A napokban jelent meg az OECD Nemzetközi Energia Ügynökség éves kiadványa, a World Energy Outlook 2015. (Egy rövid összefoglaló itt olvasható a 718 oldalas tanulmány főbb megállapításairól.) A teljes dokumentum feldolgozására nem vállalkozom, de hadd mutassak be néhány érdekességet a tanulmányból a nukleáris energia felhasználására vonatkozóan.
Az IEA anyaga szerint (ld. 8.2. táblázat) a világ atomerőművei 2013-ban 2478 TWh villamos energiát termeltek, részesedésük a teljes villamosenergia-termelésben 11% volt. Az IEA központi forgatókönyve (New Policies Scenario) pedig azt jelzi előre, hogy ez az arány 2020-ban és 2040-ben, azaz hosszú távon is fennmarad, 12% lesz. Az adatokból jól látszik: nem csak hazánk épít új atomerőművi blokkokat, hanem a világ számos más országában is létesülnek majd jelentős új nukleáris kapacitások.
8.2 Táblázat: A globális villamosenergia-termelés energiaforrások szerinti megoszlása az egyes WEO-forgatókönyvekben, TWh (Forrás: IEA (2015): World Energy Outlook 2015, p. 310.)
Ez alapján úgy tűnik, a világ is abba az irányba halad, amely felé hazánk is tart: az atomerőműben termelt villamos energia fogyasztásban mért részarányát hosszú távon fenn kívánja tartani.
Van azonban ennél érdekesebb hír is. Nézzük meg az utolsó oszlopokat, a 450 Scenario forgatókönyvét. Ez azért fontos, mert nevét a 450 ppm-es CO2-koncentráció-határból kapta, amelynek betartása fontos lenne, hogy a Föld átlaghőmérséklete - a klímakutatók javaslataival összhangban - ne növekedjen az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest 2°C-nál nagyobb mértékben.
Az IEA szerint ahhoz, hogy a 450 ppm-es kitűzött célt teljesíteni lehessen, az atomenergia villamosenergia-termelésben mért részesedését a jelenlegi részarány több mint másfélszeresére, 18%-ra kellene növelni! A kutatás szerint a megtermelt energia szintjén még ennél is nagyobb mértékű lesz a növekedés: a mostani 2478 TWh-ról 2040-re 6243 TWh-ra nőhet világszinten az atomerőművekben megtermelt villamos energia mennyisége.
Noha ezt már a tavalyi WEO is leírta, hasznos ennek felfrissítése.
Nagyon értékes tanulmány a WEO, számtalan érdekes összefüggésre világít rá. Itt van például a következő. A magyar sajtó rendszeresen szembeállítja egymással az atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat, hiába mondjuk el minden fórumon, hogy a kettő nem egymás ellensége, hanem egymás kiegészítője: szerintem a kettő együtt képes megoldást kínálni a világ éghajlatváltozásból eredő kihívásaira.
A WEO maga is ezt támasztja alá. A 8.2 táblázatból az is kiolvasható, hogy a WEO zöld forgatókönyvében (mellyel a hőmérséklet-növekedés várhatóan 2°C alatt tartható) épp a megújuló energiaforrások és az atomenergia részaránya nő jelentősen, és a fosszilis energiahordozók felhasználása esik vissza a leginkább. A zöld forgatókönyvben a fosszilis energiaforrások részesedése globálisan a villamosenergia-termelésben a jelenlegi 67%-ról 29%-ra(!) csökken, míg a vízenergia részesedése 16-ról 20%-ra, az egyéb megújulók (nap- és szélerőművek) aránya 6-ról 32%-ra, az atomenergia részaránya pedig 11-ről 18%-ra növekedne. Úgy látom, az IEA is a mi álláspontunkat erősíti, a tanulmány ugyanis azt írja:
az atomenergia és a megújuló források megférnek egymás mellett, nem szorítja ki egyik a másikat.
Gondolhatná most a kritikus olvasó, hogy: persze, világszinten ez igaz lehet, de mi a helyzet az EU-ban? Az alábbi ábra erre a kérdésre is választ ad.
A villamosenergia-termelés energiahordozó szerinti megoszlása, ill. a fogyasztás szektoronkénti megoszlása az Európai Unióban, TWh (Forrás: IEA (2015): World Energy Outlook 2015, p. 318.)
Az ábra közepe azt mutatja, hogy 2040-ben az EU-ban a villany döntő részét karbonszegény villamosenergia-termelő technológiák fogják megtermelni, s ebben igencsak nagy szerep jut majd mind a megújuló energiaforrásoknak, mind az atomenergiának: a kettő együttes részaránya közel 75% lesz.
Itt ismét szeretném kiemelni:
a két új paksi blokk hosszú távon a hazai fogyasztás kb. 40%-át fedezi majd. Bőven marad hely a megújulóknak is!
Az OECD IEA anyagai természetesen további fontos témákat is elemeznek, mindenkinek ajánlom őket tanulmányozásra!
Aszódi Attila
