Nagyon érdekes hír jelent meg a minap a Világgazdaság honlapján. A cikk a Bloomberg hírügynökség beszámolója alapján a következőkre hívta fel a figyelmet:

"Évtizedes rekordokat döntöttek meg az elmúlt napokban az európai piaci villamosenergia-árak, miközben a rendkívül hideg időjárás miatt csúcsra járatott atomerőművekből több nem működik és az energiaszektor sztrájkokkal küzd. (…) Egy megawattóra ára Németországban 90,5 euróba, míg Belgiumban 110 euróba kerül".  

Mai blogposztomban az említett hír hátterét szeretném egy picit megvilágítani, hiszen az elmúlt időszakban olyan fejlemények zajlottak az európai villamosenergia-piacon, amelyekből fontos következtetéseket vonhatunk le.

Nyugat-európai helyzet

Nyugat-Európában a tőzsdei áramárak tavaly októberben érdemben emelkedni kezdtek. Az áremelkedés egyik oka, hogy Franciaországban több atomerőművet felülvizsgálatokra időlegesen le kellett állítani. Ezen erőművek leállása miatt a francia tőzsdei villamosenergia-árak jelentősen növekedtek, és ez érdemben megemelte a francián kívül a német és a svájci árakat is. A lenti ábrákon látható, októbertől kezdődő áremelkedés ennek tudható be. Franciaországban és Svájcban az árak közel a duplájára, a 25-40 euró/MWh-s szintről 40-80 euró/MWh-s szintre emelkedtek, esetenként e fölé ugrottak, Németországban pedig a korábbi 20-35 euróról 35-55 euróra nőttek.

A francia tőzsdei árak alakulása az elmúlt fél évben

A svájci tőzsdei árak alakulása az elmúlt fél évben

A német tőzsdei árak alakulása az elmúlt fél évben

Az ábrák forrása a német áramtőzsde, az EEX honlapja

Franciaországban az őszön mintegy 22.000 MW atomerőművi kapacitás került ideiglenesen leállításra karbantartások és ellenőrzések céljából. Ez a teljes francia bruttó beépített teljesítőképesség (≈130GW) mindössze 16%-a, mégis a leállása jelentős áremelkedést idézett elő a francia piacon, ráadásul a hatása a svájci és német piacra is átterjedt. Ez alapján érdemes megfigyelni, hogy már kis mértékű erőművi, azaz kínálat oldali kapacitás-csökkenés is jelentős áremelkedést idézhet elő.

A franciaországi bruttó beépített teljesítőképesség 2015-ben (Adatok forrása: Platts: World Electric Power Plant database)

Az egyik korábbi blogbejegyzésemben épp azt fejtegettem, milyen idős az európai erőműpark. Néhány számot újra felidéznék ebből: (1) ma az európai erőműparkban körülbelül 150 ezer MW-nyi erőmű 40 évesnél idősebb (ennek csak kisebb része vízerőmű, amelyek várhatóan nem állnak le a következő 15 évben), (2) a 2030-as években kb. 70.000-80.000 MW atomerőmű és kb. 55.000 MW szénerőmű éri el élettartama végét. Ha ezeket az erőműveket nem pótolják, az hasonlóan komoly áremelkedéshez vezethet.

Érdekes, hogy az októbertől megfigyelhető áremelkedési trend az elmúlt napokban tovább folytatódott annak ellenére, hogy sok francia reaktor már újra üzembe lépett. A tőzsdei árakat mutató ábrák jobb szélén látható további áremelkedés több tényezőnek köszönhető: (1) a december Franciaországban és Svájcban is rendkívül száraz volt, így a vízerőművi termelés a vártnál alacsonyabb, (2) egész Európában rendkívül hideg van, ezért a fűtési célú villanyfogyasztás megnőtt, (3) néhány (6 darab) reaktor az 58 reaktort magába foglaló francia nukleáris erőműparkból karbantartás miatt továbbra is áll.

A fenti tényezők együttese (kevés vízenergia, nagy fogyasztás, néhány karbantartás miatt álló alaperőmű) azt eredményezte, hogy az áramárak ismét megugrottak, most már a 70-100 euró/MWh környékére emelkedtek, és ennek hatása mind a francia, mind a svájci, mind a német piacon érzékelhető.

Magyar helyzet

A magyar piaci folyamatokról hasonlóan elmondható, hogy az áramtőzsdei árak az elmúlt két hétben érdemben megemelkedtek. Ezt szemlélteti az elmúlt egy hónap árait bemutató lenti ábra. A január 16-tal kezdődő héten a magyar áramtőzsdei nagykereskedelmi villamosenergia-árak 80-100 euró/MWh-s sávban alakultak, de az azt megelőző napokban is a megszokottnál magasabb szinten mozogtak.

Forrás: A magyar áramtőzsde, a HUPX honlapja, az atomerőművi  áram „zsinór” termék

Az árnövekedés oka (1) részben az európai villanypiacon fent említett okokból adódó szűkös piac, (2) részben pedig a kiemelkedően magas hazai villanyfogyasztás lehet (ennek egyik oka a hazánkban is tapasztalt, szokatlanul hideg időjárás).

A január eleji rendszerterhelésekről egyébként elmondható, hogy több alkalommal is megdőlt a hazai villanyfogyasztási rekord, azaz Magyarországon soha, még a rendszerváltás előtt sem fogyasztottunk annyi villamos energiát egy időben, mint január második hetében, 10-én és 11-én (kedden és szerdán) délután 5 óra felé, ill. 13-án, pénteken délben. A legmagasabb, közel 6800MW-os fogyasztási időszakokban az import-export szaldó igen magas szinten, 2000 MW körül alakult, azaz jelentős importpozícióban voltunk.

A magyar villamosenergia-rendszer terhelése 2017. január 13-án, kevéssel dél előtt (Forrás: Pillanatkép a MAVIR honlapjáról)

Felmerül a kérdés, hogy számíthatunk-e hosszú távon erre az importra? Az öregedő erőműparkról szóló gondolatokat figyelembe véve ez egyáltalán nem tekinthető evidenciának, ráadásul az ellátásbiztonságot alapvetően befolyásolja a környező országok magatartása. Ez utóbbira világít rá a román miniszterelnök (Sorin Grindeanu) ellátásbiztonságért érzett aggodalmát is jól kifejező televíziós nyilatkozata, miszerint: „Amennyiben a fagyok miatt veszélybe kerülne az állampolgárok biztonsága, első lépésként betiltjuk az exportot, és belföldön osztjuk szét a kivitelre szánt áramot.” Nyilvánvaló, hogy egy országon belüli ellátási problémák esetén az adott országok először saját fogyasztóikat látják el villannyal, és addig az export korlátozására is hajlandók. Ezt szerződéssel aligha lehet kiküszöbölni. Ezért tud problémás lenni egy esetleges ellátási válsághelyzetben az import magas aránya.

A Paks2 blokkjai az időjárástól függetlenül, országhatárainkon belül lesznek képesek olcsón, megbízhatóan, környezetbarát módon villamos energiát termelni, erősítve a hazai villamosenergia-ellátás biztonságát.