Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja a Paksra tervezett új blokkokkal kapcsolatban

Szabad a pálya a brit atomerőmű-építés előtt

2016. szeptember 21. 21:32 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Sokan láthatták a sajtóban, hogy a brit miniszterelnök-asszony, Theresa May rábólintott Nagy-Britannia új atomerőmű-építési projektjére. A Hinkley Point C (HPC) a délnyugat-angliai Somerset telephelyen épül meg. A szeptember 15-i döntés a brit nukleáris ipar új fellendülésének kezdete, sőt iparági elemzők szerint, a kontinentális Európa atomenergetikai beruházási döntéseit is pozitívan befolyásolhatja. Abban a véletlen szerencsében volt részem, hogy a brit kormánydöntés napján éppen Londonban voltam egy konferencián, így első kézből tapasztalhattam a HPC döntés széles körű megjelenését a sajtóban és a nemzetközi nukleáris szakmában.

p1070281_aa.jpg

p1070317_aa.jpg

2016. szeptember 15-16-án a vezető hír Londonban egyértelműen a HPC-ről született kormánydöntés volt
(saját fotók)

A Hinkley Point C atomerőmű a tervek szerint 2 darab francia, egyenként 1600 MW névleges teljesítményű EPR blokkból áll majd. Az erőmű szállítója a francia állami tulajdonú EDF. Az erőmű létesítésének becsült költsége a legfrissebb hírek szerint 18 milliárd font, kereskedelmi üzemkezdete a 2020-as évek közepe táján várható. Az új erőmű által megtermelt villamos energia mennyisége Nagy-Britannia teljes éves áramfogyasztásának kb. 7%-át fedezi majd.

Az új brit atomerőmű Európa legnagyobb energetikai beruházása, melynek harmadát Kína finanszírozza. Külön figyelmet érdemel, hogy a döntéssel a kínaiak egyúttal lehetőséget kaptak arra, hogy a délkelet-angliai Bradwelben felépítsenek egy kínai technológiára épülő atomerőművet is, ami azért különleges, mert ez lehet az első olyan atomerőmű, amelyet a kínai szállító a nyugati világban épít meg.

A tervek szerint a britek egyúttal lépéseket tesznek a kritikus fontosságú infrastruktúrában az állam által vállalt tulajdonosi és ellenőrző szerep erősítésére, az állami befolyás növelésére. Ennek fényében az új erőmű építésének idején a többségi tulajdonos, a francia állami tulajdonú EDF nem adhatja el a projektben vállalt részesedését, de ennél is fontosabb, hogy a brit állam a jövőben az összes atomerőművi projektben aranyrészvénnyel kíván részt venni.

Ismert, hogy a 2020-as években Nagy-Britannia a villamosenergia-ellátás terén komoly ellátásbiztonsági kihívásokkal néz szembe, hisz a jelenlegi brit villamosenergia-fogyasztás 20%-át biztosító, napjainkban üzemelő atomerőművek üzemidejének lejártával, illetve a környezetszennyező szénerőművek leállítása miatt a szigetországban a következő évtizedben mintegy 60 000 MW-nyi új erőművi kapacitás beépítése válik szükségessé. Ez a jelenlegi brit erőműpark megközelítőleg 60%-a.

A brit atomenergetika speciális helyzetben van, ugyanis az 50-es évek végétől kezdődően zömében gázhűtésű grafitmoderátoros (GCR) reaktorokat építettek. Ezek működésükben, felépítésükben jelentősen eltérnek a nálunk és más országokban is széles körűen használt vízhűtésű, vízmoderátoros (leggyakrabban PWR vagy BWR) reaktoroktól. A NAÜ PRIS adatbázisának tanúsága szerint a 45 brit energetikai reaktorból 41 db GCR, amelyek közül azonban 27 mára leállításra került, és a maradék 14 is közelít 40 éves tervezett élettartamának végéhez. A GCR-ek sajátossága, hogy tipikusan nem lehet üzemidő-hosszabbítást végrehajtani rajtuk, így a 80-as években üzembe helyezett reaktoraik is befejezik működésüket a 2020-as évek derekán. Az egyetlen kivétel a Sizewell B (link és link), ami egy a paksi reaktorokhoz hasonló, nyomottvizes technológiájú (PWR) blokk és 1995-ben került üzembe helyezésre, tehát még bőven van üzemidő-tartaléka. A Sizewell B-t leszámítva a briteknél nem maradna üzemben energetikai reaktor a 2020-as évek közepét követően, ha nem építenének új atomerőműveket.

A 20-as években nem csak Nagy-Britannia, hazánk is súlyosan erőműhiányos helyzetbe kerülhet. Szakmai rendezvényeken rendre elhangzik, hogy a MAVIR adatai alapján 2030-ig mintegy 7000 MW új erőmű építésére lenne szükség hazánkban.

Új kiadványában, a World Energy Investments 2016 című anyagában a Nemzetközi Energiaügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy Európában is erősödnek az ellátásbiztonsági aggodalmak, mivel a konvencioniális erőművekbe történő beruházások szinte leálltak. Ezen ellátásbiztonsági aggodalmak vezérlik a briteket akkor, amikor új atomerőművi projektekbe kezdenek, és ehhez hasonlóan, többek között ez a gondolat vezérel bennünket is, amikor a Paks II. projekten dolgozunk.

További hasonlóság a brit és a magyar projektek között, hogy az új atomerőművi projekteket az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszközének is tekintjük.

A magyar projekt abban azonban érdemben különbözik a Hinkley Point C-től, hogy hazánkban a két új atomerőművi blokk állami tulajdonban marad, a brit kormány pedig csak a múlt heti döntése alapján fogja a projektben az állam felügyeletet erősíteni. (A Hinkley Point C atomerőműben felépítendő két Európai Nyomottvizes reaktor (EPR) tulajdonosa a francia állami tulajdonú Electricité de France és a kínai állami tulajdonú China General Nuclear). További lényeges különbség is fellelhető: a brit konstrukció szerint az új atomerőmű 35 éven át garantált átvételi árat kap az általa megtermelt villamos energiáért, Paks II. esetében viszont nem működik ilyen támogatási rendszer.

Az uniós villamosenergia-piacok sajátossága, hogy az a villamosenergia-ellátás biztonságát nem árazza be, ennek köszönhetően a piaci szereplők pusztán piaci alapon azt nem is teremtik meg. Az ellátás folyamatossága azonban óriási kincs, és valakinek erről is gondoskodnia kell. Az időjárásfüggő, ingadozó termelésű megújuló energiaforrások nem képesek stabil, előre tervezhető módon villamos energiát termelni, ezért a jelenlegi technológiai szinten (ipari méretű villamosenergia-tárolók hiányában) önmagukban nem tudják a villamosenergia-ellátás folyamatosságát garantálni, ami pedig minden jól működő ország alapvető társadalmi és gazdasági érdeke. A megújuló energiaforrások ezen hátrányát a Financial Times múlt pénteki, a Hinkley Point-i atomerőműről, annak lehetséges alternatíváiról is szóló cikke szintén kiemeli (2016. szeptember 16., p. 3., saját fordítás):

„A megújulók jelentős hátulütője az azok természetéből adódó változékonyság.”

A megújulókon kívül ezért szükség van időjárástól függetlenül is működni képes erőművekre. Ahogy a britek a Hinkley Point C atomerőművel, a Paks II. projekttel mi is azon dolgozunk, hogy ilyen erőművünk is legyen.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr6911734453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.