Újabb mérföldkőhöz érkezett a két új paksi blokk előkészítése: a másodfokú környezetvédelmi hatóság helybenhagyta a 2016. szeptember 29-én kiadott környezetvédelmi engedélyt.

Az előkészítési szakasz egy nagyon fontos része ezennel lezárult, a következő lépés a létesítési engedélyezés, majd az erőművi blokkok megépítése lesz. A most elért mérföldkő kapcsán hasznos röviden összefoglalni, mi is történt eddig, mely akadályokon jutottunk túl.

A paksi két új blokk sematikus látképe

EU-s eljárások

A Paks-2 projektről Magyarország az Európai Unióval 2013 óta folyamatosan és rendszeresen egyeztet. Az uniós szabályoknak megfelelve, hazánk már 2013-ban értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy az orosz féllel államközi megállapodást kíván kötni két új reaktor építéséről. Az Európai Bizottság 2014 januárjában értesítette Magyarországot, hogy a magyar-orosz egyezmény aláírásával szemben nincs kifogása. Hazánk és Oroszország ezt követően, 2014. január 14-én írta alá a paksi projekt jogi kereteit megadó államközi egyezményt, amelyet később a magyar Országgyűlés megvitatott és elfogadott, az Egyezményt a 2014. évi II. törvény hirdette ki.

A 2014 decemberi megvalósítási megállapodások közül az üzemanyag-ellátási szerződés kapcsán harmadik feles aláíróként uniós részről az Euratom Ellátási Ügynöksége (ESA) kapott szerepet. Ennek oka, hogy az Európai Unió szabályai értelmében nukleáris üzemanyag importjához nem elegendő a szállító és a vevő megállapodása, ahhoz szükséges az ESA aláírása is. Ezt a hozzájárulást, azaz az üzemanyag-ellátási szerződés harmadik feles aláírását az ESA-tól 2015 áprilisában kaptuk meg.

Az Euratom szerződés 41. cikkelye értelmében minden nukleáris projekt bejelentés-köteles. Ezt a bejelentést hazánk 2014 augusztusában tette meg, amelyet – a szokásos konzultációkat követően – a Bizottság 2015 szeptemberében fogadott el és kinyilvánította: a Paks2 projekt teljesíti az Euratom Szerződés nukleáris biztonsági, műszaki, környezetvédelmi és energiapolitikai célkitűzéseit.

A környezeti információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatban a 2015. évi VII. tv. (ún. Projekttörvény) 5. §-ának kismértékű módosítását követően a Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága (DG ENVI) 2016. májusában mondta ki, hogy az megfelel az uniós szabályozásnak.

Az azzal kapcsolatos kérdésben, hogy a magyar fél jogosult volt-e közvetlenül, tender meghirdetése nélkül szerződést kötni az orosz féllel a két új blokk szállításáról, a Bizottság illetékes főigazgatósága (DG GROW) 2016. november 17-én mondta ki a választ: lezárta a kötelezettségszegési eljárást, igazoltnak látta, hogy a magyar fél az uniós joggal összhangban járt el akkor, amikor közvetlenül szerződött az orosz féllel a két új blokk szállítására.

Az utolsó, leghosszabb eljárást a Bizottság versenypolitikáért felelős főigazgatósága (DG COMP) folytatta. Az ún. mélyreható vizsgálat (hónapokon át tartó egyeztetéseket követően) 2015 novemberében indult, és 2017. március 6-án zárult. A Bizottság megállapította, hogy a projekt profitábilis, viszont állami támogatást tartalmaz, ugyanis hazánk a projekt megvalósításakor egy magánbefektető elvárásaihoz képest kismértékben alacsonyabb megtérülést is hajlandó elfogadni. A Bizottság kimondta: a projekt állami támogatást tartalmaz, de az megfelel az uniós szabályoknak, ugyanis hazánk bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon, és a villamos energia értékesítése, valamint a profit felhasználása terén számos garanciát is vállalt.

Az Európai Uniós oldaláról tehát minden akadály elhárult, a projekt megvalósítható.

