Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja

Fukushima 5 – következmények a nukleáris biztonságra

2016. március 11. 10:57 - Prof. Dr. Aszódi Attila

5 éve történt a nagy Tohoku földrengés és a fukushimai atomerőmű vesszőfutása az idővel, a természeti kihívásokkal, és a biztonsági hiányosságok következményeivel.

Mindnyájunknak az agyába égtek azok a képsorok: hatalmas, hömpölygő árhullám, ami nem kímél házat, iskolát, magával sodor autót, embert, jószágot. Ma öt éve történt Japán történetének egyik legnagyobb katasztrófája, melynek során rendkívüli erejű – a Richter skálán 9-es erősségű – földrengés okozott szintén rendkívüli méretű cunamit. A szökőár végigsöpört az epicentrumhoz közeli partszakaszokon, néhol 30 méter feletti hullámmagasságot is elérve. A földrengés és a cunami hatására mintegy 127.000 épület vált a földdel egyenlővé, és további csaknem egymillió épület (!) sérült meg valamilyen mértékben. Kb. 100 darab, ilyen esetekre tervezett cunami óvóhely semmisült meg, a 2015. márciusi adatok szerint az áradásban csaknem 16.000 ember vesztette életét, hatezren megsérültek, és még mindig több mint 2500 embert tartanak számon eltűntként. Több mint 200.000 ember él ideiglenes vagy új otthonban, eredeti lakóhelyéről kitelepítve.

hajo.jpg

Forrás: www.bt.com

Sokunknak azonban azok a képsorok is örökre megmaradnak, amikor élő adásban láttuk felrobbanni a fukushimai atomerőmű három blokkjának reaktorépületét is. Az áradás ugyanis a tengerparton elhelyezkedő hatblokkos atomerőművet sem kímélte: a cunami következtében megszűnt a blokkok hűtése és elszakadtak az áramforrásoktól is. Az atomerőmű nem volt képes kezelni a hosszú távú teljes feszültségkiesést, megfelelő súlyosbaleset-kezelési rendszerek hiányában a cunamit követően néhány órával megsérültek a reaktorok, azok üzemanyaga megolvadt, és átolvasztotta az üzemanyagot magában foglaló nyomástartó edényt, az ún. reaktortartályt is. Az üzemanyag sérülése és az azt követő folyamatok során nagy mennyiségű hidrogéngáz keletkezett, ami az elkövetkező napokban az 1. és 3. blokk reaktorépületében felrobbant. A 3. blokkon keletkezett hidrogén egy közös csővezetéken keresztül a 4. blokk reaktorépületébe is átszivárgott, ahol szintén robbanás történt. A 2. blokk védőépülete, az ún. konténment a hűtés hiánya miatt kialakult nagy nyomás miatt sérült meg. A baleset a Csernobil óta bekövetkezett legsúlyosabb atomerőművi esemény, és ahhoz hasonlóan 7. szintű besorolást kapott a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán. A telephelyen a mai napig küzdenek a helyreállítási feladatokkal. A reaktorok biztonságos leállított állapotban vannak, de a nehéz sugárzási körülmények és a komplikált műszaki helyzet miatt sok évig eltart még a sérült üzemanyag kiemelése és biztonságos tárolóba helyezése.

fa.jpg

Forrás: Yasuyoshi Chiba/AFP/Getty Images

A baleset következtében jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe, a reaktorok körüli védőépületeknek, valamint az eltérő technológiának köszönhetően azonban ez így is kb. a csernobili kibocsátás egytizede. Mivel a japán hatóságok – a nehéz körülményekhez képest – igen gyorsan reagáltak az eseményre az érintett lakosság kitelepítésével, valamint egyes termények fogyasztásának betiltásával, a baleset egészségügyi hatásai a lakosságra nézve jelentősen alatta maradnak a csernobili baleset hatásainak. A fukushimai baleset miatt nem következett be sugárbetegség miatti haláleset, és várhatóan a jövőben sem lehet majd kimutatni a lakosság körében a korlátozott többletdózis esetleges hatásait. (A statisztikai elemzések szerint ugyan a leginkább érintett lakossági csoportokban megnőhet egyes rákos megbetegedések száma, ezek azonban nem lesznek kimutathatók a lényegesen nagyobb számú megbetegedés között, amelyek a fukushimai kibocsátástól függetlenül is bekövetkeznek.)

munkas.jpg

Forrás: www.cnn.com

A baleset előtt 54 energiatermelő reaktor üzemelt a szigetországban. A balesetet követően a japán atomerőművi blokkokat fokozatosan leállították alapos biztonsági felülvizsgálat céljából. A japán nukleáris biztonsági hatósági és engedélyezési rendszert megreformálták, új biztonsági követelményeket állítottak az erőművek és az azokat működtető villamos társaságokkal szemben. Japán 2011-et követően atomerőművi villamosenergia-termelés nélkül maradt, a reaktorok átvizsgálása és a biztonságnövelő intézkedések megvalósítása sok időt (és pénzt) igényelt. Az első reaktor, amit visszakapcsoltak a hálózatra a Sendai atomerőmű 1. blokkja volt 2015 augusztusában, amit nemsokára az erőmű 2. blokkja, idén tavasszal pedig a Takahama atomerőmű két blokkja követett. Utóbbiak jelenleg ideiglenesen ismét állnak egy bírósági döntés következtében.

