A nemzetközi környezetvédelmi eljáráshoz csatlakozott 11 ország közül Románia volt az egyetlen, amely nem egy, hanem három nyilvános fórumot kért – az október 14-i bukaresti egyeztetést megelőzően a magyar delegáció Nagyváradon és Temesváron is válaszolt a helyi nyilvánosság és a civil szervezetek kérdéseire.  A csaknem ötórás bukaresti közmeghallgatáson - amelyet a Műszaki Egyetem épületében tartottak - a román környezetvédelmi szervezetek aktivistái elsősorban az esetleges balesetek lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól, a radioaktív hulladék kezeléséről és a Duna vizének hőterheléséről érdeklődtek. Ezen a ponton még Archimédesz törvénye is szóba került – alapos, szakmai magyarázatot adtunk, hogyan viselkedik a hőcsóva a folyóban és miért a vízfelszínhez közel mozog a meleg víz (a melegebb víz sűrűsége kisebb, mint a hidegebb vízé, így a néhány fokkal melegebb vízre felhajtóerő hat).

Ismertettük a tervezett létesítményekkel szemben támasztott biztonsági követelményeket és műszaki megoldásokat is. Elmondtuk, hogy "Fukusima-álló" technológiát építünk, amely a 2011-es fukushimai atomerőmű-balesethez hasonló körülmények között is biztosítani tudja a Pakson megépítendő két új atomerőmű-blokk duplafalú betonburkolatának épségét és a biztonsági funkciók teljesülését. Válaszainkban egyértelművé tettük: a paksi kapacitásfenntartásnak sem az építkezési, sem az üzemletetési időszakban nem lesznek érdemi határon túl nyúló környezeti hatásai, mivel még egy súlyos baleset sem okozhat akkora radioaktív terhelést Magyarország határainál, mint amekkora az erőmű telephelyére a normál üzemre vonatkozó éves hatósági dózismegszorítás.

Fotó: MVM Paks II.

A nyilvános fórumot követő szakmai konzultáció során a román atomenergia-felügyelet, a román egészségügyi minisztérium, valamint a román környezetvédelmi hatóság képviselői voltak a legaktívabbak. A részletekbe menő egyeztetés során még arra is kitértek, lesz-e hatása a paksi beruházásnak Romániában, Arad térségében élő túzok populációra. Megnyugtattuk a román szakembereket, hogy a természetvédelem, ezen belül a túzokok védelme ugyanúgy fontos Magyarország számára, mint Romániában. A környezeti hatástanulmány minden releváns környezeti hatásra kitér, nincs olyan környezeti hatótényező, ami érdemi lenne és a környezeti hatástanulmány ne vette volna számításba.

Aszódi Attila