Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

Csernobil 30 - a baleset okai és következményei

2016. április 26. 05:43 - Prof. Dr. Aszódi Attila

30 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az atomenergia békés célú alkalmazásának legsúlyosabb balesete az egykori Szovjetunió (a mai Ukrajna) területén, a csernobili atomerőműben. A balesetnek nagyon jelentős hatása volt a nukleáris energetikára, mind a technológiát, mind a szabályozást, mind a társadalmi elfogadottságot illetően. A baleset, illetve az azt követő szovjet elhallgatás és a tájékoztatás csődje sokak szerint a Szovjetunió felbomlásában is fontos szerepet játszott.

Az RBMK reaktor

A baleset idején Csernobilban négy RBMK típusú atomerőművi blokk üzemelt. Az RBMK egy jellegzetes, nagy egységteljesítményű grafit moderátoros könnyűvíz hűtésű, forralóvizes reaktortípus. Felépítése jelentősen eltér a többi energetikai reaktorétól, ugyanis a korai plutónium-termelő reaktorok továbbfejlesztésén alapul. (A közhiedelemmel ellentétben a balesetet szenvedett csernobili reaktorban nem termeltek fegyvercélú plutóniumot, de maga a típus valóban alkalmas lett volna erre.)

A reaktorban az üzemanyag és a láncreakcióban keletkezett hő elvonását végző hűtővíz (hagyományos könnyűvíz) – az elterjedtebb BWR (forralóvizes) reaktoroktól eltérően – nem egy nagyméretű, nagy nyomásra tervezett reaktortartályban, hanem különálló hűtőcsövekben áramlik, a grafit moderátor pedig a csövek között, azokon kívül található. Ennek a reaktortípusnak van néhány előnyös tulajdonsága: a hűtőcsöves kialakítás miatt a reaktor leállítása nélkül is elvégezhető az üzemanyag cseréje (ehhez csak az adott hűtőcsatornát kell kizárni és egy speciális átrakógépet rácsatlakoztatni), valamint gyakorlatilag korlátok nélkül növelhető a reaktortípus teljesítménye újabb üzemanyag és hűtőcsatorna hozzáadásával. Nem véletlen, hogy a baleset idején már 1300 MW-os (eredetileg 1500 MW-osra ra tervezett) RBMK is üzemelt Litvániában, de már tervezés alatt állt a 2000 MW egységteljesítményű modell is.

Az RBMK reaktor felépítése (Forrás: WNA)

A néhány előnyös tulajdonság azonban jóval több, súlyosan hátrányos jellemzővel párosult. A reaktor mérete a csöves elrendezés és a grafit moderátor miatt óriási volt (az 1661 hűtőcsatornában elhelyezett 190 tonna urán mellett 1700 tonna grafitot tartalmazott). Ez a nagy méret bonyolulttá tette a reaktor szabályozását. Még nagyobb gond volt azonban a reaktorban az inherens biztonság hiánya. Az inherens biztonság azt jelenti, hogy az aktív zónában olyan visszacsatolások működnek, amelyek reaktorfizikai szempontból a biztonság irányába viszik a reaktort – ez nem utólag beépített, mérnöki berendezéseket jelent, hanem a fizika és a reaktorfizika alkalmazását a biztonság érdekében.

A könnyűvizes reaktorokban (ilyenek a paksi atomerőmű jelenlegi és tervezett blokkjai is) a neutronok lassítását végző moderátor és a hasadásokban keletkező hőt elvonó hűtőközeg is ugyanaz a könnyűvíz. Nézzük, mi történik ezekben a reaktorokban, ha a láncreakció felgyorsul! A hasadások számának növekedésével egyre több hő keletkezik, magyarul az üzemanyag felmelegszik, hőjét pedig átadja a hűtőközegnek, így az szintén felmelegszik. A hőmérséklet emelkedésével a hűtőközeg forrni kezd, azaz gőzbuborékok jelennek meg benne, amelynek hatására csökken a neutronok lassításának hatékonysága (ami szükséges lenne a láncreakció fenntartásához), így végeredményben a hasadások száma csökkenni kezd. A reaktor tehát rendelkezik egy bizonyos önszabályozó képességgel, ami segít megakadályozni azt, hogy ún. kritikussági baleset következzen be benne.

Itt meg kell jegyezni, hogy egy ezzel ellentétes hatású folyamat is lezajlik: a könnyűvíz molekulákban (H2O) levő hidrogén bizonyos valószínűséggel elnyeli a neutronokat, amik így már nem vehetnek részt a hasadásokban. A közeg elforrásával – amellett, hogy a moderátor sűrűsége csökken – a neutronelnyelő anyag sűrűsége is csökken, azaz több szabad neutron fog rendelkezésre állni a hasadásokhoz. Ez a folyamat könnyűvizes reaktorokban elhanyagolható a moderátorsűrűségre gyakorolt hatásához képest, a két effektus eredője tehát negatív visszacsatolás. Ezt úgy mondjuk, hogy a könnyűvizes reaktorok üregtényezője (az üreg a gőzbuborékot jelenti) negatív.

 

Negatív visszacsatolás nyomottvizes reaktorokban, és annak hiánya az RBMK-ban (Forrás: Aszódi Attila)

Az RBMK-ban ezzel szemben a moderátor és a hűtőközeg nem ugyanaz az anyag: a moderátor a fent említett hatalmas grafittömbök formájában a hűtőközeget és üzemanyagot tartalmazó csatornák között helyezkedik el. Így a láncreakció intenzitásának növekedésekor hiába forr el a hűtőközeg egy része, a moderátor anyag magsűrűsége csaknem változatlan marad, hiszen a grafit hőtágulása ilyen szempontból csaknem elhanyagolható, ráadásul a grafit felmelegedése ebben a folyamatban sokkal lassabb. A helyzetet tovább rontja az, hogy a víz elforrásával ebben az esetben is elvesztjük a neutronokat elnyelő hidrogén egy részét, itt a nyomottvizes reaktorokkal ellentétben azonban nem kompenzálja a folyamatot a moderátorsűrűség csökkenéséből eredő neutronszám-csökkenés, hiszen a grafit magsűrűsége a folyamatban alig változik (a szilárd grafit ebben a folyamatban nem "forr el", benne buborékok nem keletkezhetnek). Az RBMK-ban tehát – bizonyos üzemállapotokban – a láncreakció megszaladása a neutronok számának további emelkedését eredményezi, azaz a reaktor nem önszabályozó, üregtényezője pozitív. Ez egy rendkívül veszélyes reaktorfizikai tulajdonsága az RBMK reaktornak, ami teljesen eltér a könnyűvíz hűtésű, könnyűvíz moderálású reaktorokétól.

 Ez a pozitív üregtényező mint konstrukciós hiba a csernobili baleset alapvető oka (root cause), emellett azonban még számtalan további tervezési hiányosság terhelte a típust. Ilyen volt például a biztonsági védőépület (konténment) hiánya, vagy a biztonsági rendszerek kikapcsolhatósága.

A baleset

A balesetet egy rosszul megtervezett és a biztonsági rendszabályok sorozatos, durva megszegésével végrehajtott kísérlet okozta, amelynek során lecsökkentették volna a reaktor teljesítményét, majd leállították volna azt. A kísérletet azonban késleltette a teherelosztó kérése, ami miatt fél napig alacsony teljesítményen üzemelt a reaktor, igen jelentős xenon-mérgezettséget eredményezve, és instabil állapotba juttatva a reaktort. (A xenon-mérgezettség azt jelenti, hogy a reaktorban nagy mennyiségű - az urán hasadásából keletkező - Xe-135 izotóp halmozódik fel, amely előszeretettel nyeli el a reaktorban a neutronokat. Mennyisége azonban nem állandó, kiszabályozása emiatt, főleg nagyméretű reaktorokban nehézkes.)