A baleset nem csak Japán nukleáris iparára hatott ki. Közvetlenül a balesetet követően – az egyébként is erősen antinukleáris gondolkodású – Németország is leállított nyolcat 17 üzemelő reaktora közül, és elhatározta az atomerőművek 2022-ig történő fokozatos kivonását.

Az országok nagy része azonban nem mondott le az atomerőművi villamosenergia-termelésről, ehelyett a működő atomerőművek biztonságának felülvizsgálata, és – ha szükséges, – annak növelése mellett döntöttek. Nem ez volt az első ilyen biztonsági felülvizsgálat a nukleáris történelemben: minden komolyabb esemény hosszabb távon a nukleáris biztonság növeléséhez vezetett, hiszen az iparág igyekszik tanulni a korábban elkövetett hibákból. Az 1979-es amerikai TMI-2 baleset például az atomerőművet üzemeltető személyzet oktatásának, képzésének jelentős javulását eredményezte világszerte, ekkor vált ismertté a biztonsági kultúra fontossága, és új biztonsági elemzési módszereket vezettek be, amelyek ma az eszköztár elengedhetetlen részét képezik. Az 1986-os csernobili baleset még jelentősebb következményekkel járt: azt követően kezdődött meg a korábbiaknál jóval biztonságosabb, passzív biztonsági rendszereket is felvonultató III. generációs atomerőművek fejlesztése, hangsúlyt kapott a lakosság védelme és a nemzetközi gyorsértesítési rendszer. Emellett nagyon sokat fejlődött a nukleáris biztonság nemzetközi szabályozása is, többek között ekkor hozták létre a korábban már említett Nemzetközi Nukleáris Eseményskálát (International Nuclear Event Scale - INES) a NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) égisze alatt, de számos további nemzetközi egyezmény is született a nukleáris balesetek megelőzésével, kezelésével, vagy következményeik felszámolásával kapcsolatban.

A fukushimai balesetet követően az Európai Unió is elrendelte az összes üzemelő és épülő atomerőművi blokk biztonságának újraértékelését a fukushimai események tükrében. Ez volt az ún. stressz-teszt, amelynek keretében vizsgálták a reaktorok tervezési alapjának megfelelőségét, azok felkészültségét a természeti katasztrófák ellen és a súlyos balesetek következményeinek enyhítésére.

Akkor, 2011 végén és 2012 elején magam is részt vettem a nemzetközi összefogásban, az Európai Unió felülvizsgálati szakértői csoportjának tagjaként vizsgáltam az egyes atomerőmű üzemeltető országok beszámoló jelentéseit, valamint értékeltem több környékbeli ország nukleáris létesítményei esetében a követelményeknek való megfelelést. A hazánkban Célzott Biztonsági Felülvizsgálat néven zajlott ellenőrzés megállapította, hogy a jelenlegi paksi blokkok tervezési alapja megfelelő, és hogy azokban számos szükséges biztonságnövelő intézkedést már Fukushima előtt megvalósítottak vagy elhatároztak. A stressz-teszt során azonosított javítóintézkedések elvégzését szintén megkezdték. Biztonságnövelő intézkedéseket gyakorlatilag minden európai atomerőműben elhatároztak.

A baleset következményeként a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is átvizsgálta saját követelményeit, és hasonlóan tett az európai országok nukleáris hatóságait tömörítő WENRA (Western European Nuclear Regulators Association) is. Ezek a változtatások immár a hazai szabályozásban is megjelentek: az Országos Atomenergia Hivatal például az új blokkokra vonatkozó, 2014-ben megjelent követelményrendszerbe már eleve beépítette a fukushimai baleset tanulságait, ami biztosítja, hogy az új paksi blokkokban ne történhessen a fukushimaihoz hasonló baleset, ugyanakkor arra is garancia, hogy az erőmű építője a tervezés kezdeti fázisától kezdődően vegye figyelembe a fukushimai tapasztalatokat és olyan erőművet építsen, ami a szigorú új követelményeknek megfelel, és képes ellenállni a különböző szélsőséges külső és belső veszélyeknek.

Az atomerőmű üzemeltetők világszervezete, a WANO új ellenőrzési programokat indított annak érdekében, hogy az atomerőművek üzemeltetéséhez legjobban értő szakemberek rendszeres időközönként ellenőrizzék az összes erőművet, és kiszűrjék az esetleges üzemeltetői hiányosságokat, valamint segítsék, hogy a „jó gyakorlatok” elterjedjenek, a „rossz gyakorlatok” pedig feltárásra és felszámolásra kerüljenek.