Telephelyengedély

A hazai szabályok értelmében atomerőművi telephely alkalmasságának hatósági megállapítását egy ún. telephelyvizsgálati- és értékelési engedély alapján lefolytatott telephelyvizsgálat előzi meg. A telephely vizsgálata során mind az emberi eredetű, mind a természeti eredetű veszélyeket vizsgálni kell. A vizsgálat célja, hogy kizárja olyan körülmények fennállását a telephelyen, amelyek azt alkalmatlanná tennék atomerőművi blokkok létesítésére. További cél a blokkokat veszélyeztető tényezők azonosítása, a telephelyjellemzők meghatározása. A vizsgálatok így rendkívül széleskörűek voltak, ki kellett térniük többek között a földtudományi, a geotechnikai, a hidrológiai és meteorológiai tényezőkre, a végső hőnyelő biztosításának kérdésére, az emberi eredetű veszélyek között pedig számos más mellett a tüzek, balesetek, ipari létesítmények, repülőgép-rázuhanás, a Duna ember okozta elszennyeződésének hatásaira is. A több éven át tartó vizsgálatok során többek között geofizikai mérések (pl. 3D szeizmikus, Crosshole-mérések, geoelektromos szelvényezés) és űrgeodéziai vizsgálatok készültek, a földtani és geomorfológiai térképezésen túl sekély- és mélyfúrások zajlottak, frissítettük a földrengés-katalógust, vizsgáltuk a talajfolyósodást, kibővült a mikroszeizmikus monitoring hálózat, és egy komplett térinformatikai adatbázis is elkészült.

Bejárás a Földtani Kutatási Program egyik helyszínén (2016. augusztus)

A vizsgálatok eredményeit egy ún. Telephely-biztonsági Jelentésben foglaltuk össze. A telephelyengedély-kérelmet a projekttársaság 2016. október 27-én nyújtotta be az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH). A Jelentés szerint a paksi telephely alkalmas az új blokkok létesítésére, és megállapítást nyert az is, hogy a kor műszaki-tudományos színvonalán a telephelyre jellemző körülmények és veszélyek a tervező által a hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően kezelhetők.

Az OAH 2017. március 30-án – a Jelentésben foglaltakkal való egyetértését kifejezve – kiadta a projekt telephelyengedélyét.

Környezetvédelmi engedély

A Paks-2 projekttársaság 2014. december 19-én nyújtotta be a környezetvédelmi engedély iránti kérelmét, ezzel kezdődött meg a környezeti hatásvizsgálati eljárás. A benyújtott, nyilvános, mindenki számára hozzáférhető környezeti hatástanulmány mintegy 2200 oldal terjedelmű, és tartalmazza az összes, jelen fázisban releváns információt magáról a projektről, a felmelegedett hűtővíz Dunára gyakorolt hatásáról, a normál üzemi működés és az esetleges üzemzavarok radiológiai hatásairól, a víz- és légszennyezési, zaj- és rezgésterhelési vizsgálatok eredményeiről, a radioaktív és hagyományos hulladékok kezeléséről, az állat- és növényvilágra gyakorolt hatásokról, továbbá a várható gazdasági és társadalmi hatásokról is. A hatósági közmeghallgatást megelőzően a Kormánybiztosság és a Paks-2 projekttársaság lakossági fórumok formájában tájékoztatta Paks és 40 Paks környéki település lakosságát arról, hogy milyen környezeti hatások várhatók, és hogy maga az engedélyezési eljárás folyamatban van, bárki megfogalmazhatja véleményét, észrevételeit.

Az eljárás keretein belül 2015. május 7-én Pakson került sor a közmeghallgatásra. A hatósági eljárás keretében, az Espooi Egyezménynek megfelelően, nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására is sor került, melynek során 7 európai országban 9 helyszínen tartottunk lakossági fórumokat és szakértői konzultációkat, három további országgal pedig írásban konzultáltunk.

A beadott környezeti hatástanulmány és a tisztázó hiánypótlások alapján, valamint a belföldről és külföldről, magánszemélyektől, kormányoktól és hatóságoktól, szervezetektől beérkezett vélemények és észrevételek megfelelő figyelembevételével az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal végül 2016. szeptember 29-én adta ki a Paks2 projekt elsőfokú környezetvédelmi engedélyét. Ezt két civil szervezet, a Greenpeace és az Energiaklub fellebbezéssel támadta meg, így az ügy a másodfokú környezetvédelmi hatóság elé került. A Pest Megyei Kormányhivatal által lefolytatott másodfokú eljárás 2016. november 23-én indult, és 2017. április 18-án az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt helybenhagyó határozattal zárult. A Paks-2 projekt környezetvédelmi engedélye ezzel jogerőssé és végrehajthatóvá vált.

A fenti feladatok sikeres teljesítésének köszönhetően megnyílt az út a legkomplexebb, legterjedelmesebb engedélyezési eljárás, a létesítési engedélyezés előtt. A Paks-2 projekt ezzel új szakaszába lép.

VVER-1200