Az operátorok ezután számos biztonsági berendezést kiiktatva próbálták előkészíteni a blokkot a tervezett kísérletre, ami az instabil reaktorban ún. megszaladáshoz, azaz a láncreakció ellenőrizetlen felgyorsulásához vezetett. Ennek következtében hatalmas energiamennyiség szabadult fel a reaktorban gőzrobbanást okozva, tönkretéve az üzemanyagot és a hűtőcsatornákat, és óriási mennyiségű vízgőzt, hidrogént és metánt termelve. A robbanékony gázok berobbanása után a moderátorként alkalmazott grafit meggyulladt, ami a magasabb légkörbe juttatta a kikerülő radioaktív anyagokat.

A tervezési hibák mellett nagyon komoly hiányosságok voltak a vezetési kultúrában és a biztonsági kultúrában is, hiszen a kísérlet, ami a balesethez vezetett, nem lett kellően megalapozva és engedélyeztetve (nem ismerték fel annak biztonsági relevanciáját), ráadásul az operátorok még ettől a rossz tervtől is eltértek, többször megszegték az üzemeltetési szabályzatot.

A felrobbant reaktorépület (Forrás: wikipedia)

Radioaktívanyag-kibocsátások

A robbanás során a reaktorépület gyakorlatilag megsemmisült, emiatt a reaktorban található radioaktív anyagok egy része szinte akadálytalanul kerülhetett a környezetbe. A meggyulladt grafit tüzének eloltása mintegy 8-10 napig tartott, ami tovább fokozta a radioaktív anyagok kibocsátását és transzportját a légkörben. Ennek megfelelően a kibocsátás a baleset után jó egy hétig volt jelentős. A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq (exabequerel = 1018 Bq) lehetett.

A reaktorban lévő nemesgázok (kripton, xenon) 100%-a a környezetbe került. A jód-, tellúr-, és cézium-izotópok 20-40%-a jutott ki. Ezek az izotópok az égő grafit által felmelegített levegővel együtt több kilométer magasságba emelkedtek, és a légköri folyamatok függvényében igen nagy távolságba is eljutottak. A reaktor üzemanyagának kb. 3,5%-a, azaz 6 tonnányi fűtőelem szóródott szét a reaktor körül. A nagyobb fűtőelem-darabkák a reaktor közvetlen környezetében a talajra estek, a kisebb (néhány mikrométeres) darabkák jelenlétét viszont több száz kilométerre is ki lehetett mutatni. (Még Magyarországon is találtak ilyen, Csernobilból származó ún. forró részecskét.) A kevésbé mozgékony izotópok (stroncium, cirkónium, cérium, bárium stb.) az üzemanyagba ágyazódtak, ezért ezeknek is kb. 3.5%-a került a környezetbe a fűtőelem-darabkákkal együtt.

A csernobili baleset által érintett zónákat a talaj felületi radioaktív szennyezettsége alapján határozták meg. Azokat a területeket, ahol a Cs-137 izotóp általi szennyezettség meghaladta a 37 kBq/m2-t, szennyezett, kontaminált zónának nevezték. Súlyosan szennyezett terület alatt az 555 kBq/m2 vagy annál magasabb fajlagos aktivitású területeket értették.

Radiológiai és egészségügyi hatások

A robbanásokban ketten meghaltak. A harmadik elhalálozás másnap reggel történt, égési sérülések miatt. A következő egy hétben további 28 személy veszítette életét égési sérülések vagy súlyos sugárbetegség miatt, így adódik a baleset 31 közvetlen halálos áldozata. Az előzőeket is beleértve 2005 közepéig kevesebb, mint ötven haláleset köthető közvetlenül a balesethez. Ezek többsége olyan erőművi dolgozó és tűzoltó, akik az elhárítás kezdeti fázisában nagyon magas sugárterhelésnek voltak kitéve. 

A baleset elhárításán 1986-1987-ben mintegy 200 000 odarendelt katona, belügyminisztériumi dolgozó, tűzoltó, bányász dolgozott, őket hívja a köznyelv likvidátoroknak. Számukra átlagosan 120 mSv effektív dózist adnak a becslések, a későbbi időkben a helyszínen dolgozó további 400 000 likvidátor esetében már sokkal kisebb dózisok adódtak. A 115 000 kitelepítettnek 30 mSv, a 30 km-es zónán kívül szennyezett területeken élőknek 9 mSv a baleset miatti átlagos effektív dózisa.

Szennyezés nagyobb, mint 70 mSievert/óra (a roncstelep kerítésének táblája; Fotó: Aszódi Attila)

A három érintett országon kívül élő európaiak átlagos effektív dózisa 1 mSv lehetett az első évben, később ez jelentősen csökkent. (A távolabbi európai országokban ennél is kisebb sugárterhelés adódott.) Magyarországon az első évben kb. 0,5 mSv volt a lakosság átlagos többletdózisa a baleset következtében, a 70 évre (teljes élettartamra) integrált effektív dózis 1 mSv körüli. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes területek szennyezettsége között nem csupán a távolság miatt lehet különbség, hasonlóan fontos szerepe van a meteorológiai viszonyoknak is. A csernobili balesetet követően elsősorban ott tapasztalták a szennyezőanyagok jelentős kihullását, ahol radioaktív csóva átvonulása idején csapadék is hullott. Ennek tulajdonítható pl. Ausztria Magyarországnál nagyobb szennyezettsége. (Összehasonlításként: a globális átlagos természetes háttérsugárzás 2,3 mSv effektív dózist jelent évente.)

Cs-137 kihullásából adódó szennyezettség Csernobil után (Figyelem! A skála nem lineáris.)
(Forrás: IAEA)

Egyes likvidátorok sugárterhelése jelentősen (akár több nagyságrenddel) meghaladta a lakosság dózisát, így a likvidátorok esetében többféle egészségügyi hatás is kimutatható: a nagyon jelentős sugárterhelést elszenvedettek körében az akut sugárbetegség előfordulásán kívül késői hatásként a szürkehályog, illetve a leukémia gyakoriságának növekedését (a gyakoriság megduplázódását) találták.

A likvidátorokon kívül a lakosságnál is kimutatható a sugárzás egészségügyi hatása, de az más jellegű: 2005-ig mintegy 6000 pajzsmirigyrákos esetet diagnosztizáltak az érintett ukrajnai, orosz és belorusz területeken, amelyek nagy része a pajzsmirigyet ért többlet sugárterhelés következménye. Szerencsére a pajzsmirigyrák nagyon jó prognózisú ráktípus, az időben felfedezett megbetegedések csaknem 100%-ban gyógyíthatók, emiatt is fontos az érintettek monitorozása, melyet a hatóságok kiemelten kezeltek.

A likvidátorok leukémia és szürkehályog esetszám-növekedésén, illetve a lakossági pajzsmirigyrákos eseteken kívül más – sugárzás miatti – hosszú távú hatást, pl. a genetikai mutációk illetve születési rendellenességek gyakoriságának növekedését nem tudták kimutatni.