A nukleáris ipar nem felejti, nem felejtheti el Fukushimát. Ez olyannyira így van, hogy a korszerű nukleáris biztonsági követelmények figyelembe veszik a fukushimai tapasztalatokat. Következetesen elvárják, hogy az erőmű méretezve legyen minden releváns külső és belső veszélyeztető tényezőből kiinduló kezdeti eseményre. Megkövetelik, hogy a biztonsági rendszerek megtöbbszörözve és eltérő technológiákkal is (azaz redundáns és diverz módon) képesek legyenek ellátni a funkciójukat, az egyes biztonsági rendszerek térben el legyenek választva, hogy a több rendszert érintő közös okú hibák lehetőségét el lehessen kerülni. Az új alapelvek és követelmények beépültek a nemzetközi és hazai szabályozásba. Ennek következtében az új építésű blokkok tervezésénél Fukushima tapasztalatait kötelező figyelembe venni, nem lehet „fapados atomerőművet” építeni. Fukushima tapasztalatai már a magyar követelmények összeállításánál és a Paks-2-re vonatkozó megvalósítási szerződés előkészítésénél a rendelkezésünkre álltak, így magától értetődőn a 12,5 milliárd eurós költségkereten belül minden olyan biztonsági rendszer megtervezésre és megépítésre fog kerülni, ami alapján a paksi új blokkok meg fognak felelni a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is. A biztonság az atomerőmű alapáras kelléke, nem valami extra „fícsör”.

Ahogy arról a napokban az Inforádiónak adott riportban is beszéltem (részletek itt és itt), mind a magyar-, mind az uniós szabályozás figyelembe veszi a fukushimai baleset tapasztalatait is. A magyar nukleáris szabályozás korszerű. Az új blokkokra vonatkozó biztonsági előírásokat tartalmazó követelmények is nemzetközi dokumentumokra épülnek. Épp ezért az új paksi blokkok a jelenleg elérhető legbiztonságosabb, ún. 3+ generációs, „Fukushima-álló” technológiát képviselik. A legmodernebb elvárásoknak megfelelően passzív és aktív biztonsági rendszerekkel is fel lesznek szerelve. Az aktív – villamosenergia-betáplálással és/vagy szivattyúkkal, külső energiaforrással üzemelő – biztonsági rendszerek a tervezési alapba tartozó üzemzavarok esetén felelnek a reaktor biztonságos leállításáért és hűtéséért. A biztonsági berendezésekből több, egymástól térben elválasztott párhuzamos rendszert is kialakítanak, így tovább csökkenthető annak az esélye, hogy egy külső veszélyforrás egyszerre tegye üzemképtelenné az összes rendszert.

Súlyosabb üzemzavarok, balesetek esetére a tervezési alapot kiterjesztjük, ekkor passzív biztonsági rendszerekre támaszkodhatunk, amelyek külső energiaforrás vagy hajtóanyag nélkül is képesek ellátni feladatukat. A biztonsági rendszerek megfelelő kombinációja lehetővé teszi, hogy – az úgynevezett mélységi védelem elvének (angolul defence in depth) következetes alkalmazása mellett – ha az üzemzavari rendszerek valamilyen okból nem tudnák ellátni feladatukat és az események súlyosabbá válnak, akkor helyettük más, független rendszerek veszik át a szerepet.

Természetesen az emberi tényezőt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen az operátor is hibázhat. Az automatizált, korszerű és jó minőségű irányítástechnikának köszönhetően viszont ez a kockázat csökkenthető. Az operátorok speciális kiválasztási folyamat után egy részletes képzési és vizsgáztatási programban vesznek részt, amelynek az utolsó szakaszában fontos szerepet játszik majd az a teljes léptékű blokkszimulátor, ami az új blokkok üzembehelyezése előtt két évvel rendelkezésre kell álljon a telephelyen, és azon az operátorok nem csak a normál üzemviteli teendőket, hanem az üzemzavarok és balesetek széles spektrumának kezelési műveleteit is gyakorolhatják.

A magyar nukleáris szakma komoly hagyományokkal bír, több évtizednyi tapasztalatot gyűjtöttünk össze az orosz technológiával működő atomerőművi blokkok üzemletetésében. Erre a tapasztalatra építve kiemelkedő biztonsági színvonalú új, 3+ generációs blokkokat építhetünk a paksi telephelyen. De a projektben résztvevő minden szakembernek emlékeznie kell a fukushimai tanulságokra.

65 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr608464868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jágör68 2016.03.11. 16:19:17

Ejnye- ejnye... Ugyanolyan sumákolás volt, mint Csernobil után.
Ráadásul itt 4- azaz NÉGY darab reaktor olvadt le, nem egy.
És mivel az U-235 felezési ideje 700 millió év, ez örökre szennyezni fogja a Csendes- Óceánt- és az áramlások révén az összeset- és a légkört is.

De kíváncsi vagyok melyik atomreaktorokat tudják megnevezni az atomenergia- hívők, amiket:
1) 100%- ban leszereltek
2) kiégett fűtőanyag biztonságosan elhelyezve
3) site újrahasznosítva- reaktorépületek teljesen elbontva

Valamint, hogy mindez hány évbe (évtizedbe), pénzbe, fosszilis energia- inputba került.

