Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja

A villamosenergia-fogyasztás növekedéséről

2015. december 05. 07:05 - Prof. Dr. Aszódi Attila

A magyar villamosenergia-ipari rendszerirányító (MAVIR) nemrégiben tette közzé legújabb villamosenergia-fogyasztás előrejelzését és legfrissebb kapacitáselemzését is. Ennek kapcsán - mielőtt  a magyar villamosenergia-rendszer jövőjéről értekeznénk - vessünk egy pillantást a historikus adatokra, hogy lássuk, hogyan is jutottunk el a mai hazai fogyasztási adatokhoz. (2014-ben Magyarország összes villamosenergia-felhasználása [bruttó fogyasztás+erőművi önfogyasztás] nagyságrendileg 42 TWh, azaz 42 milliárd kWh volt.)

historikus_2.jpg

Forrás: 1980-2013. évi adatokhoz a MAVIR (2014): A magyar villamosenergia-rendszer (VER) 2013. évi statisztikai adatai, a 2014. évi adat a MAVIR weblapjáról származik

Az elmúlt 35 év adatait bemutató ábrán jól látható, hogy a magyar villamosenergia-fogyasztás hosszú távú trendje enyhén növekvő tendenciát ír le. Az időskálát egy kissé tagolva azt látjuk, hogy a rendszerváltás előtti időszakot felfutás, a rendszerváltás utáni 3 évet erőteljes visszaesés, az azt követő 15 éves időszakot, egészen 2008-ig ismét növekedés jellemezte. A 2008 őszén kezdődő válság a 2009-es fogyasztási adatokon erősen éreztette hatását (5,7%-os csökkenés az áramfelhasználásban), azt ezt követő években, egészen 2013-ig lényegében stagnált a fogyasztás. A gazdasági növekedés 2014. évi beindulásával (legfőképp az ipari termelés erős felfutásával) az áramfogyasztás erőteljes növekedésnek indult, s ez a folyamat az idei évben is egyértelműen érezhető: 2015 első 10 hónapjában a fogyasztás 3,08%-kal nagyobb volt, mint 2014 január-októberi időszakában.

valtozasok_1.jpg

Forrás: MAVIR adatok, www.mavir.hu

A villamosenergia-fogyasztás hazánkban a GDP-vel, de legfőképp az ipari termelés alakulásával egy irányban változik. Válságok idején – például a rendszerváltást követően és a 2008-ban kezdődő világgazdasági válság idején – a fogyasztás visszaesik, aztán a „rend helyreállásával” újra növekedésnek indul. Mint láttuk, a hosszú távú trend enyhén növekvő.

A MAVIR a - nettó - fogyasztás jövőbeli alakulására nézve az alábbi prognózist adja:

fogy_novek.jpg

Forrás: MAVIR (2015): A magyar villamosenergia-rendszer nettó fogyasztói igényeinek előrejelzése 2015., p. 5.

Igazából nincs új a Nap alatt, várhatóan a tendencia tovább folytatódik. A MAVIR nettó fogyasztás-előrejelzéseinek alapváltozata (az ábrán a zöld vonal) a 2015 utáni időszakra 1,1% éves növekedéssel számol 2020-ig, ezt követően 1%-os, majd 0,9%-os növekedést vár 2030-ig.

Bár a fenti ábra a nettó fogyasztás alakulását mutatja, nem feledkezhetünk el az erőművek önfogyasztásáról és a hálózati veszteségekről sem. Ezeket a paramétereket is figyelembe véve kapjuk az összes villamosenergia-felhasználást, amiről a MAVIR a következőt mondja:

„Az összes villamosenergia-felhasználás (ami tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteségeket is) 2020-ra várt értéke 45,6 TWh, 2030-ra pedig – az alapváltozat szerint – elérheti az 50,4 TWh-t."

Az idézet teljes megértéséhez tudni kell, hogy a MAVIR az elemzések során egy várható forgatókönyv (ezt nevezi alapváltozatnak) mellett egy alacsonyabb és egy magasabb igénynövekedésű forgatókönyvet is vizsgál. Ha a kisebb növekedés forgatókönyve válik valóra, akkor 2020-ra 45,4 TWh, 2030-ra 48,2 TWh lesz az összes hazai igény, míg a nagyobb igénynövekedés 2020-ban 46,8 TWh, 2030-ban 52,2 TWh összes villamosenergia-felhasználást jelentene.

A MAVIR a csúcsterhelés (a rendszerben mért teljesítmény az adott év legnagyobb terhelésű időpontjában) alakulásával kapcsolatban is megfogalmazza várakozásait. Az előrejelzés alapváltozatában a csúcsterhelés a 2015. évi 6700 MW-ról (ez minden bizonnyal egy várt és kerekített érték, mert ebben az évben a nyári csúcsterhelés órás értéke 6421,8 MW volt, és a téli csúcsok a nyárit eddig rendszerint meghaladták) 2020-ra 7000 MW-ra, 2025-re 7400 MW-ra, 2030-ra pedig 7700 MW-ra nő.

Mindezt a MAVIR hazai erőművek leállítására és építésére vonatkozó várakozásait tartalmazó kapacitáselemzésének fényében kell értékelni. E szerint 2014 végén hazánkban 8936 MW bruttó beépített teljesítőképességgel rendelkező erőmű volt (melyből 1646 MW állandó hiányban volt), s ez az érték az erőművek kiöregedése miatt 2025-re 6040 MW-ra, 2030-ra 4887 MW-ra csökken.

Jelentkezik itt egy komoly probléma: a 2030-ra várt csúcsterhelés 7700 MW, míg a jelenlegi hazai erőművekből akkorra 5000 MW-nál kevesebb maradhat. A 7700 MW-os csúcsterhelés kiszolgálásához rendszerirányítási tartalékokkal együtt a MAVIR szerint az alábbi teljesítőképességre lenne szükség:

fogy_nov.jpg

Forrás: MAVIR (2015): A magyar villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése, p. 22.

A legfelső, lila sáv jelzi a hazai újerőmű-építési igényeket.

Úgy tűnik, mind a fogyasztás, mind a csúcsterhelés növekedése abba az irányba mutat, hogy erőműveket kell(ene) építenünk. A két új paksi blokk a kétszer 1200 MW, összesen 2400 MW teljesítményükkel ezeknek az igényeknek csak egy részét lesznek képesek fedezni, további erőművek is kellenek majd a rendszerbe. És akkor a jelenlegi paksi, összesen 2000 MW teljesítményt képviselő blokkok 2032-37 között várt leállításáról még nem is beszéltünk…

Azt gondolom, ezek alapján is látható, hogy a Paks-2 mellett marad hely a rendszerben a megújulóknak és más erőműveknek is!

 Aszódi Attila

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr318108024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.03.12. 06:55:05

Az egyetlen tény az első ábra, eszerint HAZUDSZ. Semmiféle világos és jelentős, trendszerű növekedés nem látszik. A kormány terveiben csökkentés szerepel. HAZUDSZ.
süti beállítások módosítása