Kitelepítések

A baleset másnapján, április 27-én kitelepítették az erőmű dolgozóinak is lakhelyéül szolgáló 45 ezres Pripjatyot. Május 14-ig az erőmű 30 km-es körzetében élő összesen 116 ezer lakost áttelepítettek. A későbbiekben 30-ról 40 km-re növelték az erőmű körüli védőzóna nagyságát, ennek eredményeképpen további 220 ezer embert telepítettek át.

Kitelepítés (Forrás: IAEA)

Mintegy ezer kitelepített lakos visszatért az eredeti lakóhelyére, főként az idősebb korosztály képviselői közül. Az elmúlt két évtizedben különböző programok zajlanak a szennyezett területek megtisztítására, 2010-ben pedig Fehéroroszország bejelentette, hogy használatba szeretné venni a korábban szennyezettnek nyilvánított és lezárt területeit. A Fehérorosz Miniszteri Tanács döntése értelmében 2011 és 2015 között, majd egészen 2020-ig egy nemzeti program keretében a korábban szennyezett területeket ismételten használatba veszik, ami a sugárzási szintek figyelembe vétele mellett minimális korlátozások betartása és a használati feltételek rögzítése mellett lehetséges. A csernobili baleset által érintett belorusz területekről (Gomel és Mogilev régiók) korábban 137 ezer embert telepítettek át más területekre. A területen problémát okozhat a mezőgazdasági termelés, hiszen a termények jó része vélt és/vagy valós félelmek miatt eladhatatlan. A túl magas szennyezettségű talajokat beerdősítik.

Hatások az élővilágra a lezárt zónában

Vadlovak a lezárt zónában (Forrás: animal-figures.livejournal.com)

A természeti hatásokat illetően a legsúlyosabban érintett terület a később Vörös Erdőnek nevezett terület volt. Itt a szennyezettség olyan mértékű volt, hogy a fenyők – és számos állategyed is – elpusztultak az akut sugárzás következtében.

Ahogy arról az MNT FINE 2005-ös tudományos expedíciója keretében, a lezárt zónában készített dokumentumfilmben (Csernobil a saját szemünkkel) beszélünk, ott a Vörös Erdőben 1986 április végén, májusában 10 Sv/h nagyságrendű lehetett a dózisintenzitás, ami óriási érték.

A 30 km-es lezárt zónán belül a balesetet követő években az élővilág súlyosan károsodott, az arra érzékeny egyes fajoknál magasabb halálozási rátát és a reprodukciós képesség csökkenését vagy elveszítését, illetve egyes esetekben kromoszómaszintű károsodást is megfigyeltek a magas sugárzási szint miatt. Ugyanakkor a fajok mutációját - egy fenyőfajt leszámítva - nem figyelték meg.

A lezárt zónán kívül nem tapasztalták az élővilág akut sugárkárosodását. A sugárzási szint csökkenésével az élővilág néhány év alatt helyreállt: a területen (az emberi zavaró hatások hiányában) olyan állatfajok jelentek meg, amelyek korábban nem, vagy kevéssé voltak jellemzőek Csernobil környékére. Ezek közül a farkasokat, barna medvét, vörös hiúzt, európai bölényt, és ritka sas-fajokat érdemes kiemelni, valamint a rendkívül ritka vadon élő Przewalski-lovat. Az ENSZ által szervezett 2006-os Chernobyl Forum jelentése alapján a lezárt zóna a vadon élő állatok menedékévé vált. A zóna külső részén a sugárzás lényegesen lecsökkent, az állatok életfeltételei adottak. Néhány nagyobb testű emlős esetében számlálásokat is végeztek, ezek eredménye azt mutatta, hogy az egyes fajok eloszlása nem függ egyértelműen a sugárzási szinttől, és a fajok egyedszáma folyamatosan növekszik.

Szarvasok és vaddisznók egyedszámának változása a sugárzási szint függvényében illetve az idő elteltével (Forrás: cell.com)

A szarkofág

A balesetben megrongálódott reaktorépület természetesen nem volt képes a környezettől elzárni a sérült reaktorzónát, ezért 1986 második felében egy ideiglenesnek szánt védőépületet, az ún. szarkofágot építették a reaktor fölé. A szarkofágot eredetileg csupán tíz évre tervezték, a végleges védőépület felépítését azonban a Szovjetunió felbomlása megakadályozta. Az épület egyre rosszabb állapotban van, nem volt tovább halogatható a cseréje.

A szarkofág (Fotó: Aszódi A.)

Az ukrán állam végül nemzetközi segítséget kért a projekthez, amelyet az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) koordinál. A létrehozott pénzügyi alapba (Chernobyl Shelter Fund) 1997 óta fizetnek be az országok – Magyarországot is beleértve. 2015 végéig mintegy 1,3 milliárd euró gyűlt össze az alapban, amely fedezi az építés költségeit. A kapcsolódó munkálatokkal együtt a projekt teljes költségvetése 2 milliárd euró lesz.

A teljes szerkezet 257 méter széles, 164 méter hosszú és 110 méter magas lesz, tömege eléri a 29 000 tonnát. Az építés 2012-ben kezdődött meg, az új védőépület befejezését 2017-re tervezik. Az új, immár hermetikus védőépület lehetővé teszi, hogy többnyire távirányítással leszereljék a korábbi szarkofágépületet, amely nélkül nem lenne lehetséges az üzemanyag-maradványok eltávolítása. (Az épülő új védőépületről látványos drónos videó található az EBRD honlapján.)

Az épülő új védőépület (New Safe Confinement) (Forrás: EBRD)

Hatások a nukleáris iparra

A baleset roppant fontos következményekkel járt a nukleáris iparra nézve. A közvélemény – teljesen jogosan – biztonságosan üzemelő atomerőműveket, pontos tájékoztatást, együttműködő üzemeltetőket követelt. Néhány ország végleg elfordult az atomenergia alkalmazásától, de a többi országban is sokat szigorítottak a biztonsági követelményeken. Új reaktortípusok fejlesztése kezdődött meg, ezek lettek a III. generációs reaktorok. Mindamellett, hogy a - nálunk is alkalmazott - nyomottvizes reaktorokban a csernobilihez hasonló megszaladásos baleset fizikai okokból nem tud lejátszódni, és grafit hiányában a kibocsátásokat fokozó grafittűz sem lehetséges, nyilvánvalóvá vált, hogy az új típusok fejlesztésénél figyelembe kell venni az esetleges súlyos balesetek előfordulását is, mérnöki megoldásokat adva súlyos zónasérüléssel járó kis gyakoriságú esetekre és létre kellett hozni a nukleárisbaleset-elhárítást, a lakosság védelméhez szükséges intézkedésekre való felkészülés moder rendszerét is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a csernobili balesetet követően vezette be a nemzetközi nukleáris eseményskálát (az ún. INES skálát) a gyorsértesítések és a lakosság tájékoztatásának elősegítése érdekében.

Csernobil – ismét, a TMI balesetéhez hasonlóan – megmutatta az emberi tényező, a biztonsági kultúra fontosságát, amely ma már alapvető jelentőségű a nukleáris biztonság értékelésében. Emellett a társadalommal való kommunikációt is előtérbe helyezte: ismét bebizonyosodott, hogy a lakosság bizalma csak a megfelelő, őszinte tájékoztatás mellett tartható fenn.