Pár extra:

dissidentvoice.org/2015/09/the-fukushima-fix/

"Chris Harris, a former senior nuclear reactor operator for over three decades and currently a nuclear consultant, claims Fukushima is an extinction level event: Containment is a myth, there isn’t any; cold shutdown is a myth; cooling is a myth because there is no way to measure cooling when nobody knows where the nuclear fuel is located; waste processing is a myth; cleanup is a myth because it’s a “waste generation facility” that won’t stop."

www.theguardian.com/news/datablog/2011/mar/18/nuclear-reactors-power-stations-world-list-map

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.11. 19:27:05

@jágör68: Már megint bemutatod mennyire hülye vagy a témához. A U235 nem oldódik ki a rudakból, nem kerül ki a környezetbe. Itt ugyanis nem robbant fel a zóna. Ami kikerült az a cézium alapvetően, aminek minden sója jól oldódik. Ennek azonban sokkal kisebb a felezési ideje.
És az U235 mennyiben is szennyezi a légkört? Mesélj! Egy gáznemű leányeleme van, az radon 219 aminek felezési ideje kevesebb mint 4 másodperc. Előbb elbomlik, minthogy kiszivárogna bárhonnan is.
Minek szólsz bele olyanba amihez tök hülye vagy?

csivava ellen dobócsillag nuncsaku 2016.03.11. 19:39:53

@jágör68: Ez a baj veletek mélyzöldekkel. Oltári baromságokat vagytok képesek leírni, miközben okoskodtok a témában. A teuto-nordikus leírta. Elárultad magadról, hogy halvány fogalmad sincs sem a nukleáris fizikáról, sem a kémiáról. Mondjuk @Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]: már máskor is megszégyenített téged nukleáris témában, akkor is összehordtál tücsköt-bogarat.

tomwar 2016.03.11. 19:57:43

Aszodi Attila nagyszeru nuklearis biztonsagi szakember, ezen nincs vita.

A kozgazdasagi resze is erdekelne, higy fogja ez megerni nekunk, es mit csinalunk 7 evig a rengeteg arammal?

vasútlhíd 2016.03.11. 20:09:21

@tomwar: Mivel az áramunk jelentős részét importáljuk most, kevesebbet fogunk venni.

vasútlhíd 2016.03.11. 20:12:19

@jágör68: Minek égeted magad zöldecske?

Κara kán · http://karakan.blog.hu 2016.03.12. 04:17:28

@jágör68: Olyan témát válassz magadnak, ami a te szellemi szinvonaladnak megfelel! Pl a focit. A nukleáris energia hidd el, meghaladja a tiédet. Fényévekkel.

jágör68 2016.03.12. 13:15:56

Még egyszer- az agyhalott hívőknek:

dissidentvoice.org/2015/09/the-fukushima-fix/

"Chris Harris, a former senior nuclear reactor operator for over three decades and currently a nuclear consultant, claims Fukushima is an extinction level event: Containment is a myth, there isn’t any; cold shutdown is a myth; cooling is a myth because there is no way to measure cooling when nobody knows where the nuclear fuel is located; waste processing is a myth; cleanup is a myth because it’s a “waste generation facility” that won’t stop."

Ezt ugye nem én mondom.

vasútlhíd 2016.03.12. 20:45:57

@jágör68: "a former senior nuclear reactor operator " :-))
Jól van. Ha agyműtétre lesz szükséged, konzultálj a nővérekkel!

tomwar 2016.03.12. 21:17:03

@napelemügynök: Paks 2000MW-tal a hazai termeles felet adja. A ket eromu egyutt feleslegesse tesz minden mast. Helyette lehet oke, de igy egyaltalan nem. Plane, hogy ezek a blokkok egy bizonyos szint ala nem szabalyozhatoak. ..
Milyen aron kell termelnie, hogy kijojjon a beruhazas?

tomwar 2016.03.12. 21:17:53

@napelemügynök: Es azert importaljuk, mert olcsobb.

vasútlhíd 2016.03.13. 05:21:42

@tomwar: Elöször is nem az az érdekes mennyi a hazai termelés, hanem hogy mennyi a felhasználás. Az import jelenleg azért olcsó, mert általában olcsó az energia. Most 40 dollár az olaj hordója, de volt 120 is. Olcsó a gáz is emiatt. De ez nem lesz így 20-30-40 év múlva is. Ráadásul Paks I reaktorainak hőcserélői eléggé ramaty állapotban vannak, főképp a kettes blokk.

jágör68 2016.03.13. 10:59:37

A lehülyézésen kívül nem kaptam választ erre:

melyik atomreaktorokat tudják megnevezni az atomenergia- hívők, amiket:

1) 100%- ban leszereltek
2) kiégett fűtőanyag biztonságosan elhelyezve
3) site újrahasznosítva- reaktorépületek teljesen elbontva

Valamint, hogy mindez hány évbe (évtizedbe), pénzbe, fosszilis energia- inputba került.

