Az atomerőművek folyamatos villamosenergia-ellátása létfontosságú. Ez érvényes a leállított reaktorokra is, tekintettel arra, hogy a korábban besugárzott, kiégett üzemanyagban radioaktív anyagok vannak, amelyek bomlása hőt termel, ezt a hőt pedig folyamatosan el kell vezetni. Ha ezt nem tennénk meg, a kiégett üzemanyag – a hőteljesítményétől függő idő után, a hűtési feltételek függvényében – túlhevülhet, aminek hatására megsérülhet és belőle radioaktív anyag juthat ki a környezetbe.
A másik ok, ami miatt szükséges a folyamatos villamosenergia-ellátás, hogy alapvető követelmény a nukleáris létesítményen belüli folyamatok monitorozása, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a mérőrendszereket és a mérések megjelenítését működtetni tudjuk.
Az üzemeltetők között, valamint az üzemeltetők és a hatóságok között is szükséges a kommunikációs csatornák fenntartása, ez is villamos energiát igényel.
Ezek a szempontok azok, amelyek miatt alapvető követelmény a létesítmények folyamatos villamosenergia-ellátása.
A csernobili telephelyről olyan jelentések érkeztek 2022. március 9-én, hogy megszakadt a külső villamos hálózathoz a kapcsolat, a létesítmények áramellátása csak az üzemzavari dízelgenerátorok segítségével lehetséges. Ezek az ukrán üzemeltető közlése szerint 2 napnyi dízel üzemanyag tartalékkal rendelkeznek. Egyes források azt vetítették előre, hogy 2 nap után emiatt nagy radioaktív kibocsátás lehetséges. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ugyanakkor azt közölte, hogy nincs azonnali veszélyhelyzet, hónapok állnak rendelkezésre.
Hogy mire is számíthatunk valójában, azt azokból az információkból ítélhetjük meg, amelyeket Ukrajna a 2011-es fukusimai balesetet követő ún. stressz teszt során közzétett. Ebben a jelentésben az szerepel, hogy a csernobili kiégett üzemanyagot tartalmazó átmeneti tároló, az ún. ISF-1 berendezés mintegy 2 hónapot „bír ki” aktív hűtés nélkül – azaz addig biztosított az üzemanyag víz alatt tartása. Ez hihető adat.
- ábra: Az ISF-1 medencés átmeneti tároló csarnoka egy animációban (Forrás: EBRD YouTube, https://www.youtube.com/watch?v=GYR3GmkRZV0)
Az ISF-1 berendezés egy hatalmas medence, ahol mintegy 21 000 darab, 7 méter hosszúságú RBMK reaktor kiégett üzemanyag kazettát tárolnak függőleges védőcsövekben, víz alatt. Egyes kazetták 30 éve pihennek, a „legfrissebb” kazetták 21 éve fejezték be az energiatermelés. Ez a több, mint két évtized nagyon hosszú lecsengési idő, egy-egy kazetta hőtermelése valószínűleg 50 W alatt lehet. A kazetták nagy darabszáma persze összességében nagy, MW-os nagyságrendű összes hőteljesítményt adhat, de a kazetták körül és fölöttük nagy mennyiségű víz található.
Amikor kiesik az áramellátás, először a dízelgenerátorok indulnak be, hogy a hűtést biztosítsák. A dízel üzemanyag kifogyása után – ha azt nem pótolják – a hűtőszivattyúk leállnak, ezt követően ez a hőteljesítmény elkezdi melegíteni a medence vizét. Több hét, amire olyan magas lesz a víz hőmérséklete, hogy a párolgás intenzívvé válik, még több idő, amire a forrás beindul, és az ukrán stressz teszt jelentés szerint kb. 2 hónap, amire olyan magas (300 °C) lehet a kazetták felületi hőmérséklete, hogy esetleges burkolatsérülést lehet feltételezni.
- ábra: Az ISF-1 medencés átmeneti tároló épülete kívülről (Forrás: EBRD YouTube, https://www.youtube.com/watch?v=TdV0EpKICNQ)
Tehát van még idő azelőtt, hogy az áramellátás kiesése következtében jelentős radioaktív kibocsátás történne, és elméletileg több lehetősége is van az üzemeltetőnek beavatkozni (pl. létezik a telephelyen mozgatható mobil dízelgenerátor, vagy akár tűzoltóautókkal is lehet a vizet pótolni a medencében), ezen eszközök hozzáférhetősége azonban jelenleg nem ismert. Ettől még persze nagy baj, hogy a harcok érintik a létesítményt és a biztonságos villamosenergia-ellátást (önmagában az a legnagyobb baj, hogy Ukrajnában az orosz hadsereg háborút vív). Az előbb említett egyéb beavatkozási lehetőségeket is nyilván korlátozhatják a harci cselekmények.
Az áramellátás kiesése a nedves tároló mesterséges szellőztetését is lehetetlenné teszi, szintén komplikálva a helyzetet a létesítményben.
- ábra: Az ISF-1 medencés átmeneti tárolóban lévő kazetták megfogó fejei (Forrás: EBRD YouTube, https://www.youtube.com/watch?v=TdV0EpKICNQ)
Az áramellátás kiesése azért is nagy gond, mert egyes mérések nem működnek, és az adatok nem állnak a nukleáris biztonsági hatóság rendelkezésére.
Az is nagyon aggályos, hogy az ukrán üzemeltetők az orosz csapatok fellépése miatt 15. napja nem tudják elhagyni a csernobili telephelyet, így azóta nem volt műszakváltás, 210 ember 15. napja bent van az erőműben.
Ahogy korábban már írtam, az orosz csapatok rendszeresen és módszeresen megsértik a nukleáris szakmai alapszabályait, ami rendkívül komoly aggodalmakra ad okot.
