2023. augusztus 19-én 8:43-kor egy 1,7-es magnitúdójú Békés vármegyei földrengéssel olyan eseménysor kezdődött el, ami hazánkban teljesen szokatlan. Az első, kis rengést követően 30 perccel később, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1 magnitúdójú rengés is kipattant, amelyeket már nem csak a műszerek, hanem sok ember is érzékelt. Helyi beszámolók szerint voltak, akik kiszaladtak házukból, és számos megfigyelő kamera is rögzítette a rengéseket.

Önmagában a földrengés nagysága nem lenne szokatlan, mert 4 körüli magnitúdójú földrengések évtizedenként néhányszor előfordulnak hazánkban is. De ha megnézzük az alábbi térképet, akkor láthatjuk, hogy a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki.

1. ábra: Az elmúlt 8 napban Kondoros környékén kipattan 99 darab földrengés epicentrumainak felhője a www.foldrenges.hu térképe alapján

Ez a közel 100 darab, felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengés nem tipikus hazánkban.
Az is furcsa, hogy a http://www.foldrenges.hu/plotfiles/lista.html oldalon elérhető lista szerint a rengések kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 km közötti mélységben pattantak ki.

Az elmúlt napokban voltak politikai szereplők, akik egyből a paksi telephely biztonságát kérdőjelezték meg, de le kell szögezni, hogy a Kondoros környéki rengéseknek nincs relevanciája a paksi telephely földrengésbiztonsága tekintetében. Ezek a rengések nem olyan földtani szerkezet mentén pattantak ki, ami miatt a légvonalban mintegy 150 km-re lévő paksi telephely megrázottságában új adat vagy információ keletkezett volna. Nem adnak semmi olyan új információt, ami akár az adatok, akár a módszerek tekintetében a paksi telephely földrengés-veszélyeztetettségi elemzéseinek felülvizsgálatát tenné szükségessé.

Sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy a nagy számú, felhőszerűen elhelyezkedő földrengés epicentrum sokaság nem emberi tevékenység eredménye-e?

Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet.

Egyrészről folyik a Corvinus projekt, amiben a cél a hazai szénhidrogén kitermelés fokozása. A projektben ebben a régióban, a földrengés epicentrumoktól észak-keleti irányban végeznek kutatásokat, és szeretnének földgáztermelő kutakat fúrni, majd üzembe venni. A hírek szerint a kutak mélysége akár 4 km is lehet. Az új módszerek szerint manapság sokszor a mélységi rétegek repesztésével igyekeznek fokozni a kihozatalt. Nem tudom, ilyen technológiát alkalmaznak-e vagy terveznek-e alkalmazni a Corvinus projektben, de a dolog mindenképpen vizsgálandó, hiszen a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengés-eloszlást képes generálni a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában számos példa volt erre az elmúlt időszakban.

A másik potenciális lehetőség, amivel érdemben foglalkozni kell, hogy több geotermikus energia projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben. Békéscsabán fűtőmű létesül. Mezőberényben 2011-2012-ben geotermikus erőmű projektet valósítottak meg, ami ráadásul olyan technológián alapul, ami a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához.

Az itt alkalmazott technológiánál az okozza a kihívást, hogy két, egymástól távoli kútra van alapozva: az egyikben lepréselik a hőközlő folyadékot a mélyebb rétegekbe, majd a másik kútból kiveszik a közeget, amely a mélyben lévő rétegeken áthaladva felveszi az ottani kőzet hőtartalmának egy részét, és a felszínen lévő technológiában ezt a hőt hasznosítjuk. Mivel kulcskérdés, hogy a folyadék az egyik kúttól a másik kútig el tudjon áramolni lent a mélyrétegekben, ilyenkor szoktak rétegrepesztést alkalmazni. Másrészről a nagy nyomással mélybe préselt folyadék képes a mélyben lévő törésvonalak mentén mozgást kiváltani, hiszen a nagy nyomású folyadék úgy működik, mint egy siklócsapágyban a kenőanyag: csökkenti a súrlódó rétegek közötti súrlódási ellenállást. Ez egy törésvonal mentén indukált, tehát az emberi beavatkozás által kiváltott földrengésekhez vezethet.

Az egyik leghíresebb, az irodalomban jól dokumentált eset a svájci Bázelben történt. Ott a 2000-es évek elején elkezdtek egy ún. „hot dry rock” geotermikus projektet megvalósítani. A várost 1356-ban lerombolta egy nagy, 6,5-es magnitúdójú földrengés, ezért nagyon körültekintően, szeizmikus méréseket célzottan telepítve kezdték meg a geotermikus rendszer kiépítését. 2006 decemberében, 6 nappal azután, hogy megkezdődött az erőmű működéséhez szükséges folyadék mélyrétegekbe való injektálása, kipattant egy 2,9-es magnitúdójú földrengés, amelyet követően a geotermikus rendszer üzemeltetését felfüggesztették. Később úgy döntöttek, hogy soha nem is veszik azt üzembe. Az injektálás megindítását követő 4 hónapban összesen 13.500 darab kisebb földrengést regisztráltak, melyek közül a 200 legnagyobb 0,7 és 3,4-es magnitúdó közötti volt. Hangsúlyoznom kell, hogy a bázeli és a Békés vármegyei geológiai környezet nagyon eltérő, az épített környezet is nagyon más, ezért a számokat nem szabad direktben összehasonlítani, de az eset jól mutatja, hogy a Kondoros környéki szeizmológiai eseményeket komolyan kell venni, és a geológus, geofizikus szakembereknek válaszolniuk kell a felvetődött kérdésekre.

A 99 földrengésből álló földrengésfelhő azért is kell, hogy figyelmeztető jel legyen, mert hazánk éppen most tervez – energiastratégiai szempontból nagyon helyesen, a földgázimport-függőség csökkentése érdekében – egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot megvalósítani. A geotermikus energia hasznosításának pedig az egyik fontos környezeti következménye a szeizmológiai kockázatok növekedése. Ezt vizsgálni és kezelni szükséges, mert számos projektet ismerünk a világban, amelyek a szeizmológiai következmények hatására meghiúsultak.

A kérdés komoly, vizsgálatot és intézkedéseket igényel. Az intézkedések között említeném azt is, hogy a Békés vármegyei események a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát is megkövetelik. Az alábbi linken elérhető, 2023-as szeizmológiai térképen a Kondoros környéki területen egy szaggatottvonal "potenciális aktív" törésvonalat jelöl. A nagy számú földrengés alapján ez aligha maradhat a potenciálisan aktív kategóriában, hiszen a jelenkori aktivitásához az elmúlt napokban vitathatatlan bizonyítékokat kaptunk.

Jelen blogbejegyzés szerkesztett formában megjelent a portfolio.hu-n is.