Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja

A villany ára

2015. október 06. 17:28 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Szakadék Németország és Magyarország árai között, avagy két eltérő filozófia

Magyarország jelenleg egy atomerőmű létesítési projekt kellős közepén van. Ez nyilván nem mindenkinek tetszik, gyakran ütközünk abba a kritikába, hogy miért nem a megújuló energiaforrások elterjedését szorgalmazzuk hazánkban. A kritikusok szerint Németország is jó példát mutat, náluk a megújulók részaránya közelíti az 1/3-ot a teljes villamosenergia-előállításban. Nos, az eltérő energiapolitikának számos oka van, amelyeket sorban megpróbálok a blogon ismertetni. Először is nézzük a lakosság oldaláról a megújulók aránya növekedésének költségvonzatait, az említett Németország esetében. 

A villamosenergia-fogyasztókat általában két csoportra bontjuk: az ipari fogyasztókra és a lakossági fogyasztókra. Ezek a szereplők eltérő árakon jutnak villamos energiához.

Az ipari nagyfogyasztók mind Németországban, mind hazánkban jellemzően villamosenergia-kereskedőtől, egyedi áralkut követően vásárolnak villamos energiát, és az általuk fizetett villamosenergia-ár jóval alacsonyabb, mint a lakossági fogyasztók árai. A lakossági fogyasztók Németországban és hazánkban is jogosultak szabad piaci villamosenergia-kereskedőtől villamos energiát vásárolni, hazánkban azonban a lakosság számára (pontosabban az egyetemes szolgáltatásra jogosultak számára) elérhető, szabályozott („rezsicsökkentett”) villamosenergia-ár alacsony volta miatt a legtöbb lakossági fogyasztó az egyetemes szolgáltatásban, szabályozott áron vásárol villamos energiát.

A lakossági fogyasztók által fizetendő díjak a következő díjtételekből épülnek fel:

  1. energiadíj (ez tulajdonképpen a villamos energia tőzsdei ára megnövelve a nagy- és kiskereskedelmi értékesítés költségeivel és a kereskedői profittal);
  2. rendszerhasználati díjak, hálózati díjak;
  3. energiaadók, áfa, támogatások, egyéb tételek.

Nézzük meg, hogy alakultak a lakossági árak Magyarországon, illetve Németországban.

magyar_arak.jpg

nemet_arak.jpg

Adatok forrása: MEKH; Agora Energiewende: Die Energiewende im Stromsektor, Stand der Dinge 2014

Van némi különbség.

Az ábrákon jól látható, hogy 2015-ben a német lakossági fogyasztó körülbelül 90 Ft/kWh áron vásárolt villamos energiát, míg a magyar fogyasztó ezt 36 Ft/kWh áron tehette meg. Sem a magyar, sem a német lakossági árak nem piaci árakat tükröznek: míg Magyarországon a rezsicsökkentés és árszabályozás nélkül ezek az árak magasabbak lennének (kb. 50 Ft/kWh körül), addig a német lakossági árakat a megújulók támogatási tétele és az energiaadók emelése torzítja jelentősen.

A német és a magyar lakossági árak közötti különbség egyik lényeges oka, hogy hazánkban a megújuló energiaforrások támogatásáért (valamint a távhőár-támogatásért) a lakossági fogyasztók közvetlenül nem fizetnek, csak az alacsony villany- és távhőárban élvezik ennek előnyeit. Hazánkban ezeket a támogatásokat az ipari fogyasztók finanszírozzák, ez a tétel csak áttételesen jelenhet meg a magyar lakossági fogyasztók villanyszámlájában. Németországban éppen fordított a helyzet: a megújuló energiaforrások támogatását jórészt a lakossági fogyasztók fizetik meg (2015-ben mintegy 19 Ft/kWh támogatást fizetnek). A német kormány az ipari nagyfogyasztókra ezt a terhet csak igen kis részben terheli rá. Minél nagyobb villamosenergia-fogyasztó egy vállalat, a fenti 19 Ft annál kisebb részét kell megfizetnie [1]. A nagyfogyasztó vállalatok 1 GWh/év fölött már csak 1,9 Ft/kWh megújuló támogatást fizetnek. Az igazán villamosenergia-intenzív nagyvállalatok (ahol az éves fogyasztás nagyobb, mint 100GWh) mindössze 0,15 Ft/kWh-s megújulós támogatási díját fizetnek, termelési költségeiket a megújulók támogatása így alig növeli.