Ajánlott videóanyag: Csernobil a saját szemünkkel
(Dokumentumfilm a 2005-ös magyar tudományos expedícióról, a lezárt zónában végzett mérésekről és megfigyelésekről, Magyar Nukleáris Társaság, FINE)

Részletesebb olvasnivaló: Szatmáry Zoltán, Aszódi Attila: Csernobil - Tények, okok, hiedelmek, Typotex, 2010, ISBN: 978-963-2791-17-3

Felhasznált források:

http://www.world-nuclear.org/information-library/safety-and-security/safety-of-plants/chernobyl-accident.aspx

https://www.iaea.org/sites/default/files/chernobyl.pdf

http://www.cell.com/current-biology/pdf/S0960-9822(15)00988-4.pdf

http://www.unscear.org/unscear/en/chernobyl.html

http://www.ebrd.com/what-we-do/sectors/nuclear-safety/chernobyl-new-safe-confinement.html

Szatmáry Zoltán, Aszódi Attila: Csernobil - Tények, okok, hiedelmek, Typotex, 2010, ISBN: 978-963-2791-17-3
 

73 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr908662710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jágör68 2016.04.26. 07:53:31

"A legsúlyosabb katasztrófa"

Ühümm..... És mi van Fukushimával? 3 leolvadt corium...

www.youtube.com/watch?v=u23mZnU4kV4

Paks kapcsán:

- lesz-e elég vízhozam a Dunában a hűtésre? Gy.k: globális felmelegedés: több párolgás, aszályok, egyszeri nagy özönvíz- szerű esők, áradások- továbbá a teljes talapzat alatti földréteget elmoshatja- e egy ilyen "black swan" esemény?
- lesz- e EMP- biztosítása a dízel- generátoroknak?
- benne van-e a projekt árában a majdani TELJES leszerelés költsége- vagy majd "az unokák valamit majd csak kitalálnak"?

Kaksi Kapitány 2016.04.27. 00:48:12

Nagyon jó összefoglaló, tetszett.

Kaksi Kapitány 2016.04.27. 00:48:12

Nagyon jó összefoglaló, tetszett.

¿Qué tapas hay? 2016.04.27. 01:21:50

Ez remek lett!

1. Egy kérdés, ami régóta foglalkoztat és nem találtam meg rá a választ eddig, ki volt a második közvetlen áldozat? A legtöbb, elsődleges forrás egy azonnali áldozatot említ (Valerij Iljics Hogyemcsuk), a régi paksi honlapon két azonnali áldozatot említenek, illetve valamilyen ILO, vagy UNSCEAR anyagban szó van egy szívinfarktusos halálról épp a baleset idejében. A Novosztyi CsAESz 12. számában közölt áldoztalistában feltűnik egy Bilet Juzik név (apai név nélkül), de az erőmű akkori és mostani dolgozóival folytatott levelezésem során senki nem emlékezett sem a névre, sem a második azonnali áldozatra. Ki lehetett ez az ember? (A posztban harmadikként említett áldozat feltételezem Vlagyimir Nyikolajevics Sasjenok, aki 26-án 6:30 körül halt meg a pripjatyi kórházban)

2. "emellett azonban még számtalan további tervezési hiányosság terhelte a típust. Ilyen volt például a biztonsági védőépület (konténment) hiánya"
Kérdés: a nyolcvanas évek elejének technikájának ismeretében, létezett-e akkoriban olyan mechanikai ellenállóképességű konténment (adott esetben egy II. sorozatú RBMK-1000 reaktor méreteinek megfelelő méretben), amelyik a reaktorban bekövetkezett második robbanás közvetlen és közvetett mechanikai hatásainak képes lett volna ellenállni?

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 01:33:53

Azért kimaradt valahogy, hogy ez a 2 milliárdos új szarkofág 100 évre lett mindössze tervezve. És még csak középtávon sem gondolkodtak el azon, hogy mi legyen? Ja, persze, majd az ükunokáik megoldják.
A vadvilágról zengedezik ez a poszt is. A deformitásokat, amelyekkel az utódok születtek meg valahogy elfelejti. Jó pár kisfilmet láttam a csernobili "csodálatosan gazdag" vadvilágról, a kitekeredett végtagú állatokról, fura alakú és rohadt ronda kinövésekről, duzzanatokról. És nem, nem direkt lett megvágva, a megfigyelőkamerák képei voltak.
A legóvatósabb becslések szerint is a fekete zóna legalább 10 000 évig lakhatatlan lesz (persze, hacsak valaki nem vágyik mutánsá válni, és mutáns utódokat nemzeni).
És valahogy erről is megfeledkezett ez a poszt.
Micsoda véletlen.
Undorító! Kenegeted te is posztoló, mint a Szovjetunió tette anno. Szánalmas egy alak vagy. Ja, persze, téged úgyis elvisz a fene pár évtized múlva, mit érdekel, mi?

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 02:05:20

@¿Qué tapas hay?: Ja, persze, odafotóboltozták az összes állatot, mi?
Na, hagyjál már lógva!
Tutira változatos az állatvilág, egy szóval sem mondtam, hogy nem. Én magam is láttam, hogy a kb. minden 6-7.-ik egyeden szabad szemmel is megfigyelhető mutációk még véletlenül sem voltak azonosak.
Ha beköltöznél közéjük a kiscsaláddal, meg mondjuk a posztíróéval, akkor a ti leszármazottaitok is sokkal változatosabbak lennének, mint ti vagytok, mindössze két-három vegetációs időszak alatt.
Tudod, az van, hogy valamit megint sikerült irtózatos módon elcsesznünk, és szokás szerint, cs...k rá szembenézni a dolog valódi súlyával. Azt mindenesetre sikerült biztosítanunk, hogy még 10 000 év múlva is borzadva emlékezzenek a leszármazottaink ránk, mint most mi a középkori pestissel vert Londonra, például. Csak ők nem sötét középkort fognak emlegetni, hanem az atomenergia legsötétebb korszakát, amit csoda, hogy túlélt a fajunk, mert annyira hülyék vagyunk hozzá jelenleg, mint Móricka a kvantumfizikához.
Bár nem biztos még, hogy túléljük ezt a korszakot ....

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 02:33:01

@¿Qué tapas hay?: Basszus, komolyan nem hiszem el, hogy két olyan ukrán faszit linkeltél be, akiket a nem ciril-betűs internet még csak nem is ismer. Ez aztán a hiteles forrás!
Oké, ennyit rólad! :DDDD

molnibalage 2016.04.27. 08:29:26

@Hátrányos helyzetű kaviár: Látom nem sikerül felismerni az ok-okzati viszonyt. Csernobil előtt is születtek ilyen élőlények és léteztek ilyen deformitások...

elemes 2016.04.27. 11:50:43

azért ne ejtsük el fel, hogy miközben a nukleáris háborútól rettegett a világ, egy atomerőműből egy (csernobilhoz hasonló) katasztrófa esetén sokkal több radioaktív izotóp szóródik ki, mint akár száz atombomba robbanásából.

elemes 2016.04.27. 11:52:46

@Hátrányos helyzetű kaviár:

Jaj, ez meg a ló másik oldala :-)
Az idő vasfoga megszépíti az emlékeket.
A pestisjárvány kipusztította az európai lakosság kb kétharmadát.
Csernobil meg kevesebb mint 0.01%-át.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.04.27. 16:20:53

@jágör68: Figyú! Ebben a témában te már többször leégtél. Jobb lenne ha nem dumálnál bele! Ja! És párolog már az urán?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.04.27. 16:30:43

@elemes: Ez így van. Durva közelítéssel 1 MWnap termikus teljesítmény 1 gramm hasadóanyad felhasználása. Vagyis az 1500 MWt paksi blokk naponta 1,5 kg hasadóanyag "elégése".
Egy modern plutónium bomba 60 százalékos hatásfokú, kritikus tömege 2 kg.
Az 1,2 kg plutónium elhasadása. Vagyis egy paksi blokkban, több radioaktív maradvány képződik naponta, mint egy normál atombomba robbanásnál.
Vagyis friss hasadóanyag töltettel indított üzem után egy évvel, egy paksi blokkban durván több mint 365 kicsi atomba szennyezése van bent.

Terézágyú 2016.04.27. 17:04:18

@Hátrányos helyzetű kaviár:

Sérelmezem, hogy nem mindegyik kommentedben említed, hogy a terület 10000 évig használhatatlan!!!!!

Egyébként én 100000-et hallottam, és ők jobban tudják.

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 17:33:02

@molnibalage: Khm, ilyen mennyiségben? Tényleg?
Szembenézni meg fáj, mi? :P

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 17:36:03

@elemes: A területet meg évezredekre lakhatatlanná tettük... de fasza!
Igaz, a középkori pestisjárványok csak a lakosságot tizedelték, a környezetben nem tettek kárt.
Nos, azóta odáig fejlődtünk, hogy most már a környezetben is kárt tudunk tenni, sok ezer évre kihatóan.
De fasza!
Vagy ezt már mondtam?

elemes 2016.04.27. 17:40:29

@Hátrányos helyzetű kaviár:

Mondjuk inkább, hogy fosunk visszamenni. Meg terület van bőven. Japánban azért törődnek a takarítással is.

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 17:40:37

@Terézágyú: Sérelmezheted, de most a szokásos vicceskedéseidet félretéve, a fekete zónaként jelölt terület minimum 10.000 évig nem lesz lakható. Ennek kiszámításához nem kell semmi más csak felezési idők ismerete.
No meg, jó adag optimizmus, ugyanis a koncentráció mértéke még ma sem pontosan ismert. A 10.000 év a legoptimistább becslés.

elemes 2016.04.27. 17:42:12

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

...és egy töltet kb három évig üzemel (háromszor 11 hónapig, közben egyre beljebb rakják)

elemes 2016.04.27. 17:42:57

@Hátrányos helyzetű kaviár:

Nincs olyan, szó, hogy legoptimistább :-)

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.04.27. 17:43:39

@Hátrányos helyzetű kaviár: "Ennek kiszámításához nem kell semmi más csak felezési idők ismerete." Na ebből látszik, hogy nem értesz hozzá.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.04.27. 17:45:04

@elemes: Nem rakják beljebb. Átrakják. Nem azonos dúsítású rudakkal indulnak.

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 17:46:06

@elemes: Ami érthető, amikor tudván tudjuk, hogy alaposan elcsesztük. És ilyen szempontból nem is Csernobil a legszörnyűbb, hanem Majak.
Milyen meglepő, az is a volt Szovjetunió területén, csak azt sikeresebben kussoltatta el némileg az orosz propaganda.

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 17:46:44

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Hát persze .... te viszont, igen, mert .... Ja, igen, miért is, te troll?

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 17:48:03

@elemes: Igaz, de ha most nyelvtannáculsz, akkor bokán rúglak ;)

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 17:50:10

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Én vagyok a fétised? Vagy mi a tökömnek szólsz egyáltalán hozzám?
Csak mert rohadtul nem vagyok rád kíváncsi, te kis attention-seeker, te! :PPPP

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 18:16:43

Érdekes viszont, hogy egyetlen hurráoptimista kommentelő sem volt képes érdemben reagálni, hogy a jövőre -majd, talán-elkészülő szarkofág mindössze 100 évre nyújt majd viszonylagos biztonságot. Éd nincs semmilyen terv, még elképzelés szintjén sem, hogy mit kellene azután. Azaz, szarunk bele a jövőbe.
Ugyanis a mostanit is csak 10 évre tervezték. Oké, vegyük alalpul azt, hogy még egy közönséges joghurt sem romlik meg egyik napról a másikra, de azért plusz 20 évet szivárgás nélkül tutira nem bírt ki, ismerve pláne a szovjet ötéves-terves országigazgatást. A hurráoptimistákat éppen ezért szívesen telepíteném a szarkofág mellé egy all-inclusive hosszú hétvégére.
Gyanítom, rohadtul sírásra állna a szájuk. Itt meg terjesztik a hülyeséget, viszonylagos biztonságból.

Hattáb 2016.04.27. 19:08:40

Végre egy igényes, tárgyilagos és értelmezhető összefoglalás mindennemű hatásvadászat nélkül.

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 19:32:39

@¿Qué tapas hay?: Ha magadra értetted a trollt, az nagyon találó volt. Ugyanis nincs mentséged arra, hogy csak ukrán kormányközeli tanulmányokat voltál képes belinkelni olyan emberektől, akiket a latin betűs internet még csak fel sem ismer.
Azt mondjuk, nem értem, hogy magyarként erre mi okod, hacsak nem ruszofil vagy, akkor meg nem szóltam, mert eltévesztetted a kort, amiben élsz. Úgy kb. 70 évvel. Akkor kellett volna, és az Anyácskába születned, hogy "kiélvezhesd" teljes mértékben. Mondjuk, a Gulágot is.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.04.27. 22:41:47

@Hátrányos helyzetű kaviár: Mondjuk mert eredetileg nukleáris kémiával foglalkozom.
Minek hemzsegsz itt hülyegyerek? Fingod nincs a nukleáris fizikáról, meg a kémiáról. Szerintem meg sem értetted a posztot.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.04.27. 22:42:50

@Hátrányos helyzetű kaviár: Ja és most az atomenergia a téma, vagy az hogy utálod az oroszokat?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.04.27. 22:44:42

@¿Qué tapas hay?: "Ezen a blogon ez a jellemző gyakorlat, hogy a poszter bedob egy témát és távozik, majd a kommentszekcióban trollok tépik egymást, függetlenül a témától? "
Miután a blog gazdája a magyar nukleáris tudomány egyik vezető szakembere, nyilván nem fog a sok hülyével, mint @Hátrányos helyzetű kaviár: , meg jagerxxx-ekkel vitázni.

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 22:51:12

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Figyelj édesapa, én évtizedek óta Németországban élek. És kedvenc orosz továrisokaid agymenése, sajna ide is elért. Illetve a következménye. Még Németországban is szívjuk Csernobilt.
A magyar nukleáris tudomány egyik vezető szakembere lenne a bloggazda? Egy ilyen végletekig elfogullt, ruszofil alak? Ahham, akkor már, értem .. és milyen jól döntöttem anno, hogy elköltöztem Magyarországról.

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 22:53:01

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Hát persze, te meg totálisan érted. Oké.
És mondd csak, a tudós lelkisimereted hogyan békül meg azzal, hogy egy életveszélyes zónát hagyunk örökül a köbetkező minimum 50 generációnak?

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 22:54:27

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Mkindkettőt utálom, de az oroszokat jobban.
Satisfied? :PPPPP

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 23:04:58

Azt felejtitek el sokan, a posztíróval egyetmben, hogy ez a bolygó, a Föld, a Terra, a Gaia, nem a miénk. Csak átmenetileg, mint egy albérlet.
Jelenlegi állapotában nemhogy a kauciót nem kapjuk vissza, de még vastagon rá is kellene fizetnünk ... Hát ezen gondolkodjatok el. Mert pár ezer éven belül sem ukránok, sem oroszok, sem magyarok, sem beloruszok nem lesznek. Csernobil viszont még mindig lesz.
És Csernobilt mi okoztuk, a mi hibánk!

