérleti gyorsreaktor terve (Forrás: IAEA előadás)

Az ITER fúziós kísérleti reaktor, valamint a 4. generációs fissziós gyorsneutronos reaktorok fejlesztése és jövőbeli ipari alkalmazásra való előkészítése kulcsfontosságú. A Bizottság - a hazánkban is kutatott - ALLEGRO, ALFRED, MYRRHA és ASTRID reaktorok, valamint a moduláris kisreaktorok fejlesztésének jelentős előrehaladásával számol a következő időszakban. A Jelentés felhívja rá a figyelmet, hogy a nukleáris tudás és kompetencia fenntartása alapvető fontosságú.

iter.jpg

Az ITER fúziós reaktor építése (Forrás: FFE)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr278640554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.