A szeptember 23-24-i osztrák nyilvános fórum és szakértői konzultációkat követően a magyar delegáció Romániába utazott, hogy az eljárásban részt vevő román fél kérésének megfelelően tájékoztassa az ország közvéleményét a Magyarországon folyó atomerőmű-bővítés engedélyezési folyamatáról, valamint a létesítmény környezeti hatásairól. 

Románia az Espoo-i egyezmény értelmében 3 nyilvános fórumot és egy ezektől független szakértői konzultációt kért. Szeptember 28-án és 29-én a román közvéleménnyel való konzultációnak csak az első szakasza zajlott le, előbb Nagyváradon, majd Temesváron volt lehetősége a lakosságnak megismerni a projektet. A helyszínt mindkét esetben a romániai Környezeti, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium biztosította.

Fotó: MVM Paks II. Zrt.

A konzultációk mindkét város esetében hasonlóképpen zajlottak: a koordinátor szerepet betöltő Gabriela Osiceanu ismertette az eljárás menetét és a vonatkozó szabályokat, majd átadta a szót a magyar engedélyező hatóság képviselőjének, Horváth Zoltán kormánymegbízott úrnak, a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének. A magyar és a román delegációt leszámítva kevés embert vonzott a rendezvény, ők a kormánymegbízott úr eljárásrendről szóló rövid prezentációja után kb. 40 perces előadásban ismerhették meg a magyar energiapolitikát, a projekt jelenlegi állását, a környezeti hatástanulmány legfontosabb aspektusait, a Paksra tervezett orosz blokkok Fukushima-álló biztonsági rendszereit és radiológiai hatásait, valamint a radioaktív hulladékkezeléssel kapcsolatos megoldásokat és elképzeléseket. Az eseményről a helyi sajtó is tudósított.

Fotó: MVM Paks II. ZRt.

Összességében a nyilvános fórumok csendesen, zavaró körülmények nélkül teltek, valamint a kisszámú jelenlévő arra enged következtetni, hogy a helyi lakosság kevéssé érdeklődik a Pakson épülő atomerőművi blokkok iránt. Az engedélyeztetési eljárás nemzetközi szakasza ezekkel az eseményekkel természetesen nem fejeződött be, rövid szünet után október 7-én Ukrajnában mutatjuk be az érdeklődőknek, hogy az új paksi blokkok kiemelkedően biztonságosak lesznek, határon átnyúló hatásra nem kell számítani sem az építkezés, sem az üzemeltetés alatt. A kijevi nyilvános fórum összefoglalója a jövő hét végén várható.

 Aszódi Attila

Szeptember 21-én Horvátországba, majd 23-24-én Ausztriába látogatott nemzetközi eljárásban a magyar szakértők csapata. De miért is?

A paksi atomerőmű-bővítés környezetvédelmi eljárása 2014. december 19-én kezdődött, amikor az engedélyes MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő ZRt. benyújtotta az engedélykérelmet az illetékes hatósághoz. Magyarország aláírta az Espoo-i egyezményt, amelynek értelmében vizsgálta a beruházás határon átterjedő hatásait, és az engedélyezési eljárásba bevonta az esetlegesen érintett országok lakosságát és közvéleményét.

A Paks II. projekttársaság a nyílt és aktív tájékoztatás politikáját választotta, így minden szomszédos országnak, valamennyi Európai Uniós tagállamnak és Svájcnak is megadta a lehetőséget az eljárásban való részvételre. A meghívott 30-ból összesen 11 ország jelezte részvételi szándékát: Ausztria, Csehország, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Málta, Németország, Görögország és Szerbia is. A felsorolt országok közül 9 ország jelezte, hogy a projekttel kapcsolatban szakértői konzultációra, nyilvános fórumra vagy mindkettőre igényt tart. A hosszas előkészítést követően ezekre a megbeszélésekre 2015 őszén kerül sor.

