Hétfőn az atlatszo.hu-nak a Paks II. projekt telephelyengedélye kapcsán megjelent cikkére reagálva közzétettem a Paks II. projekttársaság (továbbiakban Projekttársaság) paksi telephely alkalmasságáról szóló közleményét. Az elmúlt napokban sajnos több médium is átvette az atlatszo.hu tényszerűtlen és szakmailag megalapozatlan állításait, melyekkel igyekszik félrevezetni a magyar lakosságot a Paks II. projekt telephelyengedélyezési-eljárásának nyilvánosságát és a paksi telephely alkalmasságát illetően.
Tézisek elöljáróban
- Jelen írás válasz az atlatszo.hu két újságcikkére, nem pedig a paksi telephely földrengésbiztonsági értékelése. Azért készítettem, hogy az atlatszo.hu újságírója és az érdeklődők számára megvilágítsam, hogy Bodoky úr érvelése hibás.
- Az NBSZ (Nukleáris Biztonsági Szabályzatok) teljesülésének ellenőrzése és az erről való döntés az Atomtörvénnyel kijelölt kompetens nukleáris biztonsági hatóság törvényben deklarált feladata. Ha az állampolgárok vagy az ügyfelek a hatóság döntésével nem értenek egyet, a hatósági döntések felülvizsgálata a jogszabályokban rögzített módon lehetséges.
- Az atlatszo.hu rengeteg valótlanságot állít. A rendelkezésre álló idő és az ilyen blogposztok terjedelmi jellemzői miatt nem vállalkozom itt az összes téves és/vagy valótlan állítás cáfolatára.
- Az atlatszo.hu támadása nem csak inkorrekt, hanem méltatlan is: egy partvonalról történő bekiabálás egy komplex nukleáris biztonsági kérdésbe, ráadásul úgy hangszerelve, hogy akár alkalmas lehet a közvélemény megtévesztésére is.
- Egy telephely földtani és egyéb jellemzőit nem önmagukért határozzuk meg, hanem azért, hogy a nukleáris létesítményt biztonságosan lehessen megvalósítani.
A Paks II. telephely-engedélyezési folyamata a kezdetektől fogva transzparensen, a lakosság folyamatos tájékoztatása mellett zajlott. Ahogyan azt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerdán kiadott sajtóközleménye is leírja, a Paks II. projekttársaság 2014. április 11-én nyújtotta be az új atomerőművi blokkok telephelyének vizsgálatára- és értékelésére vonatkozó engedély iránti kérelmét. Az engedélykérelmi dokumentáció részeként benyújtott telephelyvizsgálati- és értékelési program tartalmát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) missziója is megfelelőnek találta, az OAH mint eljáró hatóság pedig 2014. november 14-én kiadott határozatával elfogadta azt. Már a kétlépcsős eljárás ezen szakaszában bevontuk az érdeklődő lakosságot: az OAH szervezésében 2014. május 5-én Pakson közmeghallgatást tartottunk, ahol a jelenlévők kifejthették véleményüket, kérdezhettek a telephelyvizsgálati- és értékelési programmal kapcsolatban. A közmeghallgatásról egyébként jegyzőkönyv is készült, ami azóta is elérhető az OAH weboldalán, továbbá a Projekttársaság is beszámolt róla honlapján.
A Projekttársaság 2015 tavaszán kezdte meg a telephelyvizsgálati- és értékelési program (Földtani Kutatási Program, a továbbiakban FKP) végrehajtását, melynek aktualitásairól honlapján kiadott közleményekben is beszámolt.
Megkezdődött az első geológiai kutatófúrás
Kiépült Paks II. szeizmikus monitoringhálózata
Fotók a Földtani Kutatási Program végrehajtásáról
Az FKP előzetes eredményeiről az érdeklődő nyilvánosságot többek között a 2016. május 6-án a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében, Az új atomerőművi blokkok telephelyvizsgálatának tudományos eredményei címmel tartott konferencia keretein belül tájékoztattuk, azon bárki szabadon részt vehetett. A Projekttársaság honlapján ugyancsak beszámolt az Akadémián tartott eseményről.