Akár a nővért- akár az idegsebész professzort kérdezem- van inoperábilis agytumor is.

Az U-235 felezési ideje akkor is 700 millió év.
A 3 reaktor akkor is leolvadt- és naponta 200 tonna radioaktív vizet eresztenek a Csendes óceánba.
Valamint a folyamatosan pumpált vízzel a hűtéshez- folyamatosan erodálják az egész talapzatot, amire a reaktorok épültek.

Szóval, a vészleállás nem egyenlő normál művi leállás- és a radioaktív izotópok arányai és veszélyességei sem egyeznek meg a két esetben.

Az, hogy az abrupt klímaváltozás milyen hatással is van/ lesz- szárazságok, özönvíz- szerű esők, árvizek, tájfunok, hurrikánok, trópusi viharok- és a tektonikus mozgások- már nem is beszélnék a sok "szakértőnek".

vasútlhíd 2016.03.14. 10:07:14

@jágör68: ..ásít... Öcsike! Aha. Szóval az U235 felezési idejét tudod. Na akkor lássuk mennyire vagy okos. Egy kb U235-ből ha feltesszük hogy a keletkező radon-219 azonnal a levegőbe jut, hány bomlás lesz a gáztérben másodpercenként? :-))
Na jó, az U235 mennyiségét állandónak veheted, mikorra beáll a stacionárius egyensúly a bomlástermékek között.

vasútlhíd 2016.03.14. 10:10:56

@jágör68: "Akár a nővért- akár az idegsebész professzort kérdezem- van inoperábilis agytumor is."
Még mindig ott tartunk, hogy meredek hülyeségeket beszéltél. Hogy mennyi víz megy ki, már rég nem számít, mert ami kioldódhatott, az már régen kioldódott. A cézium meg szépen eloszlik. Én a helyedben nem enném meg azt a banánt amit bedobálnak neked, mert a magas káliumtartalma miatt sugároz.

jágör68 2016.03.14. 10:32:19

Szóval már nem szivárog semmi Fukushimából a Csendes- Óceánba.
Ja, és a Csendes- Óceán se áll összeköttetésben a többivel.

Fel kéne már fogni, az emberiség bizonyíthatóan még semmi olyat nem épített, ami akár 10.000 évet is kibír.
Ehhez képest "csak" millió évekig kéne biztonságosnak lennie.

Csernobil beton- szarkofágját is kb. 30 évente meg kell erősíteni- a következő 10- 20.000 évben legalább.
Még szerencse, hogy az emberiségnek már csak évtizedei vannak hátra.

vasútlhíd 2016.03.14. 13:22:00

@jágör68: "Még szerencse, hogy az emberiségnek már csak évtizedei vannak hátra. "

Neked orvos kell.

Ha a fikushimai sugárzás szétoszlik, akkor az kb. 1 bomlás/sec kömbéterenként a Föld 1,3 milliárd köbkilométer vizében. Semmiség. Nulla. Zérus. Lófasz. Hülye vagy te ehhez gyerek. Nem értem miért erőlködsz, már annyiszor szénné aláztak téged ebben a témában.

vasútlhíd 2016.03.14. 13:23:29

@jágör68: A csernobilis szarkofágot pedig nem kell 30 évente erősíteni. Akkor kapkodva csinálták meg, ennyi.

Pásztor Miklós 2016.03.14. 17:23:07

@jágör68: Te ostoba! Legalább utána olvasnál! Az urán oxid formában van a fűtőelemekben. Az urándioxid pedig nem oldódik vízben. A google-n elolvashatnád mi oldódik ki. Az urán nem. A légkörbe pedig nem kerül. Össze-vissza hordasz itt hetet-havat, a legcsekélyebb tárgyi ismeretek nélkül. Az ilyen hülyék miatt mint te, nincs hitelük a zöldeknek. A zöld mozgalmaknak pont az ilyenek okozzák a legnagyobb kárt. Most is mit értél el? Csak körbe röhögtek téged és megcáfoltak többszörösen.
Ha valaki, aki nem áll egyik oldalon sem, az nem a zöldek pártjára fog állni ha elolvassa ezt a komment folyamot.
Még csak nem is tanulsz belőle, mert Kurt úrfi már többször leégetett már téged ebben a témában.

tomwar 2016.03.15. 14:29:53

@napelemügynök: Hallottam rebesgetni, hogy ezert a nagy kapkodas...
Mondjuk en a 3-as blokk gozfejlesztojerol...de nem zorog a haraszt.
A gaz ara egy ideje nem koveti az olajet. Meg a rezscsokkentett se:-)

tomwar 2016.03.15. 14:30:55

@Pásztor Miklós: jagor86 nem ert hozza.
De nem kapott valaszt se a kerdeseire.

Pásztor Miklós 2016.03.15. 17:47:44

@tomwar: Semmilyen értelmes kérdést nem tett fel.

