Ahogy arról a hazai és nemzetközi hírek részletesen beszámoltak, az orosz-ukrán háborúban 2023. június 6-án hajnalban felrobbantották a Dnyeper folyón a Zaporizzsjai Atomerőműtől (ZNPP) folyásirányban lefelé, légvonalban mintegy 120 km-re dél-nyugatra található Kahovka gátat. A gát tönkremenetele következtében jelentős árhullám vonult le a gáttól lefelé, valamint az esemény az erőműnél a vízszint drasztikus csökkenéséhez vezetett. (Első írásomat a témában lásd itt.)

A gát felrobbantásának időpontjában a ZNPP 6 blokkjából 5 blokk hideg leállított állapotban volt, míg 1 blokk ún. meleg leállított állapotban a telephelyet gőzzel látta el. Azóta (június 8-án) a NAÜ tájékoztatása szerint az ukrán nukleáris biztonsági hatóság az utolsó blokk hideg leállított állapotba hozására adott utasítást. Ez a lépés jogos az adott helyzetben, mert a hűtővíz biztosításának lehetőségei jelentősen csökkentek a duzzasztógát felrobbantása következtében. A biztonság szintje tehát csökkent a telephelyen, és az üzemeltetők sajnos azzal is számolhatnak, hogy a térségben a harci cselekmények intenzívebbé válnak.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és más jelentések szerint a gát felrobbantása utáni órákban kb. 10 cm/óra sebességgel csökkent a Kahovka Víztározó szintje az erőműnél, ami később kb. 4-5 cm/óra sebességre mérséklődött. A gát felrobbantásának idején a víztározóban a vízszint 17 méter volt. A ZNPP-t tulajdonló ukrán energetikai vállalat, az Energoatom azt közölte weboldalán, hogy 2023. június 9. péntek reggel 8:00-kor a Kahovka Víztározó szintje az erőműnél 11,74 m (a kiinduló értéknél 5 méterrel alacsonyabb) volt, de ez akkor tovább csökkent.

Forrás: t.me/energoatom_ua

Jelen sorok írásakor, 2023. június 11. vasárnap este az szerepel az Energoatom Telegram csatornáján, hogy ma reggel 6:00-kor a vízszint 9,45 m volt, ami mintegy 7,5 méterrel alacsonyabb, mint a kiinduló vízszint.

Forrás: t.me/energoatom_ua

Ez az érték jelentősen alacsonyabb, mint amire az erőmű hűtőrendszerét méretezték. Az Energoatom vezetője korábban azt közölte, hogy 13,3 m alatt nem biztosítható, hogy az erőmű hűtővíz szivattyúi vizet tudjanak venni a Kahovka Víztározóból. A német GRS weboldala szerint a víztározó vizéhez való normál üzemi hozzáférés 12,7 méter alatt nem biztosított. A NAÜ jelenleg vizsgálja, hogy a különböző jelentések szerinti vízszint értékek között miért van különbség.

Az bizonyos, hogy a jelenlegi 10 méter alatti vízszint jóval a kritikus szint alatt van. Ez azt jelenti tehát, hogy a Dnyeper jelenlegi tavaszi vízhozama mellett ilyen alacsony vízszint alakul ki a Kahovka gát nélkül, ami nem biztosít elegendő vízszintet ahhoz, hogy az erőmű beépített hűtővíz szivattyúi elérjék a vizet. A Dnyeper szintjének csökkenése miatt a vízpart vélhetően több száz méter távolra került a vízkivételi műtől. A mostani vízszint mellett a Dnyeper vizét direktben valószínűleg csak ideiglenes mobil szivattyúkkal és flexibilis tűzoltó tömlők segítségével fogják tudni elérni.

Ahogy arról a június 6-i rövid anyagomban is írtam, az erőmű mellett a Dnyeper víztározójából le van választva egy 47 millió m3 térfogatú hűtővíz medence, ami – részben – függetlenítve van a Dnyeper Kahovka víztározójától. Ebben a hűtővíz medencében a jelenlegi helyzetben meg tudják tartani a vizet, ahogy azt a fenti ábra mutatja, ott a vízszint vasárnap reggel 16,67 m volt, így ezáltal hosszabb időre biztosított a hűtővízellátás.

