A hazai villamosenergia-rendszer terhelését, a fogyasztók által épp felvett teljesítményt mutató terhelési görbét a MAVIR honlapjáról letölthető rendszerterhelési adatokból könnyen elő lehet állítani. Az alábbi ábrán a 2013. évi negyedórás adatok alapján erre mutatok példát. A vízszintes tengelyen az időt, a 2013. évet ábrázoljuk negyedórás egységekben, januártól december végéig. Összesen 35040 adatpontunk van (évi 8760 óra, minden órához 4 adatpont, hisz negyedórás adatokról van szó, azaz 8760x4=35040 adatpont). A vízszintes tengely osztásközeit úgy vettem fel, hogy a tengely 12 azonos szélességű szakaszra tagolódjon, így vizuálisan az egyes hónapokat körülbelül el tudjuk különíteni. A görbe az egyes időtartamokhoz tartozó rendszerterhelési értékeket mutatja megawattban kifejezve.
Adatok forrása: MAVIR; saját ábrázolás
Az egyes évek közötti változások láttatásához ez a görbe ugyanakkor nem sokat ér, hisz a rengeteg adat és a változások kis mértéke miatt egy ábrán kétévnyi adatsor ábrázolása nehezen elkülöníthető vizuális információt hordozna. Ráadásul az egymást követő években az adott naptári nap a hét másik napjára esik, tipikusan az időjárás sem egyezik az egymást követő évek azonos naptári napjain. Épp ezért a jobb feldolgozhatóság érdekében a fenti görbén felvett terhelési adatpontokat nagyság szerint csökkenő sorrendbe rendezzük, így áll elő az ún. terhelési tartamgörbe. Ez a görbe tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy egy adott rendszerterhelési érték, vagy azt meghaladó rendszerterhelési állapot mennyi ideig, hány negyedórán keresztül állt fenn az adott évben. Több év összehasonlításához ez már jobban használható, azonban a különbségek itt is kicsik. Íme egy példa, amelyen a jobb láthatóság kedvéért a 2013. és 2015. évi terheléseket hasonlítom össze.
Adatok forrása: MAVIR; saját ábrázolás
Ennél is hasznosabb azonban, ha a különböző évek tartamgörbéinek különbségeit mutatjuk meg. Az alábbi ábrán 2014-ről 2017-ig az egyes évek terhelési tartamgörbéi és a 2013. évi tartamgörbe különbségeit mutatom meg.
Adatok forrása: MAVIR
Ez már egy igazán sokat mondó ábra. Nem csak azt olvashatjuk le róla, hogy mennyivel volt magasabb az ország villamosenergia-rendszerének terhelése (teljesítményigénye, megawattban kifejezve), hanem azt is, hogy mekkora volt az adott változás a nagyobb terhelésű időszakokban, a csúcsok idején, és/vagy épp a minimumterhelés időszakában. A grafikon bal oldala értelemszerűen a csúcsterhelések, a nagyobb terhelések időszakát mutatja, a jobb oldal pedig az alacsonyabb terhelésű időszakok rendszerteljesítmény-változását jelzi.
A fenti ábra kék görbéje azt mutatja, hogy 2014-ben a rendszer átlagos terhelése 2013-hoz képest körülbelül 50-80 MW-tal nőtt, ezen belül a csúcs- és minimumterhelési időszakokban ez a növekedés 100 MW fölött volt. Az is leolvasható, hogy ezen a terhelési időszakon kívül az alacsonyabb terhelésű időszakok terhelései növekedtek nagyobb mértékben. A piros vonal azt jelzi, hogy 2015-ben a tartamgörbe szinte teljes szakaszán kb. 200 MW-tal nagyobb volt a terhelés, mint 2013-ban. 2016-ban a csúcsigény nagyon megnőtt (2013-hoz képest), az ábra jobb oldalával azonban óvatosan kell bánnunk. Ennek oka, hogy 2016 szökőév volt, azaz egy nappal tovább tartott, mint 2013, és az összehasonlíthatóság miatt a 2016. évi tartamgörbe végét levágtuk, így az ábra a 2016. évi második legalacsonyabb 24 óra adatait veti össze 2013 legalacsonyabb terhelésű 24 órájával. A zöld görbe jobb oldali végéből tehát ne vonjunk le messzemenő következtetéseket!
Ábrázoltam a 2017 és 2013 közötti átlagos tartamgörbe-változást is (sárga görbe), ez azt mutatja, hogy az elmúlt 4 évben a terhelési görbe melyik része és évente átlagosan hány megawattal növekedett. A sárga színű görbe azt jelzi, hogy tulajdonképpen minden terhelési időszak nőtt, így nőtt a csúcsigény, nőttek a nagy és az alacsony terhelésű időszakok és nőttek a minimumterhelésű időszakok terhelései is, azaz a tartamgörbe teljes egésze felfelé csúszott.
Összességében azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 4 évben a hazai villamosenergia-rendszer terhelése úgy alakult, mintha évente átlagosan mintegy 80 MW új zsinórfogyasztó került volna a rendszerbe. A jövőre vonatkozóan további növekedést várok. Az egy főre eső áramfogyasztás Németországban 60%-kal, Ausztriában 100%-kal nagyobb, mint hazánkban. A gazdaság fejlődésével, a háztartások lehetőségeinek növekedésével és az ipar fejlődésével az áramfogyasztás, így a rendszerterhelés növekedése prognosztizálható. Csak néhány jellemző területet kiemelve, az új építésű házaknál, társasházaknál egyre gyakrabban alkalmazott hőszivattyús fűtés a tartamgörbe nagyobb terhelésű időszakait növelik majd (a nagyobb terhelésű időszakok hazánkban általában a fűtési időszakban jelentkeznek). Várható az is, hogy az elektromos autók a tartamgörbe minden részére emelő hatással lesznek, ugyanakkor okos töltők (okos) alkalmazásával ez az emelő hatás az éjszakai, azaz alacsonyabb terhelésű időszakok teljesítményigényére koncentrálódhat. Az ipar folyamatos gépesítése, elektrifikációja várhatóan a tartamgörbe minden szakaszát növeli majd. Az elmúlt négy év tapasztalatai ugyanakkor azt is mutatják, hogy e hatások képesek ellensúlyozni az egyre hatékonyabbá való közvilágítás, valamint az energiahatékonyság általános javulásának terheléscsökkentő hatását is.
Ahogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a rendszerterhelés, ugyanígy igénynövekedésre lehet számítani a jövőben is, erőműparkunk pedig elöregedett. Ezek az okok is indokolják az új paksi blokkok megépítését.