Pásztor Miklós 2016.03.15. 17:49:24

@jágör68: "Szóval, a vészleállás nem egyenlő normál művi leállás- és a radioaktív izotópok arányai és veszélyességei sem egyeznek meg a két esetben."
Na ez is egy mekkora hülyeség! Melyik izotóp is tér el? Másképpen hasad az urán vészleállásnál? Mit nem mondasz! Ez minimum egy fizikai Nobel-díj. :-))

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.16. 02:27:37

@tomwar: Én úgy tudom, hogy a kettes hőcserélőjében a csövek 15 százaléka már le van dugózva, mert túl nagy a primer szekunder kör szivárgása.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.16. 02:28:40

@Pásztor Miklós: Ez egy komplett hülye. De hasznos hülye, mert hitelteleníti a mélyzöldeket.

tomwar 2016.03.18. 06:04:49

@Pásztor Miklós: Szerintem ertelmes kérdés, hogy ne csak az epites, de az uzemeles és bezárás is szerepeljen egy ilyen projekt vitájában. Hol tároljuk a nagy aktivitású hulladékot? (finn példa?)
Rekultivalt erőművi terület?

tomwar 2016.03.18. 06:11:24

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: azért az nem kevés....bar nem emlékszem, mennyi a megengedett, így csak puszta adatkent tűnik nagynak...hülyeséget még nem írnék.
(allitolag már így is sokat írtam...)

De továbbra is fenntartom, a kettő együtt túl sok. Ha nincs gond az Egyessel, hova a rohanas?

jágör68 2016.03.18. 10:22:41

@Pásztor Miklós:

Ahogy Arnie Gundersen mondja:

"Follow the Money"

Innentől kezdve, akit az atomipar fizet, nyilván az mondja, amit tollbamondanak neki a fizetéséért.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.18. 21:53:34

@tomwar: Azt hiszem néhány liter/óra a megengedett.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.18. 21:57:09

@jágör68: Ez szokás szerint nem volt válasz. Na mesélj! Az urán másképp hasad ha mondjuk az atomipar fizet, vagy vészleállás van? Beépített III/III-as neutronok hatására másképpen fog hasadni? Vagy elteszik befőttnek magukat a neutronok ha a zöldek fizetik?
Meséljél már! Miért lesz más az izotópok aránya ha vészleállás van?
Megint csúnyán odaégsz.
Már nem is tudom megszámolni hányszor égettelek már le ebben a témában!
Nálad ez valamilyen perverzió?

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.18. 22:05:52

@tomwar: Egy három éves kiégés esetén a kiégett fűtőelemek mindössze néhány köbméter. Amelyek rengeteg hasznos anyagot anyagot tartalmaznak.
Pl tonnánként 12 kg U235-öt és 5,4 kg Pu 239-et. Tehát valamikor még nagyon hasznos lesz, csak újra fel kell dolgozni. De annyira olcsó a dúsított urán, hogy nem éri még meg.
Simán az uránt és a plutóniumot kivonva és 4-5 százalékos dúsítású uránnal keverve újra visszarakhatók egy MOX üzemanyaggal üzemelő erőműbe. Egyszerűen vétek eltemetni.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.18. 22:10:56

@tomwar: A hasadványok pedig messze nem annyira veszélyesek. Főképp cézium, jód, stroncium, bárium és technécium. A cézium és a technécium dominál. A cézium a problémás, mert annak minden sója oldódik vízben. Ez egyben előny is mert gyorsan eloszlik és rövid felezésű idejű. Béta sugárzó, tehát hatótávolsága levegőben csupán 2-3 centiméter.
Minek rekultiválni? Másik atomerőművet oda!

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.18. 22:12:28

@Pásztor Miklós: Ugyen nem vártad komolyan hogy kedvenc hülyénk bármilyen értelmes választ fog adni? :-))

ózdi cigány 2016.03.19. 08:40:44

@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]: Már megint ezt a hülye @jágör68: -at alázod?
A csávó az elemi logikával is hadilábon áll. Ha tegyük fel a vészleállásnál más a keletkező izotópok aránya - ami nem is igaz - akkor is egy néhány másodperces vészleállás, drasztikusan csökkenő teljesítménnyel áll szembem esetleg egy éves folyamatos üzemmel. Tehét egy ilyen a reaktorban lévő izotóp arányokat tízezred százalékban sem kifejezhető mértékben változtatná meg.
Ez a manus teljesen hülye, felböfög ostobaságokat amiket kitalál.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.20. 05:37:07

@ózdi cigány: Pedig most nem is volt annyira hülye mint szokott lenni. Csak két égbekiáltó baromságot mondott, miszerint az U235 elszennyezi a légkört és vészleállásnál más lesz az izotópok aránya. Máskor arányosan több hülyeséget szokott összehordani. Legalább azokat nem ismétli meg. Viszont kitalál újakat.

jágör68 2016.03.20. 16:19:07

@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]:

Tehát az óceánok nem állnak összeköttetésben a légkörrel.
Onnan halakat se fognak ki, hogy megegyék, a bennük 4-5 étkezés (víz- kishal- nagyobb hal- még nagyobb hal, stb) feldúsult izotópokat.