A nagy méretű hűtővíz medence mellett minden blokknak vannak szórt vizes hűtővíz medencéi is, amelyek a biztonsági hűtővíz rendszer hűtését szolgálják. Ezek a hűtővíz medencék akár ivóvíz kútból is utántölthetőek a leállított állapotban szükséges hűtési funkció ellátásához. De ezek csak a leállított állapotban szükséges hűtési funkciót tudják biztosítani, a normál teljesítményüzemhez nem elégséges kapacitásúak!

A 47 millió m3-es hűtővíz medence fala sajnos egyetlen tüzérségi találattal lerombolható, így az a jelen szituációban nem tekinthető stabil hűtővízforrásnak.

A Zaporizzsjai Atomerőmű a Dnyeper folyó bal partján (fotó forrása: Google Maps)

Ebben a helyzetben nagyon nehéz lesz a blokkok újbóli üzembe helyezése mellett dönteni. Mivel a Kahovka duzzasztógát nélkül a fent említett vízszint alakult ki a Dnyeper Kahovka víztározójában, a megítélésem szerint nagyon nehezen lesznek biztosíthatók a Zaporizzsjai Atomerőmű normál üzemének feltételei. Így akár az is elképzelhető, hogy az atomerőmű nem lesz újra üzembe vehető mindaddig, amíg a Kahovka gátat újjá nem építik (vagy más módon nem biztosítanak stabil magas vízszintet az erőmű folyószelvényében).

Ez aligha lehetett szándéka akár az orosz, akár az ukrán félnek. Azt gondolom, hogy az ukránok szerették volna mihamarabb visszakapni az erőművüket, az oroszok pedig arra készülhettek, hogy innen fogják ellátni árammal a Krím-félszigetet és az újonnan megszállt területeket. A normál üzemi hűtés ellehetetlenülésével a visszaindítás meglehetősen bonyolult lesz és akár évekbe telhet, mire a Zaporizzsjai Atomerőmű akármelyik blokkja újra üzemeltethető lesz.

Megjegyzem, a Dnyeper folyón a ZNPP fölött még további 5 gát van, amelyek sajnos akár további célpontul is szolgálhatnak a háborúban. Az nyújthat csak némi biztosítékot nukleáris biztonsági szempontból, hogy a ZNPP terepszintje 22 méteren van, míg az ukrán fél Fukushima utáni stressz teszt jelentése szerint a Kahovka víztározóban a maximális lehetséges vízszint 19,36 méter, így – az ukrán fél tájékoztatása szerint – az erőműtől folyásirányban felfelé elhelyezkedő vízi létesítmények sérülése esetén sem történhet meg az atomerőmű elárasztása. Így az elárasztásos típusú kezdeti eseménytől a létesítmény védve van.

Azt nem tudjuk, hogy a folyásirányban fentebb lévő duzzasztóművek milyen szerepet játszanak a jelenlegi extrém alacsony vízszintben a ZNPP folyószelvényében. Az lenne a logikus, ha az ukrán fél ezekben a duzzasztókban jelenleg visszatartaná a vizet, hogy csökkentse a Kahovka gát alatti árhullám méretét és időbeli kiterjedését.

A fukushimai baleset utáni európai stressz teszt számára készített ukrán nemzeti jelentés ábrája a Dnyeper duzzasztógát-rendszeréről

Utolsó (utáni) megjegyzésem, hogy a Kahovka gát elvesztése abból a szempontból is problémás a ZNPP szempontjából, hogy a Kahovka duzzasztóműben lévő vízerőmű volt az atomerőmű egyik rendkívüli áramforrása. Persze van még számos távvezetéki kapcsolata (ha éppen nem lövik szét őket), de a Kahovka vízerőmű volt az egyik közeli erőmű, ahonnan külső betápot kaphatott az atomerőmű szükség esetén.