 Nyilvános fórum Eszéken

 Az első nyilvános fórum Horvátországban, Eszéken volt szeptember 21-én. A rendezvény délben kezdődött, az érdeklődők egy prezentáció keretein belül ismerhették meg a projektet. A magyar delegáció számos kérdést válaszolt meg az előadást követő "kérdések és válaszok" szekcióban, így a változatos összetételű hallgatóság megnyugodva térhetett haza a négy és fél órás rendezvényt követően. Horvátország a létesítendő erőműhöz földrajzilag egyik legközelebb fekvő ország, ennek megfelelően a környezetvédő szerveztek mellett az önkormányzatok, a szakértők, a sajtó képviselői és politikai szereplők is megjelentek az eseményen. A horvát fél által delegált szakértői csoporttal a szakmai konzultáció a fórumot megelőző héten lezajlott, a felmerülő kérdések mindegyike megválaszolásra került. Kijelenthető, hogy az esemény minden célját maradéktalanul elérte.

A nyilvános fórumról már korábban beszámolt a Világgazdaság és a Magyar Idők is.

 Fotó: MVM Paks II. Zrt.

Ausztriai események

 A hét második felében, szeptember 23-án és 24-én Bécsbe látogatott a magyar szakértői gárda, hogy először egy közel nyolc órán át tartó nyilvános fórumon, majd másnap egy hasonló hosszúságú szakértői konzultáción válaszolja meg az osztrák állampolgárok és szakértők kérdéseit. A nyilvános fórum kifejezetten jól sikerült a köztudottan atomenergia-ellenes országban, a körülbelül 100 érdeklődőtől kapott kérdéseket kivétel nélkül megválaszoltuk, a válaszadás alaposságát és szakmaiságát a moderátorként tevékenykedő David Reinberger, Bécs városának „környezetvédelmi főügyésze” felügyelte.

Fotó: Filep István, MTI

A feltett kérdések a környezeti hatástanulmány csaknem teljes terjedelmét lefedték, szó esett a nukleáris balesetekről, a kiégett fűtőelemek elhelyezéséről, a Dunára gyakorolt hatás korlátozott mértékéről és az új blokkok kiemelkedő biztonságáról is. Mint ahogy az Ausztriában magától értetődő, a rendezvénynek politikai vonatkozása is volt, több helyi osztrák politikus is megjelent. Az esemény kivételesen jó hangulatban zajlott –  egy kívülálló talán nem  is tudta volna megmondani, hogy éppen egy atomerőmű környezeti hatásairól beszélgetnek a felek. Mindezt ráadásul egy olyan országban sikerült elérni, ahol törvénybe foglaltan utasítják el az atomenergiát. Az eseményről több médium beszámolt, mind a magyar (VS, Magyar Hírlap), mind az osztrák sajtó kiemelten foglalkozott a kérdéssel.

Az esemény még az egyik legrangosabb osztrák napilap, a Die Presse figyelmét is felkeltette, amely 2015. szeptember 29-én egy hosszabb interjút is közölt Paks II-ről.

A szakmai konzultáció - a rendezvény formájának megfelelően - a szakértőknek szólt, a mintegy 30 fős magyar delegáció és a közel 20 fős osztrák szakértői gárda messzemenően szakmai hangvételű rendezvényen beszélhette meg a projekt környezetvédelmi hatástanulmányával kapcsolatban felmerült kérdéseket. A megbeszélésen az osztrák társminisztérium képviselőin kívül hét osztrák tartomány képviseltette magát, a konzultánsnak felkért ENCO szakértői munkatársain kívül. A megbeszélés alapja az osztrák szakértőcsoport által készített tanulmány volt, amely a paksi új blokkok környezeti hatástanulmányát vizsgálta meg. A dokumentum nagyon jó színvonalú, az elemzés mellett kérdéseket is megfogalmazott, amelyeket az egyes szakterületek specialistái válaszoltak meg a magyar fél részéről.

Hamarosan beszámolok arról is, mi volt a nagyváradi (szeptember 28.) és temesvári (szeptember 29.) nyilvános fórumok tapasztalata.

Aszódi Attila