A vízbe nem oldódnak ki az izotópok.
Az atomreaktor talapzata alól a talajt nem moss ki napi 200 t víz- amivel kénytelen hűteni a leolvadt magokat- már amennyire sikerül- és ezt a vizet utána a Csendes- Óceánba engedik, egy- az egyben.

www.sciencealert.com/the-robots-sent-into-fukushima-have-died

Miért nem költözöl oda, ha minden biztonságos, mérnökkém?
És egyed a biztonságos halakat, naponta- mert te nagy műszaki zseni vagy.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.21. 05:56:01

@Pásztor Miklós: Egy másik blogon beszólt. Azon a közismert módon, ami az egyetemet nem végzettek szokványos dumája szokott lenni azok ellen akiknek van egy komoly egyetemi diplomájuk.
Már minden világos vele kapcsolatban.

"@jágör68: "A pénzkereső- droid- képző oktatási rendszerben ezt tanítják tudom.
Csak én meg merek önállóan gondolkodni. "

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.21. 06:00:39

@jágör68: Te kis ostoba! Az U235-el indítottál, miszerint elszennyezi a légkört. A tenger összeköttetésben vana légkörrel, a tengerben van oldott mészkő és mégsincs a levegőben mészkő.
Tudod aminek a tenziója rendkívül kicsi, az nincs légkörben. Normál hőmérsékleten az urán és vegyületeinek tenziója kicsi. :-))
Nem mondtuk hogy nem oldódnak ki izotópok. De valaki feljebb kiszámolta neked hogy az eloszló szennyeződés milyen alacsony köbméterenként.
Na nyafogjál még egy kicsit! Jut eszembe! Érettségid van legalább?

jágör68 2016.03.21. 10:04:33

@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]:

De nagyra vagy a mérnökösködéseddel.

A termodinamika II. ellen dolgoztok már 250 éve, nem tűnik fel?

És ebbe az egész Föld belepusztul...

jágör68 2016.03.21. 10:10:54

@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]:

Ha "valaki kiszámolta", hogy az a sugárszennyezés semmi-

akkor egyél már meg egy Fukushimában kifogott halat a szemem láttára.
Vagy igyál meg egy liter fukushimai tejet.

De beleegyezem abba is, hogy egy Kalifornia partjainál kifogott kékúszójú tonhalból készült szusit megegyél.

És közben hajtogasd, hogy "valaki kiszámolta".
Ja, és ki is állapítja meg a biztonsági limiteket- jé, mindenütt kormánytól (zsozsótól) függő intézetek.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.21. 15:37:02

@jágör68: Mi az hogy a termodinamika II ellen dolgozunk 250 éve? :-)) Mesélj! Milyen új hülyeséget böfögsz fel?

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.21. 15:54:17

@jágör68: Egyeként tudod mennyi a természtes háttársugárzás beütésszáma?

Már valaki megsaccolta hogy másodpercenkét egy bomlás köbméterenként a tengervízben.
Tegyük fel van benned 50 kg víz. Akkor az 20 másodpercenként egy bomlás.
A cézium 137 béta sugárzása 1 MeV, vagyis 10 a minusz 13.-on Joule. Úgy sacc per kábé az így érő extra sugárzás egy év alatt kb annyi mintha megennél egy banánt, mert az egy tized mikorsievert.
Úgyhogy ne nagyon egyél banánt, ha ennyire félsz a sugárzástól, hiába dobálják be a ketrecedbe!

jágör68 2016.03.21. 18:30:42

@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]:

Mi van a mérnököknek már fizikát se oktatnak azon "a qrva nagyra vagy vele" műszaki egyetemen?

Barátocskám, sokat kell még tanulnod, hogy felhúzz az állandó érettségizéseddel.

Nincs olyan, hogy biológiailag biztonságos határérték.
Minden sugárzás káros.
És ahogy a halaknál részleteztem a tápláléklánc során 4-5x fel is dúsulhat, mire az asztalodra kerül a halacska.

De ilyen biológiai apróságokkal nem is zavarnám a műszaki tudományok kisdoktorát.

GM- számlálót nem kapsz a hal elfogyasztása előtt a kezedbe :DDDD

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.21. 18:49:16

@jágör68: Te barom! Ahhoz hogy céziumból megkapd a természetes háttársugárzással azonos mennyiséget, ahhoz kb 4000-5000 bomlásnak kell a szervezetedben végbe mennie másodpercenként. Olyan hülye vagy hogy az elképesztő. Ha az óceánokban eloszlott céziumot elosztjuk a testedben lévő vízre, akkor meg kb 20 másodpercenként lesz egy bomlás.
Ne gyere a biológiával, abbol sincs diplomád, sőt már a nyolc elemidben is kezdek kételkedni.
Aztán mesélj! Hány Bequerel a sugárzás a halban?
Mellesleg a szervetezetedben csak a kálium másodpercenként 4000 bomlást produkál.

jágör68 2016.03.21. 19:25:21

@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]:

Tudod, barátocskám, csak a 4. reaktor kiégett fűtőelemeiben (mert ugye ott tárolták bent az emeleten- mert úgy "gazdaságosabb"- Follow the money- Arnie Gundersen

85x annyi Cs volt, mint Csernobilban, összesen.

