A hírek szerint 2022. február 24-én, csütörtökön orosz csapatok foglalták el a csernobili atomerőművet. A csernobili telephely Kijevtől 80 km-re északra található, a fehérorosz-ukrán határ közvetlen közelében. A csernobili 4. reaktorban 1986-ban bekövetkezett balesetet követően a többi reaktor ugyan tovább működött, de 1991-ben a 2. blokkot, 1996-ban az 1. blokkot, 2000-ben pedig a 3. blokkot véglegesen leállították, így a telephelyen nincsen működő atomerőművi blokk.
A csernobili atomerőmű vezénylőtermében (Fotó: Aszódi Attila)
A csernobili 4. reaktor fölé beton szarkofágot építettek 1986-ban. Nemzetközi összefogásban egy második szarkofágot is létesítettek, ez 2019-ben kezdte meg a működését. Ez a dupla szarkofág rendszer kellő védelmet nyújt a környezeti hatásokkal szemben, nincsen azonban katonai csapásra méretezve. Azzal, hogy orosz csapatok foglalták el a csernobili létesítményeket, kényszerűen átvették az ezek fizikai biztonságáért viselt felelősséget is. Ezt tehették akár azért is, hogy megakadályozzanak esetleges, a létesítmény elleni szimbolikus támadásokat, de ennek más oka is lehet. A motivációt ma nem tudhatjuk.
Mi jelenthet nukleáris tekintetben veszélyt a csernobili telephelyen?
A csernobili 1-3. reaktorok kiégett üzemanyagát egy központi nedves tárolóba helyezték el az erőmű telephelyén. Ukrajna nemzetközi segítséggel épített egy száraz tárolót a csernobili 1-3. blokkból származó kiégett üzemanyag átmeneti tárolására, ennek működési engedélyét az ukrán hatóságok 2021 májusában adták ki, feltöltését megkezdték. A száraz tároló egy robusztus beton szerkezet, amiben konténereken belül helyezik el a kiégett kazettákat, ezek jól védettek a fizikai behatásokkal szemben.
A csernobili lezárt zónában egy másik száraz tárolót is építettek, amellyel Ukrajna célja az, hogy itt helyezze el a többi atomerőműve kiégett üzemanyagát. Ennek a létesítménynek a próbaüzeme éppen 2022 januárjában kezdődött meg, és 2022 áprilisára tervezték az első kiégett üzemanyag szállítmányok fogadását.
Ha a kiégett üzemanyagot tároló létesítményeket támadás érné, az eredményezhetne radioaktív kibocsátást, ennek érdemi hatása azonban nagy valószínűséggel a 30 km-es lezárt zónában maradna. A kiégett üzemanyagok több évtizede pihentető medencékben vannak, hőmérsékletük alacsony, radioaktivitásuk egy jelentős része már lebomlott.
Mi történhet, ha támadás éri a sérült 4. blokkot?
Ez nyilván nagyban függ attól, hogy milyen csapás érné a létesítményt. Egy ilyen eseménynek – vagy az azzal való fenyegetésnek – inkább lenne szimbolikus jelentősége, hiszen a világ minden pontján ismerik Csernobil nevét, ennek említése mindenhol félelmet kelt.
Kisebb tüzérségi támadást akár kibocsátás nélkül is átvészelhet a csernobili 4. blokk. Nagyobb tüzérségi támadásnak lokális hatású kibocsátás lehetne az eredménye, de olyan nagyságú kibocsátás, mint az 1986-os baleset során bekövetkezett, nem elképzelhető. A csernobili 4. blokk 1986 óta nem működik, az elmúlt 36 évben a romok alatt lévő radioaktivitás a radioaktív bomlás következtében jelentősen lecsökkent, és a hőmérséklet is alacsony az épületen belül, így nagy, messzire eljutni képes kibocsátással nem kell számolni.
.jpg?ext=.jpg)
A csernobili 4. blokk fölé emelt új szarkofág (fotó: Csernobil NPP)
Milyen nukleáris létesítmények vannak még Ukrajnában?
Ukrajna villamosenergia-ellátásában meghatározó szerepet játszik az atomenergia: a termelés felét adja az a 15 atomerőművi blokk, ami négy telephelyen működik az országban (Zaporozsnye, Rovnó, Khmelnyitskij és Dél-Ukrán Atomerőmű). A 15, orosz építésű blokkból 2 blokk VVER-440, 13 pedig VVER-1000 típusú. Az atomerőműveket üzemeltető ukrán vállalat közlése szerint jelenleg is biztonságosan üzemelnek és fel vannak arra készülve, hogy leállítsák a blokkokat, ha támadás érné ezeket a létesítményeket. A reaktorok beton hermetikus védőépületekben vannak elhelyezve, ami bizonyos fokú védelmet jelent egy esetleges támadás vagy repülőgép rázuhanás ellen, ugyanakkor egyértelmű, hogy ezek a polgári létesítmények – mint ahogy más polgári létesítmények (lakóépületek, intézmények, hidak, vegyi üzemek stb.) – nincsenek katonai támadásra méretezve.
Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlése 2009-ben elfogadott egy határozatot, ami kimondja:
a békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadás és fenyegetés az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, a nemzetközi jog és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmánya elveinek megsértését jelenti
A nemzetközi szankciók meghatározása során a döntéshozók minden bizonnyal ezt is figyelembe fogják venni.
Az ukrán nukleáris létesítmények körüli események mindenképpen további figyelmet érdemelnek.
Update 1:
A fenti írás közzététele után jelentek meg friss hírek, melyek szerint egyes, a csernobili erőmű körüli sugárzásmérő állomások megnövekedett dózisszintet jeleznek.
Az ukrán nukleáris biztonsági hatóság 2022. február 25., péntek 9 órakor kiadott közleménye szerint a megnövekedett sugárzási szint valószínűleg azzal függ össze, hogy a lezárt zónába behatolt harci járművek felkeverték a port a telephelyen. Ez egy hihető magyarázat, mert csak néhány detektor mutat megemelkedett dózisteljesítményt. A mi korábbi csernobili méréseink is azt mutatták, hogy a telephely számos területén a talaj felső 10 cm-es rétegében jelentős mennyiségű radioaktív anyag van megkötve. Ha a harckocsik felkeverték a port, akkor ez okozhatja a megnövekedett sugárzási szintet.
Update 2 (2022.02.25.17:05 CET):
A fenti Udpade 1-ben hivatkozott sugárzásmérő állomások adatait mutató weboldal nem mutat változást az adatokban péntek reggel óta. Az egyes pontokra kattintva megjelenik egy idődiagram, amiben az utolsó adatok 2022. február 24. csütörtök estiek. Akár az is elképzelhető, hogy a harcok kapcsán egyszerűen kiesett a detektorok áramellátása, vagy éppen az adatfeldolgozó szerver áramellátása megszűnt (lekapcsolták), ami olyan villamos tranziens okozott, hogy ugrásszerű változást hozott létre az adatokban (nem a valós mérés, hanem csak egy villamos tranziens). Más, online adatokat megjelenítő ukrán oldalak sem elérhetőek jelenleg, így jelenleg nem ítélhető meg, mi történt pontosan.