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 23:44:44

Egy helyenként életveszélyesen sugárszennyezett bolyót adunk át a dédunokáinknak. Nos, ebbe gondoljon bele mindenki! Mi ilyen örökséget kaptunk?
Nem. De ezt adjuk tovább. Hogyan fognak megítélni bennünket a saját leszármazottaink? "A nagyaypád egy semmirekellő olajmunklás volt, éds miatta nincs élhető levegőd!" - Oké, ez mondjuk márKnában játszik. Amikor egy kínai turista a örutak mentén frissnek érzi a levegőt, ugye ... mna, ő a Normafánál belehal a túlzott oxigénbe, pedig még ott is eléggé szennyezett a levegő. Szent István tutira fuldokolna, Saroltostól.
Mi vagyunk a "modern-kori" barbárság megtestesítői.. Teslát kicsináltuk magunk közül, és most egy rohadt gépkocsimárkát nevezünk el róla.
Pedig neki volt igaza! Mindig! Nem a Földünket kell kizsigerelnünk energiáért. Nem tehetjük, ez az egyetlen bolygónk, ami képes elviselni minket. És mi ehzt tesszük tönkre.
És a legtöbb szűkklátókörű, alacsonyabbrendű humanoid még csakj fel sem fogja. Mint a posztíró is. Meg a vele egyetértő, egymást lájkolgató rhesus-majom kommentelők.
Amikor a fajunk, és ami ennél is fontosabb, a kultúránk fennmaradásáról van szó.

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.27. 23:57:44

@¿Qué tapas hay?: Te édesapa, egy kibaszott szakbarbár vagy, a legrosszabb a létező humanoid formák között. Nincs perspektívád, nem látsz előre, maximum a következő heti vagy havi CEO prezentációig. A leszármazottaidra max. a statisztikáidat tudod hagyni, meg némi lóvét.
Egyik sem hasznos a túlélésben.

Hátrányos helyzetű kaviár 2016.04.28. 00:02:16

3 milliárd ... bizonyos megszorításokkal maximum 4 milliárd.
Ennyi humanoid létformát tud ma kiszolgálni a bolgyónk a jelenlegi nyugatinak mondott, kényelmes létforma fenntartása mellett.
A duplája vagyunk.
És mi vagyunk a kizsákmányálók, mi, itt Európában. Többek között.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.04.28. 07:23:04

@¿Qué tapas hay?: "Ez egy publikációs blog, ahol a poszter a tartalom közzétételével letudta az összes feladatát, a poszt sorsa tovább nem érdekli."
Nem publikációs blog, ismeretterjesztő, a hazai nukleáris tudomány egyik legnagyobb szakértőétől.
Nem feladata a sok idiótával, vagy önjelölt nukleáris "szakértővel/hobbi tudóssal" (akárcsak én) vitázni. Az hogy van vita lehetőség, az kiváló mert szépen oda lehet égetni a sok mélyzöld barmot, akik mindenféle ismeretek nélkül nyomják a süket rizsát a félelmeikről. Akik légneműnek hiszik az uránt, fogalmuk sincs a sugárzások nagyságrendjeiről, vagy csak az atom/orosz gyűlöletükből fröcsögnek.

elemes 2016.04.28. 09:52:10

@Hátrányos helyzetű kaviár:

Ha túltolod, annak az a következménye, hogy bár nem értem meg jobban, amit mondasz, de megunlak és ignorállak.

Egyéblént meg ez a tízezer vagy százezer év sem igaz, az irodalmi túlzások a greenpeace gyűléseken biztosan nagy sikert aradnak, de valójában csak a tudatlanságról árulkodnak.

molnibalage 2016.04.28. 10:06:55

@Hátrányos helyzetű kaviár: Milyen mennyiség? Hol van statiszikád? Pár összevágott kamu YT videó nem statisztika.

Permian 2016.04.30. 06:24:09

Nagyon tetszett az összefoglaló!
A szerzőtől szeretnék egy pontosítást kérdezni: a fotónál, ami a sugárszennyezett járműveket, gépeket ábrázolja, a képaláírás >70mSv(azaz millisievert)/óra, viszont a képen a táblafelirat (cirill betűs, nem biztos, hogy jól olvasom), inkább 7millirem-nek tűnik, ami 70mikroSv-nek felel meg. Melyik a helyes? Csak felkaptam rá a fejem, mert 70mSv/óra az borzasztó sok.

jágör68 2016.05.04. 12:43:03

A posztíró hazudik.
Nincs biztonságos nukleáris hasadás.
Az IAEA pedig mindent engedélyez- amit megfizetnek neki, ahogy az eddigi törésvonalakra épült reaktorok tucatjai is mutatják- Japán, Kalifornia...

ortegay 2016.05.06. 13:47:42

@jágör68: Imádom, ha már az atomenergetika ellenességét valaki hitbeli meggyőződés szintjére emelik. Atomerőművet terveznek törésvonalra, sőt sokat építettek is. A technológiai vezetékek, berendezések elmozdulása során keletkező energiát ipari lengéscsillapítók nyelik el. Alapelv: Az épület vasbeton alaplapjára gyorsulásérzékelőket szerelnek, ezzel mérik a földrengést. Földrengéskor leállítja a védelmi működés az erőművet, saját biztonsági energia ellátásra kapcsolja az egészet.
Ez eddig Fukusimában is megtörtént. Két és fél percig ketyegtek a biztonsági energiát szolgáltató dizel generátorok. A gong akkor kezdődőtt, amikor megérkezett a negyven méteres hullámokkal a cunami. Minden beázott, minden zárlatos lett. Nem véletlen, hogy az új tervezésű atomerőműveknél a primerkör egy kettős falú kontémentben van elhelyezve. Ez kibírja, ha ráesik egy utasszállító repülő, avagy úgy elönti a víz, hogy ki sem látszik. A külső burok a kényhatás miatt kell. Ennek segítségével húthető akkor is a kontément, ha belül minden gajra ment. Legfeljebb majd unokáink kinyítják, ha már akkor be lehet menni, és megnézik, mi történt nagyapáink idején. A környezetet az erőműtől semmilyen károsodás nem éri. Egy valag lové ment kárba.
Logikás alapján be kell tiltani a közúti közlekedést. Az a legszennyezőbb, és ez okozza a legtöbb balesetet.

jágör68 2016.05.06. 18:12:53

@ortegay:

Először is atomreaktorról van szó, nem erőműről.
Egy kiégett fűtőelem 240.000 év múltán válik teljesen veszélytelenné.

Ilyen dologba belevágni - pláne globális, ipari méretekben- teljes skizofréniára vall...

Igen, az egész ipari forradalom egy zsákutca- ha ökológiailag nézzük.
Márpedig az élet fontosabb minden energiánál, rövidtávú kényelemnél, technológiánál.

ortegay 2016.05.06. 18:56:18

".....Márpedig az élet fontosabb minden energiánál, rövidtávú kényelemnél, technológiánál...."

Akkor irány a kőkor. jobbat nem tudok.
Ha már ennyire figyelmes vagy, hogy pontosítasz, hogy atomreaktor, akkor azt is tudhatnád, hogy a negyedik generációs erőműveket pont a jelenlegi erőműveknek nagyaktivítású "hulladéka" lesz az üzemanyaga, és az üzemanyag ciklus végén kisaktivitású és inaktív hulladék lesz belőle.
Ez nem a fantázia világa. atomenergiainfo.hu/orosz-atomenergetika/harminc-ev-utan-ujabb-4-generacios-blokk-belojarszkban

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.08. 13:56:39

@jágör68: "Egy kiégett fűtőelem 240.000 év múltán válik teljesen veszélytelenné."