És a 3 leolvadt magról még nem is beszéltünk- amiről senki se tudja, hol lehetnek.

Másrészt a Sievert J/kg- nem veszi figyelembe az eloszlási térfogatot- és önkényesen meghatározott határértékek szerint tekinthető bármi is biztonságosnak.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.21. 19:35:21

@jágör68: "85x annyi Cs volt, mint Csernobilban, összesen."

Ezt honnan vetted? A tény adat Fukushima kb 2 EBq, Csernobil 5,2 EBq.
Megint a levegőbe beszélsz.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.21. 19:37:19

@jágör68: "Másrészt a Sievert J/kg- nem veszi figyelembe az eloszlási térfogatot- és önkényesen meghatározott határértékek szerint tekinthető bármi is biztonságosnak. "
Ennek a mondatnak fuss neki mégegyszer! Megpróbáltam guglitranszlátorral lefordítani magyarra, de a gugli központban a szerver ledobta az ékszíjat.

ózdi cigány 2016.03.22. 16:47:34

@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]: Látod? Megint bedobott valami orbitális ökörséget.

ortegay 2016.03.22. 17:27:32

@jágör68: Egy kis olvasnivaló www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/kornyezet/2005/07/0710.pdf

És ha kérhetem, magyar nyelven írja le gondolatait, már akinek van.

És még egy elemei fizikai feladat. Az oldat töménységének alakulását keveredés során hogy számítják.
És mit jelent az, hogy a magyar ivóvíz megengedett sugárzásszintje 100 Bq

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2016.03.22. 18:59:55

@jágör68: A termodinamika 2. főtételével mi is van? Ehhez jobban értek mint a nukleáris fizikához. Okosíts!

ortegay 2016.03.24. 22:34:30

@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]: Kösz, hogy szóltál. Holnap kimegyek próbafekvésre temetőbe.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.25. 15:22:36

@ortegay: Számíthatnál rá! A dihidrogén-oxid mérgező. Eddig mindenki meghalt aki dihidrigén-oxidot ivott. :-))

ortegay 2016.03.25. 15:32:08

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: A dihidrogén-oxid alkohollal hígítva ugyanúgy mérgező? A múltkorokban olvastam, a rákos sejtekben szintén a dihidrogén-oxid a legtöbb. Az alkohol hogy módosítja a rákos sejt összetételét és némely hozzászóló tudatállapotát. A kisfröccs vagy a házmester aránypáros a javallott?

tomwar 2016.03.26. 06:46:21

@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]:
Végül is miért ne?:-)
Én inkább nap és szél parti vagyok, de egy ideig (amíg nincs jo hatásfokú energia tárolás) inkább atom, mint szén...
Gáz már kérdéses, egy kombinált ciklusu hatasfoka nagyon jó...biogazzal hajtva a CO2 egyenlege zéró....

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.27. 07:20:44

@tomwar: A gáz sajna relatív drága. A szél és nap tök kiszámíthatatlan. A németeknek is gond az északi szélfarm, mert ha túltermelnek nincs hova tenni az áramot és megbasszák a hálózatot.
Az meg hogy elegendő kapacitással összekössék a dél-német tartományokkal, sok milliárd euróba kerülne és akkor rögtön nem is olyan olcsó.

tomwar 2016.04.09. 06:31:16

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]:
Ezért írtam: m.hvg.hu/kkv/20160408_gonyu_met_paksi_atomeromu_gazprom

Bár nagyon nem lehet "elfojtani" Paksot, ha jól tudom 380MW blokkonkent a minimum.

Nyilván nem hosszutavu, de érdekes.

ortegay 2016.05.04. 10:10:27

Nem értem, miért nem az a vita tárgya: mekkora teljesítményű tározós erőmű kellene? És hol legyen. Az Alföld lassan sivatag lesz. Még egy 2008-as aszályos nyár, és a Homokhátságot be lehet vetni sóval.
Én egyébként csínján bánnák az olcsó gázzal. Ára mindenkor az olajtól függ. 1970-ben azt mondták, hogy az olajárrobbanás nem gyűrűzik be hozzánk. Nem gyűrűzött, hanem berobbant.
Meddig marad az olcsó olajár? Elég egy utódlási harc a Szaudiaknál, és kétszáz dollár az olaj. Vagy Irán nyíltan beszáll fegyveresen valamelyik konfliktusba. Vagy egyszerűen elfogy az olaj.
A repesztéses technológia öngyilkosság.

Prednizon · http://munkahet.hu 2016.09.15. 14:12:38

A félelmünk nő ezektől az eseményektől és teljesen jogosan!
munkahet.hu/hirek/erdekessegek/tudat-alatti-sugarfelelem
süti beállítások módosítása