A legkiválóbb szakemberek a kor műszaki-tudományos színvonalán elvégzett, átfogó vizsgálati program részfeladatainak, kutatási tevékenységeinek eredményei alapján elkészült jelentések minden ismeretelemének tanulmányozása, értékelése és figyelembe vétele mellett elkészítették a Paks II. program telephelybiztonsági-jelentését (a továbbiakban TBJ). A TBJ valamennyi rendelkezésre álló ismeretet összesítő, szintetizáló tanulmány, melyet a Projekttársaság a telephelyengedély iránti kérelme részeként 2016. október 27-én nyújtott be az OAH-hoz. A kérelem benyújtásáról a Projekttársaság közleményt adott ki (erről a blogomon is beszámoltam), míg az engedélykérelmet megalapozó dokumentációt nyilvánosan elérhetővé tette honlapján.
Az FKP eredményei közérthető bemutatásának céljából a fenti, széleskörű tájékoztatás mellett fórumsorozatot indítottunk: 2016. november 18-án Pakson, november 30-án Szekszárdon, míg december 5-én Kalocsán tartottunk lakossági tájékoztatót. A paksi eseményről videófelvétel is készült, melyet blogomon is közzétettem, a Projekttársaság pedig honlapján számolt be az eseményekről. A lakosság véleményének megismerése, kérdéseinek megválaszolása céljából az OAH 2016. december 13-án tartotta a telephelyengedélyezési-eljáráshoz kapcsolódó közmeghallgatást a zöld civil szervezetek, parlamenti pártok és a sajtó képviselőinek jelenlétében, melyről a Projekttársaság ugyancsak beszámolt, továbbá az OAH által készített jegyzőkönyv is mind a mai napig elérhető honlapjukon.
- Az atlatszo.hu mindkét cikkének címe súlyos valótlanságokat tartalmaz. Sosem mondtam, hogy nincs itt semmi látnivaló. Nem mondtam soha (a szakemberek sem), hogy a paksi telephely vagy Magyarország területe földrengésmentes lenne. Nem igaz, hogy a földtani kutatás eredményeit eltitkolták volna.
- A megítélésem szerint az atlatszo.hu egy csúnya félelemkeltési sémára alapoz: arra épít, hogy a magyar közvéleménynek nincs közvetlen földrengésélménye, csak a médiából származó “valahol Olaszországban, valahol Japánban nagy földrengés volt, ami nagy katasztrófát okozott” hírélménye van. Ezért kialakult egy attitűd a magyar lakosságban, mintha földrengés bárhol máshol lehetne, de nálunk nem. És most jön az atlatszo.hu „nagy leleplezése”, az atomerőmű alatt bizony lehetne földrengés, de eltitkolták. Ez súlyos ferdítés. Ha valaki megnézi a Kárpát-medence elmúlt 1600 évben bekövetkezett jelentősebb földrengéseinek – az általam is sokszor bemutatott – térképét, az láthatja, hogy ha valahol, hát az ország közepén rendkívül ritkán és kis földrengések következtek be. Ennek ellenére a földrengéseket figyelembe vesszük, és az erőművet az ilyen eseményekre is méretezzük.
2017. május 17-én az Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága (KÖTEB) újabb nyilvános konferenciát szervezett a Paks II. projekt telephely-vizsgálati programjával kapcsolatban A Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei címmel: a szakértők immár annak legfontosabb tudományos eredményeit ismertették. Beszámolóm az eseményről itt elérhető. A konferencián a zöld civil szervezetek és a sajtó képviselői is jelen voltak. A résztvevők szabadon kérdezhettek, az előadók minden kérdésre választ adtak.