A fűtőelemek rengeteg értékes hasadóanyagot tartalmaznak. Ezért, majd ha drágává válik az urán, ezeket újrafeldolgozzák. Ha a transzuránokat és a hasadványokat kivonod belőle, akkor alig veszélyesebb mint a természetes urán. Különben honnan vetted a 240 ezer évet? Tudod hogy hülyeséget beszélsz?

Ja! Párolog már az urán?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.08. 14:03:59

@ortegay: Azért a BN-1200-assal vitáznék. Először is a nátrium hűtés verzió nagyon költséges, mert a karbantartás rendkívül nehézkes a nátriumtüzek miatt. Ráadásul a hűtőközeg radiokatívvá válik. Az ólom/bizmut hűtés remek, de nincs elég bizmut a Földön hogy elterjedjen.
Az Pb/Bi keverék remek, mert ha neutron is fognak be, a belőlük keletkező elemek gyorsan visszabomlanak ólommá/bizmuttá, esetleg talliummá. A gyorsneutonos reaktoroknál pedig mint a BN-600 és BN-1200 remekül árnyékolja a gammát.
Azért a gyorsneutronos reaktorok nem egyszerűek, továbbá ott már keletkezik Cf is amely miatt a kiégett rudak feldolgozása nagyon nehézzé válik. Sok a spontán hasadás és neutron párolgás.

ortegay 2016.05.08. 14:48:51

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Szándékosan nem hoztam más példát, csak ami már élő gyakorlat. A tengeralattjárók ólomhűtésű reaktorát nem tanulmányoztam.
Ezen a területen a technológia fejlődése ugrásszerű lesz. Nem tudom mennyi villamosenergia szükséges, ha teszem fel az autók 50%-át teszik majd ki a villannyal hajtottak. Ez eddig a primer energiamérlegben jelent meg, olajalapú energiahordozók fejezet alatt.
Feltehetően a hidrogén cella - elektromos hajtás látható mag perspektívának. (Nem kizárt a metanol alapú üzemanyag térnyerése sem. A benzinhez hasonló tulajdonságokkal bír. Itt széndioxidot vegyítenek magas hőfokon hidrogénnel - infrastrurktúrának a benziné megfelel.)
A fő kérdés a hidrogén előállítása - gazdaságosan magas hőfokon lehet.
A negyedik generációs reaktorok lehetőségeit jól szemlélteti a következő prezentáció: energetika.13s.hu/pub/_atomenergetika_szakirany_/_Atomeromuvek/1/01_4%20gen%20reak.pdf

Az látható, előbb terjednek el a gyorsreaktorok, mint a fúziós erőművek.

Egyébként sokakat nem értek. Amiből gazdaságosan villanyt lehet csinálni, helye van a rendszerben. A társadalom villamosigénye előfordulhat, hogy ugrásszerűen nőni fog. Ha a hidrogéntechnológia kiforrja hibáit, rögtön új igények jelennek meg. Maga az űripar is energiaigényes. Az USA-ban már kereskedelmi űriparág bontogatja szárnyát. lásd: hu.wikipedia.org/wiki/SpaceX

Már majdnem megbízható az akár napi több felszállást biztosító rakétájuk. Többször felhasználható visszatérő egységgel. És Az üzemanyag hidrogén - oxigén.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.08. 19:13:17

@ortegay: A hidrogén előállítása igen energia igényes, főképp a hidrogén túlfeszültsége miatt.
A kénsav-jód ciklusos meg még nem működik ipari méretben.
A negyedik generációs reaktorokkal szemben meg szkeptikus vagyok, mert én mindegyikben látok nagyon komoly technológiai vagy gazdasági problémát.
A gyorsrektorokhoz meg magas dúsítás kell és újrafeldolgozás. Ami egyelőre drága.

jágör68 2016.05.08. 21:22:38

@ortegay: @Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Aha a "technológiai fejlődés" mindig a jövőben oldja meg...
Nem furcsa, hogy mindig 10- 20 évre vagyunk a megoldástól- no meg a világvágétől is?

Mit is mond 17 Nobel- díjas:

thebulletin.org/#

Kb két percet hazudnak- de psszt!

ortegay 2016.05.08. 23:04:43

@jágör68: Nem lehetne magyarul? Egyébként Nálad már itt a világvége.
Ennyire zagyva gondolattal csak akkor jelenik meg az ember, ha sík hülye - vagy megfizetik.
Az örökös angol hivatkozásaid látva most melyik?

Van fogalmad róla, hogy az informatika fejlődése mit hozott az elmúlt húsz évben?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.09. 07:13:32

@ortegay: Zavart elme nem kétséges, de van benne logika. Az informatika fejlődésére nem hivatkozhatunk, mert az egy más tészta. Az első és második főtétel sajna adott, így a klasszikus energia termelésben sok csodát nem remélek.
A 4. generációs atomerőművektől pedig nem sokat várok.
A sóolvadékos egy technikai rémálom, arról nem is szólva hogy durván radioaktiv lesz az egész berendezés.
Az ólom/bizmutos hűtéshez nincs elég bizmut a Földön.
A kavicságyas a golyók törése miatt zsákutcának tűnik.
A magashőmérsékletű gázhűtéses azért problémás, mert nincsenek megfelelő fémek amik 50-60 évig 1000 fokos hőmérsékletet és masszív sugárzást kibírjanak. (Vannak, csak azok meg erős neutron elnyelők és minden piszok radioaktív lesz.)
A szuperkritikus vízzel menőknél meg a cirkónium reakcióba lép a vízzel. 400 fok körül a víz relatív permittivitása igen magas.
A nátrium/kálium hűtésesek nehezen karbantarthatók a veszélyes alkálifémek miatt, ráadásul a hűtőközeg radioaktív lesz. Nem véletlen hogy a franciák leállították a Phoenix-et.
A gyorsneutronosokkal szemben szintén szkeptikus vagyok, előzőleg leírtam.
A Rubbia féle gyorsítós energiamérlege rossz.
A tóriumosok nagy problémája az U232 képződés, a nehéz újrafeldolgozhatóság, valamint hogy tiszta U235 kell az indításhoz.
Szóval marad az öreg nyomottvizes, amiből a legjobb verziónak a Paks II féle tűnik.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.09. 07:19:03

@jágör68: No és meséljél! Párolog már az urán? :-))

"jágör68

2016.03.11. 16:19:17

Ejnye- ejnye... Ugyanolyan sumákolás volt, mint Csernobil után.
Ráadásul itt 4- azaz NÉGY darab reaktor olvadt le, nem egy.
És mivel az U-235 felezési ideje 700 millió év, ez örökre szennyezni fogja a Csendes- Óceánt- és az áramlások révén az összeset- és a légkört is."

aszodiattila.blog.hu/2016/03/11/fukushima_5_kovetkezmenyek_a_nuklearis_biztonsagra

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.09. 08:39:42

@jágör68: Ja és tudod, hogy a tengervíz 4 milliárd tonna urán tartalmaz? Ahhoz képest Fukushima összmennyisége elhanyagolható, attól az apróságtól eltekintve hogy a rudakban UO2 van, ami nem oldódik vízben. Istenem, te annyira de annyira buta vagy a témához és annyira, de annyira korlátolt!

jágör68 2016.05.09. 09:49:32

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Aha. És a természetes folyamatok csak úgy spontán csinálnak lassú neutronos gyorsított maghasadást.
Mert minden természetes folyamatok feletti- az bizony terhelés, amit "nem húzhatunk le, csakúgy a WC-n" mindenféle következmények nélküél.

