Több hírforrás, például az Index is arról ír, hogy riasztóan magas légszennyezési adatok vannak Budapesten, így vasárnaptól szmogriadó lesz. Az Időkép térképe szerint országszerte több nagyvárosban egészségtelenül magas, a határérték többszöröse a szálló por koncentrációja, és ez a helyzet már napok óta tart.
Mit csinálnak ilyenkor a szélerőművek? Semmit!
Éppen az a fő probléma, hogy napok óta nem mozog a levegő, emiatt gyűlnek össze a szennyezőanyagok a nagyvárosok levegőjében. Ha megnézzük a 330 MW-nyi magyar szélerőmű termelési adatait a MAVIR weblapján, világosan látszik, hogy 2015. november 4., vagyis szerda reggel óta a szélerőműveink betáplálása 0 közeli, de már az előtte lévő napokban sem vitézkedtek igazán a szélkerekek. A MAVIR adatok alapján az alábbi ábrán mutatom be az emúlt egy hét szélerőművi termelését, a narancssárga vonal 330 MW-nál a beépített magyar szélerőművi kapacitást mutatja.
Szélerőművekhez kapcsolódóan a minap érdekes energetikai témájú cikket olvastam: a hvg.hu az sugallja, hogy már az azeriek is "zöldebb", környezetbarátabb energiapolitikát folytatnak, mint Magyarország, különösen ha a szélről van szó. A dolog jól hangzik, újságírós, blikfangosnak tűnik. Kár, hogy a cikk nettó butaság.
Nézzük, mi is a gond a hvg.hu írásával:
- Úgy próbálja beállítani Azerbajdzsánt a megújuló energiák elkötelezettjének, hogy közben, ha megnézzük a tényadatokat itt vagy itt, láthatjuk, hogy a villamosenergia-termelésük zömében gáz alapon történik. A megújulók, benne a szélenergia részesedése elhanyagolható.
- Bár Azerbajdzsán 2021-re (!!) 200 MW szélerőművet tervez építeni, ez még mindig jelentősen elmarad a jelenlegi magyar 330 MW szélerőművi kapacitástól is. A cikk ugyan említi a magyar 330 MW-os adatot, de nem tér ki arra, hogy az azeriek nem „x-ezer" MW után építenek 200 MW-ot, hanem a "semmiből" (5 MW után, ami mellé még most épül 50 MW). Még a 200 MW megépítése után is kisebb szélerőművi kapacitásuk lesz, mint nekünk.
- A cikk szerint az azeriek off-shore szélfarmot építenek. Ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy Azerbajdzán csak a Kaszpi-tengerre tud vízi szélerőműveket építeni. A Kaszpi-tenger valójában nem tenger, hanem a világ legnagyobb tava. Feltételezem, hogy a hvg.hu tisztában van vele, hogy Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, tehát off-shore szélfarmot nálunk csak a "magyar tengerre", a Balatonra lehetne építeni. Erre gondolt a hvg.hu? Ez lenne a követendő példa? Tényleg a Balatont kellene szélerőművekkel teletenni?
A hvg.hu cikk írói készek lennének ezt megpróbálni engedélyeztetni? Ha így döntenek, kérem, az espoo-i és az aarhusi egyezmény elveit betartva vonják be a lakosságot a környezetvédelmi engedélyezésbe. Kíváncsian várom, mire jutnak! - A 200 MW beruházási költségét 428.5 millió dollárra teszik. A cikk a kapacitást összeveti a paksi atomerőmű kapacitásával. Csak éppen azt felejtik el megemlíteni, hogy az atomerőmű beépített kapacitása és a szélturbinák beépített kapacitása nem egyenértékű a villamosenergia-hálózat szempontjából. 1000 MW szélerőmű nem annyi áramot termel, mint 1000 MW atomerőmű, hanem kb. 2,5-4-szer kevesebbet (attól függően, hol is van az adott szélfarm, mekkora a helyi szélviszonyoktól függő rendelkezésre állása). Emellett a szélenergia időjárástól függő energiaforrás, szemben az atomerőművi blokkokkal, amelyek időjárástól függetlenül - leszámítva az évi egyszeri karbantartási időszakot - mindig rendelkezésre állnak.
- A költségek összehasonlításakor érdemes figyelembe venni, hogy egy szélerőmű élettartama kb. 30 év; ha off-shore berendezésről van szó, a párás és sós környezetben ennél rövidebb is lehet, tehát az atomerőmű 60 éves élettartama alatt legalább kétszer meg kell építeni egy szélerőmű parkot, hogy ugyanannyi időre legyen képes részt venni az áramtermelésben, mint az atomerőmű. Ez pedig a szél esetén a 60 év alatt a beruházási költségek minimum kétszeres felmerülését eredményezi.
- A szélerőművek működtetése annak ellenére nem ingyenes, hogy a szél nem kerül pénzbe. Ugyanis ezeket a berendezéseket is felügyelni kell és a karbantartásuk is elengedhetetlen. Off-shore körülmények között ezek a tevékenységek még komplikáltabbak, így a költségek is magasabbak. A szélerőművek üzemeltetési és karbantartási (O&M) költségei a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) 2015. januári jelentése szerint az OECD országokban 15-45 USD/MWh tartományba esnek (IRENA, Renewable power generation costs in 2014, p. 70, Table 4.4.). Ezt a költségelemet is figyelembe kell venni, amikor a szélerőművi áram költségét összevetjük más termelési módok költségeivel.
A rendelkezésre állásból származó különbségeket és a költségek alakulását kíválóan leírta Dr. Molnár László a Népszabadságban megjelent olvasói levelében. Ajánlom tanulmányozásra.
Visszatérve a mai szmogriadós helyzetre: az atomerőmű blokkjai most is, ebben a szmogos időben is képesek folyamatosan működni, és légköri szennyezés nélkül ellátni az országot, benne a nagyvárosokat is villamos energiával. Működésük éjszaka is zavartalan, amikor a napenergia sem áll rendelkezésre. Sajnos a mostani időjárási körülmények között a zöld biomassza (értsd fatüzelés) sem segít a helyzeten, mert az éppen magasabb porkibocsátással jár.
A fentiek kiválóan mutatják, miért van szükségünk a paksi atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartására.
Aszódi Attila