A fentiek alapján nehezen állítható, hogy „eltitkoltuk volna a telephelyvizsgálati- és értékelési program eredményeit”, vagy azt, hogy az engedélyezési eljárás bármely résztvevője „eltussolt” volna bármit is. A telephely vizsgálatát, a Földtani Kutatási Program végrehajtását, a kutatási eredmények értékelésének módszertanát, folyamatát és a végkövetkeztetéseket is folyamatosan nyomon követhette az érdeklődő lakosság, kérdéseik pedig válaszra találtak a lakossági fórumsorozat, a közmeghallgatások és az Akadémián tartott, említett konferenciák alkalmával.
Az elmúlt napok sajtójából azonban az derül ki számomra, hogy a fenti, széleskörű tájékoztatás és a közétett, nyilvánosan elérhető, átfogó dokumentumok rendelkezésre állása ellenére egy-egy – nagyon fontos, de a végkövetkeztetéshez nem elégséges – részinformáció alapján szenzációhajhász zsurnaliszták téveszméi képesek a lakosságot félrevezető rémhíreket generálni. Gondolok itt egy-egy kiragadott pontra a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokból, vagy egy-egy félmondatra a tanulmányokból.
Hogyan is kell értelmezni a vonatkozó nukleáris szabályozást
A 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendeletet, vagyis Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat (NBSZ) nem lehet egy-egy rendelkezés kiemelésével, annak hiányos idézete mellett értelmezni, abból általános érvényű következtetéseket levonni. Ahogy minden más jogszabályt, ezt is a hivatkozott rendelet, a jogszabályi környezet teljeskörű ismerete mellett, annak kontextusában lehet megérteni.
A kutatási eredmények értékelése során a szakértők az elkészült részjelentések minden állítását tanulmányozták, értékelték. Az atlatszo.hu által idézett részjelentés egy állítása egyike azoknak, melyek azt bizonyítják, hogy a paksi telephely alatt húzódó Dunaszentgyörgy-Harta vetőzóna aktív, és amelyből ennél messzemenőbb következtetést nem lehet levonni. Tudományos szempontból azonban nagyon fontos eltérés van egy vető (a földkéregben létrejövő szakadási sík, amely mentén elmozdulás történhet) aktivitása és annak kapabilitása (felszínig hatolva maradó és jelentős felszíni elmozdulás létrehozásának képessége) között. Ez az a két fogalom, melyek megértésének hiánya jelentős félreértéseket tud generálni. Egy aktív vetős szerkezet nem feltétlenül kapabilis. Ahhoz, hogy kapabilis legyen, a felszíni elmozdulásnak nem csak észlelhetőnek, hanem a biztonság szempontjából szignifikánsnak is kell lennie.
Érdekes, hogy valami miatt az újságíró az első cikkében elmulasztotta beidézni a 7.3.1.0900. NBSZ követelmény a) és c) pontját, mintha csak úgy érezte volna, hogy álláspontját csak a b) pont támasztja alá. (A második cikkbe már bekerült az a) és c) pont is.) Azt ugyanakkor elmulasztotta értelmezni, hogy a b) pontban szerinte a „veszélyes törésvonal” mit is jelentene. Ugyanis a külső környezeti veszélyeket a létesítmény biztonsága miatt, a biztonság aspektusából kell megítélni, nem öncélúan.
A cikk(ek) által is többször említett NBSZ 7.3.1.0900 követelményének értelmezését segítheti az OAH által kiadott 7.1. számú Útmutató (Nukleáris létesítmények telephely-vizsgálatának és -értékelésének módszertana), amelyet azonban az atlatszo.hu cikke elmulasztott hivatkozni. Ennek 5.5. pontja szerint:
„A vizsgálat és értékelés célja annak eldöntése, hogy a telephelyen és környezetében lévő (kibúváson található vagy fedett) vetőn lehetséges-e olyan méretű földrengés, amely a felszínen permanens elmozdulást hoz létre. A felszínre kifutó elmozdulást okozó (capable) törést, vetőt az alábbi attribútumok egyikének megléte definiálja:
- Az adatok ismétlődő jelleggel mozgásra, szignifikáns deformációkra és/vagy diszlokációkra utalnak olyan időintervallumban, amely alapján feltételezhető, hogy a következő mozgás a felszínre vagy a felszín közelébe kifut. Döntő ismérv az elmúlt 35000 év alatt történt legalább egy, a felszínen manifesztálódó mozgás, vagy ismétlődő jellegű mozgások az elmúlt 500000 évben, amelyek alapján, valószínűségi alapon nem zárható ki a jelenség megismétlődése a telephelyen.
- A szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehetséges földrengés elegendően nagy és olyan fészekmélységű, hogy feltételezhető a telephely geodinamikai sajátosságai alapján a felszínre kifutó, permanens elmozdulást okozó vetődés.
Szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó, elmozdulást okozó veszélyes törésvonallal, amelynek mozgása kiválthatja a telephely környezetében lévő vető mozgását.”
Az Útmutató hozzáteszi:
„A felszínre kifutó permanens elmozdulást kiváltani képes szerkezet nem azonos az aktív szerkezettel.”
"Ha a telephelyen a felszínre kifutó, permanens elmozdulást létrehozni képes vető lehetőségét tudományos evidenciák megbízhatóan alátámasztják, s az elmozdulás érintheti a létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.” Fontos érteni, hogy az idézett szövegben a permanens felszíni elmozdulás ÉS kapcsolattal van összekötve azzal, hogy az elmozdulás érintheti a létesítményt, tehát a két feltételnek EGYÜTT kell ahhoz teljesülnie, hogy a telephely alkalmatlan legyen.
A paksi telephely alatt húzódó vető kapabilitását széleskörű földtani és geomorfológiai térképezés, űrgeodéziai, vízi szeizmikai és szeizmotektonikai modellek és vizsgálatok alapján, tudományos alapon, az ismeretek integrális elemzését követően a hozzáértő szakemberek kizárták.
A paksi telephely alkalmas az új blokkok befogadására!
A tudományos munka alapelve és a tudós felelőssége az, hogy részeredmények birtokában ne, csak a teljes ismeretanyag rendelkezésre állása esetén vonjon le következtetéseket, hozzon döntéseket, ez pedig nem a csúsztatás vagy az elhallgatás jele.
Az OAH a teljes dokumentáció birtokában, annak többrétű értékelése mellett, a végrehajtás során ellenőrzéseket végezve, a közvéleményt bevonva és meghallgatva, és ugyancsak a teljes ismeretanyaggal rendelkező független szakértők álláspontjának figyelembe vételével a jogszabályi előírások teljesülését 2017. március 30-án kiadott telephelyengedélyével helybenhagyta, a paksi telephelyet tehát alkalmasnak ítélte meg az új blokkok befogadására.
Az atlatszo.hu tehát semmi újat nem tárt fel. Az újságíró felém megnyilvánuló személyeskedése szerintem méltatlan, de ez legyen az én magánvéleményem.
Az azonban teljesen elfogadhatatlan, hogy egy nagy értékű, több száz szakembert megmozgató vizsgálati program és hatósági engedélyezési eljárás után, ahol a szakemberek mind névvel, büntetőjogi felelősségük tudatában, szakmai becsületükre alapozva vállalják a szakmai álláspontjukat, jön egy újságíró, és névtelenségbe burkolózó, „nevük elhallgatását kérő geofizikusok értékes útmutatására” hivatkozva megpróbálja a program résztvevőit besározni, az eredményeket pedig befeketíteni. Teszi ezt ráadásul egy olyan internetes lap nevében, ami az átlátszóságra, a nyilvánosságra alapozza márkáját...
Az „értékes útmutatást” nyújtó szakértők az atlatszo.hu cikke szerint egyébként nincsenek tisztában a nukleáris létesítmények földrengésbiztonságának alapkövetelményeivel és fogalmaival. „Ismétlődő és szignifikáns – az általam megkérdezett szakértők nem tudták megmondani, mitől szignifikáns, vagy mitől nem az egy felszíni elmozdulás egy földrengés során: szómágiának minősítették a jelzőt, amit azért vetett be a nagy tekintélyű tudós testület, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak lehessen nyilvánítani […]” – állítja az atlatszo.hu cikke. Mindkét kifejezés alapvető mind a NAÜ ajánlásaiban, mind például a fent említett OAH Útmutatóban. Tehát nem "szómágiáról", hanem a nemzetközi ajánlásokban is használt szakkifejezésekről van szó. (Szignifikáns elmozdulásnak itt egy adott szintet meghaladó vagy jelentős egyenlőtlenséget okozó elmozdulás számít, az ismétlődő jelleg pedig – ahogy a fenti Útmutató idézetből is látható – az egynél többször előforduló mozgást jelenti meghatározott időtartam alatt.) Az atlatszo.hu cikke tehát rögzíti, hogy az általa hivatkozott, „nevük elhallgatását kérő geofizikusok” nem ismerik a vonatkozó hatályos nukleáris szabályozást. Sem a magyart, sem a nemzetközit. Sajnos azonban név nélkül nyilatkozó szakértőkkel igen nehéz tudományos vitát folytatni.
Az atlatszo.hu valótlanságokat állít a paksi telephely-vizsgálatok eredményeiről és a paksi telephely alkalmasságáról! Valótlanul mutatja be azt is, hogy én mit mondtam erről a kérdésről. És hibásan értelmezi a 2017. május 17-i MTA konferencián elhangzottakat is. Horváth Ferenc előadását senki nem rejtegette. Az esemény nyilvános volt, azon bárki részt vehetett, felvételt is készíthetett. Az előadók azt kérték, hogy előadásuk szerkeszthető, PPT formában NE, csak pdf formában kerüljön nyilvánosságra. Egy levelezési félreértés folytán az esemény után rövid ideig az MTA sajtóosztálya a PPT-ket osztotta meg, amelyet visszavont. Rövid idővel ezt követően az MTA sajtóosztálya számára rendelkezésre álltak az előadások PDF verziói, tőlük azonban ezt heteken keresztül nem kérte senki. Miután a július 10-i atlatszo.hu cikk kapcsán láttam, hogy az MTA konferencia előadások tartalma érdeklődésre tart számot, én magam osztottam meg az előadásokat PDF fájlokban a blogomon. A telephelybiztonsági-jelentés 1200 oldala 2016 novembere óta fent van az interneten, nyilvános. Az különösen furcsa, hogy az újságírónak először az fáj, hogy egy előadás nincs fent az interneten, amikor pedig felkerül, akkor az a probléma.
A július 10-i cikk megjelenését követően kollégámon keresztül kerestem az atlatszo.hu újságíróját, hogy elmondhassam neki, miért hibás az érvelése és a végkövetkeztetése. Kollégám telefonjára szóban nem, csak e-mailben reagált. Azt írta hétfőn 12:51-kor, hogy „A mai nap sajnos nem alkalmas, szerdán vagy pénteken tudnánk erre sort keriteni XY ügyvéd úr jelenlétében.” Sajnálatos, hogy ebben a fontos ügyben nem tudott hamarabb rendelkezésre állni. Az azonban, hogy kapásból jelezte, hogy csak ügyvéd jelenlétében hajlandó találkozni, bennem kérdéseket vet fel. Rengeteg interjút adok, igyekszek minden megkeresésnek eleget tenni. Nem volt még példa az elmúlt években, hogy egy újságíró ügyvédjének jelenléte legyen a fő szempont. Az atlatszo.hu jogásza biztosan a nukleáris biztonsági szabályzatokban különösen jártos nukleáris szakjogász. Vagy lehet, hogy nem is a kapabilis vető definíciója érdekli valójában az atlatszo.hu-t? Ennek ellenére természetesen továbbra is szeretném elmagyarázni Bodoky úrnak – akár ügyvéde jelenlétében is – a paksi telephely földrengésbiztonságának alapjait.