Nagyra vagytok a műszakitokkal- miközben angolul sem tudtok.
Javaslom a 17 Nobel- díjas állásfoglalását elolvasni. Főleg a 2015- öst.
Van benne szó a kiégett fűtőelemek elhelyezésének megoldatlanságáról is.

Magyar műszaki szakbarbárok, semmilyen nyelvet nem beszélnek- információik hiányosak, a legjobb indulattal szólva is.
Önálló gondolkodásra pedig pláne képtelenek.

ortegay 2016.05.09. 10:18:29

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Én pont az említett űripar fejlődésétől várom az un. áttörést. Gravitáció mentes környezetben érdekes anyagokat lehet előállítani.
Pár évtizede ki gondolta volna, hogy fémek közel a vörösizzás állapotához megőrzik még tulajdonságaikat. Erre példa található a gázturbinák világában.

ortegay 2016.05.09. 10:33:50

Csak úgy mellékesen kérdezem: miért nem hűlt még ki a Föld, pedig rég kiszámolták, hogy kb 30 000 év alatt kellett volna kihűlnie, a természetes hőmérlegét tekintve.

Nyugdíjas vagyok -jó pár éve. Attól, ha korosztályom nem beszéli az angolt, még nem hülye. És lehet, hogy szélesebb spektrumon gondolkodik, mint némelyek, akik véleményüket a vak gyűlölet szintjén jelentetik meg.
Mindenben van veszély, van kockázat. Ha a Gaia szempontjából nézem, az ember a leg nemkívánatosabb a természet rendjében.

jágör68 dolgaihoz csak azért szólók, mert ezt a fajta butaságot élvezem. Én azt mondanám Neki: kicsit több alázatot.
Márai szavaival:„Az ember lassan megérti a világot, s aztán meghal. Megérti a tüneményeket, az emberi cselekedetek okát. Az öntudatlanság jelbeszédét… mert az emberek jelbeszéddel közlik gondolataikat, feltűnt neked? Mintha idegen nyelven, kínai módon beszélnének a lényeges dolgokról, s ezt a nyelvet aztán le kell fordítani a valóság értelmére. Nem tudnak önmagukról semmit. Mindig csak vágyaikról beszélnek, s kétségbeesve és tudatlanul leplezik magukat. Az élet majdnem érdekes, mikor megtanultad az emberek hazugságait, s élvezni és figyelni kezded, amint mindig mást mondanak, mint amit gondolnak és igazán akarnak… „

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.09. 13:27:02

@jágör68: Még mindig nem látom az urándioxid oldhatóságát. Párolog már az urán? :-))

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.09. 13:29:23

@jágör68: "Magyar műszaki szakbarbárok, semmilyen nyelvet nem beszélnek- információik hiányosak, a legjobb indulattal szólva is." És ezt te honnan tudod? És mi van a te műszaki ismereteid hiányáról? Angol szakos bölcsész diplomával sem mégy semmire egy nukleáris cikk értelmezésében. Vagy a redoxipotenciált vörös ökör nemi erejének fordítod. :-))

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.09. 13:31:47

@ortegay: A gázturbina nem jó példa, mert a hő közel sem okoz olyan kristályszerkezeti változásokat, mint a sugárzás.

ortegay 2016.05.09. 13:56:35

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Talált - süllyed.
De maradok továbbra is optimista.

jágör68 2016.05.09. 16:32:08

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

www.youtube.com/watch?v=B3_ZRO5oATk

Szerintem ennél a robbanásnál bizony a légkörbe került az urán.
De majd bebizonyítod a semmilyen számaiddal, mérési eredményekkel, hogy nem- mert te műszakit végeztél.

Mindenféle angoltudás nélkül- hogy független szakemberek eredményeit is képes lennél értékelni.

De az angoltudás hiány még mindig a kisebb baj- a nagyobb az önálló gondolkodás hiánya.

@ortegay:

Te meg úgy belevagy zúgva abba a qrva technológiába. Nem tűnik fel hogy csak a pusztítást és az energiaforrások minél gyorsabb használhatóból használhatatlanná darálásában segít?
Az élővilágot is ilyen effektíven gyilkolja:

lokisrevengeblog.wordpress.com/2016/03/31/collapse-data-cheat-sheet/

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.09. 17:40:54

@jágör68: Mondd! Tudod egyáltalán mennyi az urándioxid fajsúlya? A robbanás természetéről persze nincs fogalmad. Fukusimában a videón látható robbanás gőz és hidrogén robbanás volt, a zóna leolvadt az aljára, vagyis a nagy nyomás nem vetette szét a zónát, csak a reaktor tartály feletti épületrészt.
Nem úgy mint Csernobilban, ahol maga a zóna égett. Megint sikerült a teljes technikai analfabétizmusodról tanúságot tenned. Komolyan, már szánalmas hányszor égetlek le.
www.youtube.com/watch?v=JMaEjEWL6PU
Ha tudsz angolul - amit kezdek kétleni - megértenéd a Fukushimáról szóló videókat. Vagy az IQ-d a számszerűleg testhőmérsékleteddel azonos szinten van.

jágör68 2016.05.09. 18:36:32

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Aha, ott voltál, láttad, hogy a containment teljesen épen maradt- egy ekkor robbanás után? Nekem ez nem derül ki. Minden, aminek az ellenkezője nincs bizonyítva, az bizony igenis lehetséges.
Egyébként pedig sűrűségről szokás fizikusi berkekben beszélni.
Ilyen gyenge a fizika- oktatás a műszakin?
Ja elfelejtettem, hogy csak pénzkereső zombikat képeznek a nagyvállalatoknak :D Bocs.

Hogy semmilyen containment károsodás nem történt - el kéne hinnem a csernobili, TMI és egyéb hazudozások után?

Mindenhonnan jönnek a hírek, hogy szabálytalanul hosszabbítják meg az ementáli- sajtként szivárgó reaktorok (Indian Point, üzemidejét- a profitért.

Igaz, a robotok se bírnak ki pár óránál többet- de minden OK, semmi baj- majd a technológia megoldja- vagy NEM.

www.youtube.com/watch?v=C-4rZD-EHOg

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.09. 19:52:25

@jágör68: Kis hülyegyerek! A fajsúly teljesen elfogadott magyar kifejezés. Szóval nem tudsz angolul, nem értetted meg a fukushimai robbanásról szóló videót, pedig angolul elmagyarázza. A képeket sem sikerült megértened?
Ki mondta hogy nem volt containment károsodás? Az írtam - látom az értő olvasással is hadilábon állsz - hogy nem a zónában történt a robbanás, tehát magát az üzemanyagot nem vetette szét a robbanás. Az urándioxid pedig nem oldódik a vízben, te hülyegyerek! Ezért csak az oldható cuccok és a gázneműek kerültek ki, Cs,I,Xe,Kr, Te Az aktinidák oxidjai nem kerültek ki és a Tc sem.
Meddig égeted még magad? Mondjuk én eléggé élvezem, hogy egy elmebeteg mélyzöldet alázgathatok.

jágör68 2016.05.10. 15:48:40

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Ennél nagyobbat nem is fogsz élvezni.
Pénzkereső droidka.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.10. 21:25:00

@jágör68: Érdekes. Valaki lefordította neked a videó szövegét? Az angoltudás hirtelen lekerült a napirendről. :-))