A német megújulós támogatás összege 2012-2013-ban 16 milliárd eurót, 2014-ben kb. 19 milliárd eurót, 2015-ben várhatóan 21 milliárd eurót tesz ki. Ez egy német állampolgárra vetítve átlagosan évente 79 ezer forint megújuló támogatást jelent. Gondoljunk csak bele: a teljes német megújulós támogatás összegéből évente lehetne 3-4 darab paksi új reaktort építeni!

Hazánk a megújuló energiaforrások támogatására a villamosenergia-szektorban 2014-ben közel 50 milliárd forintot költött. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia átvételi ára közel 33 Ft/kWh volt, ez mintegy 20 Ft/kWh-val haladta meg a villany hazai tőzsdei árát. Az ebből származó többletterhet az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (ipari) fogyasztók fizették meg, 2014-ben ez számukra kb. 2,1 Ft/kWh többletterhet jelentett [2]. Az ipari fogyasztók villamosenergia-beszerzési ára körülbelül 22 Ft/kWh, melynek érdemi része a kb. 2 Ft/kWh-s megújulós támogatási felár és a szintén kb. 2 Ft/kWh-s távhő-támogatási felár [3]. A beszerzési árban felmerül még kb. 5-6 Ft/kWh hálózati, kapacitás- és transzformálási díj is.

Megjegyzendő, hogy a magas német lakossági villamosenergia-áraknak több hatása is van:

  1. a magas árak a villamosenergia-fogyasztás csökkentését, az energiahatékonyság növelését ösztönzik;
  2. a német lakosságnak megéri saját házának tetejére időjárásfüggő napelemet telepíteni, hiszen így azzal körülbelül 40 Ft/kWh önköltséggel képes villamos energiát termelni, ezáltal képes kiváltani a hálózatról vásárolt, jóval magasabb árú (kb. 90 Ft/kWh árú) villamos energiát;
  3. a magas villamosenergia-árak miatt kezdett elterjedni az is, hogy a német lakossági fogyasztók földgázból saját házukban mosógép méretű, úgynevezett kapcsolt hő- és áramtermelő berendezésekben saját használatra egyszerre villanyt, a fűtési hőt és a melegvizet is előállítanak;
  4. a magas villamosenergia-árak számos energiahatékonysági és megújuló energiára épülő beruházást már jövedelmezővé, gyorsabban megtérülővé tesznek.

Több okból, köztük a megújuló energiaforrások németországi elterjedtsége és nagy ártámogatása miatt is, a német tőzsdei villamosenergia-ár alacsonyabb (kb. 30-35 euró/MWh), mint a magyar (kb. 42-44 euró/MWh). Ezt az energiadíj-különbséget azonban a lakossági végfogyasztói árak nem tükrözik, hisz a német energiaadók és megújulós támogatások ezt ellensúlyozzák.

Miközben tehát az alacsony német tőzsdei árak csökkennek, a lakossági árak emelkednek, a köztük lévő különbség mintegy 9-szeres, hazánkban ez csak mintegy 3-szoros.

lakos-tozsde.jpg

Forrás: EC: Quarterly report on European electricity markets, 2015Q1, saját számítás; megj.: HR, MT, CY, LU, BG-ra nem érhetőek el teljes körű adatok

 

[1] Évi 1GWh (ez kb. 500 magyar háztartás éves fogyasztásának felel meg) fogyasztás alatt a teljes megújulós támogatási felárat, 1-10GWh fogyasztás esetén annak 10%-át, 10-100GWh fogyasztás között az 1%-át kell megfizetniük.

[2] Forrás: MEKH

[3] Forrás: ipari energiafogyasztók fóruma, Dr. Nagy Zoltán előadása: http://www.energiafogyasztok.hu/files/Drnagyzoltan2015.pdf , a példa 6kV-on vételező fogyasztók árairól szól.

 

Aszódi Attila

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr467894796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása