Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja

A belorusz stresszteszt margójára

2018. július 08. 11:08 - Prof. Dr. Aszódi Attila

A napokban jelent meg az asztraveci telephelyen épülő Belorusz Atomerőmű (BNPP) stressztesztjének szakértői felülvizsgálati jelentése, mely a Paks II. projekt számára is fontos megállapításokat tartalmaz. Erre reagálok most néhány bekezdés erejéig.

A 2011-es fukushimai atomerőmű-balesetet követően az Európai Bizottság széleskörű kockázati és biztonsági újraértékelés, úgynevezett stressztesztek elvégzésére kérte az ENSREG-et az EU területén lévő atomerőművek vonatkozásában. Az ENSREG (European Nuclear Safety Regulators Group) egy olyan független szakértői tanácsadó testület, melyben az összes EU-tagállam képviselteti magát elismert nukleáris biztonsági hatósági szakértők révén. A stressztesztek egységes követelmények alapján kerülnek elvégzésre, hogy ezáltal az erőművek biztonsága összehasonlítható legyen. A vizsgálatok a következő fő pontokra terjednek ki:

  • extrém természeti események (földrengés, áradás, extrém időjárás),
  • az erőmű válasza a hosszú idejű elektromos betáplálás és/vagy végső hőnyelő elvesztésére,
  • súlyosbaleset-kezelés.

2011-2012 időszakában az EU stresszteszt folyamatában magam is részt vehettem az Európai Bizottság szakértőjeként. Volt szerencsém az akkor elkészült összes nemzeti jelentéssel részleteiben foglalkozni azok értékelése, felülvizsgálata során. Ugyanebben a folyamatban tagja voltam a bolgár, ukrán és cseh VVER atomerőművek helyszíni felülvizsgálati szakértői csoportjának.

14_03_2012_peer_review_21_900.jpg

A felülvizsgálati csoport látogatása a bulgáriai Kozloduy atomerőműben 2012. márciusában (saját fotó)

Fehéroroszország - noha nem tagja az Európai Uniónak - az épülő asztraveci atomerőmű esetében (a továbbiakban Belarussian Nuclear Power Plant, BNPP) úgy határozott, hogy önként aláveti magát az ENSREG stressztesztjének annak érdekében, hogy bizonyítsa az erőmű korszerű biztonsági követelményeknek való megfelelőségét, „Fukushima-állóságát”.

A stresszteszt dokumentum angol verzióját Fehéroroszország 2017 őszén adta át az ENSREG-nek és a DG ENER-nek (az úgynevezett nemzeti jelentés itt érhető el). Ez alapján a fehérorosz hatóság 465 darab írásos kérdést kapott, amelyeket a helyszíni felülvizsgálatot („peer review”-t) megelőzően egytől-egyig írásban meg is válaszolt. A helyszíni felülvizsgálatra 2018. március 11-16-ig került sor Fehéroroszországban, amely során a nemzeti jelentés kapcsán felmerült kérdéseken túl még számos kérdésben adott a fehérorosz fél részletes és kimerítő tájékoztatást. A fehérorosz fél a folyamat során végig együttműködő és segítőkész volt, amit a helyszínre látogató szakértői csoport („peer review team”, PRT) számos dicsérettel illetett:

  • A nemzeti jelentés az EU stresszteszt előírásoknak megfelelően készült el.
  • Említésre méltó volt a belorusz részvételi hajlandóság a stressztesztben, a szűk időkeret ellenére is. A PRT elismeréssel szól a kérdések megválaszolásába fektetett belorusz munkáról.
  • A felülvizsgálat során az engedélyes és a hatóság nyíltan és átláthatóan válaszolt minden kérdésre.

A napokban nyilvánosságra hozott felülvizsgálati jelentés ismerteti, hogy az AES-2006 V-491 blokkok műszaki tervei megfelelnek a vonatkozó EU-s, ENSREG és nemzetközi követelményeknek, valamint a NAÜ által támasztott elvárásoknak. A reaktorkoncepció teljes mértékben figyelembe veszi a fukushimai baleset biztonsági relevanciáit és tanulságait. Vannak ugyanakkor hiányosságok is, melyek főként abból adódnak, hogy Fehéroroszországban nem az EU-s szabványok és szabályozások az irányadóak. Mindent összevetve a jelentés arra a megállapításra jut, hogy a BNPP elkészülte után az atomerőművek legújabb, „3+” generációjának tagja lesz.

belorus_npp.png

Az épülő atomerőmű Asztravecben, 2015 (saját fotó)

Örvendetes, hogy a fehérorosz hatóság úgy döntött, aláveti magát ennek az európai uniós felülvizsgálatnak, és az is, hogy ez a folyamat még a Paks II. projekt tervezési fázisában lezajlott. Közös ugyanis az épülő belorusz és az új paksi blokkokban, hogy azonos a referenciablokkjuk (Leningrad-II. NPP), így az asztraveci stresszteszt tapasztalatait és következtetéseit fel lehet használni Paks II. engedélyezése és építése során is.

A jelentés számos pozitívumot emel ki az épülő BNPP-vel kapcsolatban, melyek egyúttal bizonyítják a tervezett paksi blokkok konstrukciójának robosztusságát. A blokkok dizájnját dícséri többek között, hogy a PRT nem fogalmazott meg kritikát a blokkok extrém időjárási körülményeknek való ellenállóképességével kapcsolatban.

A VVER-1200 V-491 robosztusságát és súlyosbalesetekkel szembeni védelmét biztosítja:

  • a duplafalú konténment, a konténment nagyfokú szeizmikus ellenállása,
  • a passzív hidrogénrekombinátor-rendszer,
  • a passzív konténment hőelvonó rendszer,
  • a zónaolvadék csapda. 

A pozitívumok és a jógyakorlatok mellett a PRT jelentése hiányosságokra is felhívja a figyelmet, amelyekre érdemes odafigyelni. Az építés alatt lévő atomerőműben még kidolgozás alatt állnak az üzemzavari eljárások és a balesetelhárítási intézkedési tervek is, amelyeket ugyan a legújabb orosz ajánlásokat figyelembe véve készítenek, de a legfrissebb WENRA ajánlásokat nem veszik figyelembe. Ez nyilván javítandó.

A PRT több jobbító szándékú kritikát fogalmazott meg a teljes feszültségvesztés (SBO) esetével, a végső hőnyelő elvesztésével (LUHS), illetve a súlyosbaleset-kezeléssel kapcsolatban. Itt fontos megjegyezni, hogy a BNPP tervezése még a 2011-es fukushimai atomerőmű-balesetet megelőzően indult el, a tervezési alap meghatározása még nem tükrözi az abból leszűrt tanulságokat. Emiatt a tervezési alap kiterjesztésébe tartozó állapotok esetén a biztonságra vonatkozó egyes kérdések tisztázást és fejlesztést igényelnek. Fontos különbség a fehérorosz és a magyar projekt között, hogy a magyar szabályozás módosításra került a fukushimai baleset tanulságai felhasználásával, és abban szerepelnek a tervezési alap kiterjesztésébe tartozó állapotok. Az új paksi blokkokkal szemben támasztott követelmények teljesítéséhez szükséges a korszerű magyar szabályozásban szereplő követelmények teljesítése.

A PRT-felülvizsgálat legtöbb kritikája a földrengésre való méretezésre vonatkozik, ugyanis a tervezési alap meghatározása orosz és fehérorosz szabványokat, nem pedig az EU és a WENRA metódusát követi. És noha a tervezési alap a PRT előzetes értékelése szerint összhangban van a jelenlegi nemzetközi gyakorlattal, valamint a NAÜ és a WENRA biztonsági előírásaival, a PRT további vizsgálatok elvégzését javasolja a földrengésre való méretezés tekintetében. Ez utóbbi javaslat azért is született meg, mert a BNPP-re tervezési alapként meghatározott földrengés (DBE) értékét az MSK-64 skálán I=7°-nak vették fel (PGAH=0,1 g), ilyen erősségű földrengés pedig már előfordult korábban a BNPP telephelye közelében. Ezzel összefüggésben kell újra értékelni majd a biztonsági szempontból releváns rendszerelemeket, hogy a szükséges tartalékok igazolva legyenek és a szigorúbb kritériumokat is tükrözze a BNPP terve.

Az engedélyes a PRT javaslatait és a kritikáit figyelembe véve elkészíti a korszerű valószínűségi alapú földrengésveszélyeztetettség-elemzést, valamint a szeizmikus PSA-t, ezek az elemzések csak 2019 nyarán állnak majd rendelkezésre, így a PRT a jelenlegi jelentésében nem tudta értékelni ennek tartalmát.

Az eltérő telephelyi adottságok következtében a földrengésjellemzők nem összehasonlíthatóak, de mint ismert, a telephelyi jellemzők a Paks II. projekt esetében a Földtani Kutatási Programban (FKP) 2014-2016 között részletesen vizsgálva lettek, a telephely-specifikus földrengésveszélyeztetettség-elemzés (benne PSHA elemzéssel) nálunk elkészült, ennek eredményeit pedig a Telephely Biztonsági Jelentés is rögzíti. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a benyújtott dokumentumok alapján 2017. március 30-án adta ki a telephelyengedélyt, amelyben megállapítja, hogy a paksi telephely alkalmas az új blokkok befogadására. Ezt a témát korábban már többször, részletesen kifejtettem itt, itt, itt és itt. A Paks II projektben tehát a blokkok úgy kerülnek megtervezésre, hogy azok a paksi telephely jellemzőinek feleljenek meg, így képesek lesznek ellenállni a paksi telephely környezetében 100.000 évente vagy annál gyakrabban fellépő földrengések hatásainak. A Paks II. projekt földtani kutatási programja erre a 100.000 éves visszatérési idejű földrengésre 0,34 g maximális vízszintes talajfelszíni gyorsulást adott, így a paksi új blokkok a BNPP-nél jelentősen nagyobb földrengés hatásaira méretezve készülnek el, tehát a paksi blokkok a BNPP-nél még robosztusabbak, a földrengésekkel szemben még ellenállóbbak lesznek.

A PRT részletesen foglalkozott a pihentető medencében esetlegesen kialakuló súlyos baleseti szituációk gyakorlati kizárásának kérdésével, az ehhez szükséges intézkedésekkel. Ugyanígy javasolta a nyitott reaktor esetén bekövetkező súlyos baleseti helyzetek kezelésének részletes értékelését. A PRT az európai uniós erőművek stressztesztjéhez hasonlóan részletesen vizsgálta a teljes feszültségvesztéssel járó állapotokat, és a védelmi rendszer robosztusságának növelésére tett konkrét műszaki javaslatokat. Ebben a rövid írásban terjedelmi okokból természetesen nem tudtam kitérni a PRT jelentésének minden részletére, akit a téma részletesebben érdekel, ajánlom számára az ENSREG PRT 74 oldalas, angol nyelvű jelentését.

Fontos hangsúlyozni, hogy a  Paks II. projekt helyzete alapvetően más, mint fehérorosz társáé, mivel mi kezdetektől a legfrissebb EU-s szabályozás, NAÜ-s ajánlások figyelembevételével készítettük elő a projektet, és ezeket a részletes biztonsági követelményeket rögzítettük a fővállalkozói (EPC) szerződésben. A paksi új blokkok terveinek természetesen ezen legkorszerűbb követelményeknek meg kell felelnie, ezeket a tervező az elejétől kezdve figyelembe veszi, hogy a lehető legmodernebb és legbiztonságosabb atomerőművi blokkok épülhessenek fel Pakson. A fehérorosz atomerőmű stressztesztjének és felülvizsgálatának eredményeit pedig feldolgozzuk, és a Paks II. atomerőmű tervezési, valamint engedélyezési folyamatában hasznosítjuk. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva tehát Pakson olyan erőmű kerül engedélyezésre, ami az EU-s követelményeknek is teljes mértékben megfelel.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr514094977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sipi81 · http://www.egalizer.hu 2018.07.09. 16:02:00

"Leningrad-II"
Hát mit mondjak jó neve van... :-)
süti beállítások módosítása