A Zaporizzsjai Atomerőmű hivatalos YouTube csatornáján megtalálható egy videó felvétel az orosz csapatok erőmű elleni támadásáról, ami jelen sorok írásakor 4,2 millió megtekintésnél tart. A több, mint 4 órás felvételt egy biztonsági megfigyelő kamera rögzítette, amin – bár rossz fényviszonyok mellett – végig lehet követni, hogyan történhetett a 2022. március 4-i orosz támadás a Zaporizzsjai Atomerőmű ellen. A felvételekről részletesebb, idősoros elemzés érhető el ezen a portálon. Ez a cikk nem csak azért nagyon érdekes, mert a biztonsági kamera hosszú felvételéből kiemeli a leglényegesebb részeket, hanem azért is, mert az erőmű további fotói és felvételei alapján azt is bemutatja, hogy milyen károkat okozott az erőműben az orosz támadás.
Az erőmű előtti távvezetéki oszlopot ért találat (Forrás: https://www.npr.org/2022/03/11/1085427380/ukraine-nuclear-power-plant-zaporizhzhia)
Jól látható a felvételekből, hogy nem „csak” az oktatási épületet lőtték az orosz csapatok: az 1. és a 6. blokk irányába is történtek lövések, eltalálták az egyik távvezetéki oszlopot és vállról indítható rakétát lőttek a fő irodaépületbe is, valamint találat érte a blokkokat összekötő közlekedő folyosót is. A felvételeken jól látszik, amint eltalálják az üzemi területet védő kerítéseket is.
Azt is láthatjuk, amint megérkeznek a tűzoltók, akiket aztán az orosz csapatok nem engednek belépni a telephelyre, így dolguk végezetlenül hagyják el a helyszínt, miközben az épületekben keletkezett tűz tovább ég.
Hajmeresztő látni ezeket a felvételeket, látni azt a felelőtlenséget, ahogy katonák támadnak egy atomerőművet. Ukrán kollégákkal folytatott személyes üzenetváltásokból úgy tudjuk, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonsági őrségének jópár tagja életét vesztette ezekben a harcokban. Szintén személyes közlésekből tudjuk, hogy amióta az orosz csapatok átvették a fizikai ellenőrzést, az erőmű üzemeltetői kénytelenek minden lényeges műszaki művelethez előre engedélyt kérni az orosz katonai vezetéstől. Ezt az értesülést megerősíti az is, amit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ismertet a weboldalán 2022. március 12-én megjelent bejegyzésében:
- Az ukrán atomerőműveket üzemeltető Energoatom cég elnöke arról tájékoztatta hivatalosan a NAÜ-t, hogy mintegy 400 orosz katona tartózkodik folyamatosan a Zaporizzsjai Atomerőműben. Bár az erőmű üzemeltetése és a személyzet műszakváltása folyamatos, de megerősíti, hogy az erőmű irányítása az orosz katonai vezetés kontrollja alatt áll. Ezzel kapcsolatban a NAÜ főigazgatója újra kihangsúlyozza, hogy az Ügynökség nukleáris biztonsággal kapcsolatos hét alapelvének egyikét sérti, hogy az üzemeltetők nem hozhatnak önállóan döntéseket a munkájuk során, és külső kényszer alatt – az orosz katonákkal egyeztetve – kénytelenek végezni mindennapi munkájukat. (Ezzel kapcsolatos részleteket lásd a jelen blogbejegyzés végén lévő keretes írásban.) Még a műszaki kérdéseket is egyeztetniük kell az orosz katonai vezetéssel.
- A NAÜ közleménye arra is kitér, hogy az ukrán fél arról tájékoztatta az Ügynökséget 2022. március 12-én, hogy az orosz fél megpróbálta átvenni a teljes irányítást az erőmű fölött, és azt a Rosatom menedzsment rendszere alá helyezni. Ez két napja a nemzetközi sajtóban is megjelent, pl. a Reuters az ukrán félre hivatkozva ír erről. Az ukrán szakmai kapcsolatainkon keresztül a Reuters hírével megegyező tartalmú információkat kaptunk.
- Példa nélkül álló lenne, ha megtörtént volna, hogy egy idegen ország veszi át egy másik ország területén működő atomerőmű üzemeltetését katonai erővel, ezért nyilván a NAÜ-ben is komoly kétségek és aggodalmak merültek fel.
- A NAÜ fent már hivatkozott közleménye szerint Rafael Mariano Grossi úr, a NAÜ főigazgatója ezért március 12-én telefonon beszélt Alexey Likhachev úrral, aki megerősítette, hogy a Rosatom – „korlátozott számú szakértője” – a Zaporizzsjai Atomerőműben tartózkodik, de azt cáfolta, hogy az üzemeltetés irányítását átvették volna, és azt is cáfolta, hogy az orosz fél szándékozott volna a Rosatom menedzsment rendszere alá vonni a létesítményt. Arra ugyanakkor nem tér ki, hogy az orosz szakmai delegáció pontosan hogyan járt el a telephelyen.
- A NAÜ híréből kiderül, hogy Likhachev úr megerősítette a NAÜ – az ukrán nukleáris biztonsági hatóságtól származó – azon értesülését, hogy az erőmű 4 távvezetéki kapcsolatából kettő megsérült a harcokban, és munkák zajlanak a hiba elhárítása érdekében. Likhachev úr azt is megerősítette, hogy a dízelgenerátorokhoz biztonsági okokból további dízelüzemanyag telephelyre szállítása van folyamatban.
- Orosz közlés szerint dolgoznak a fizikai védelmi rendszer helyreállításán is. Ez szükséges, hiszen a fent idézett felvételeken látható, hogy a katonai támadás során az erőmű fizikai védelmi gátjai is sérültek.
- Szintén március 12-én egy független hivatalos csatornán az orosz fél arról tájékoztatta a NAÜ-t, hogy technikai segítséget és konzultációt nyújt az ukrán félnek az atomerőművek biztonságos üzemeltetéséhez, de az ukrán Zaporizzsjai és Csernobili Atomerőmű irányítása és működtetése ukrán kontroll alatt van.
- Likhachev úr a NAÜ főigazgatójának elmondta, hogy a csernobili telephelyen is vannak Rosatom szakemberek, dízel üzemanyag utánpótlás van folyamatban és az orosz fél felvetette egy távvezetéki kapcsolat kiépítését a csernobili telephelyre Fehéroroszország irányából.
- Ezek szerint az orosz fél mégis csak valamilyen műszaki gondnokságot gyakorol a létesítmények fölött, esetleg felelősséget érez a történtek miatt.
Mindezek a hírek összességében nem cáfolják, sőt megerősítik, hogy Rosatom szakemberek lettek küldve az orosz hadsereg által elfoglalt két ukrán atomerőművi telephelyre, és láthatóan a Rosatom vezérigazgatója nem csak alaposan informált az ott lévő műszaki helyzettel kapcsolatban, hanem határozott koncepciója is van arról, hogy az előállt műszaki problémákat hogyan kellene megoldani. Nyilván nem tudhatjuk, hogy az orosz szakemberek megérkezése a telephelyekre pontosan hogyan történt, és azt sem tudhatjuk, hogy milyen személyes kommunikáció mellett zajlottak ezek a megbeszélések. Az világos, hogy az ukrán és az orosz közlések nincsenek ebben a tekintetben összhangban. Abban ugyanakkor egyetértés van, hogy Rosatom szakemberek vannak mindkét ukrán erőműben úgy, hogy a telephelyeket orosz fegyveres erők ellenőrzik. Az orosz katonaság a benyomulása során az erőmű saját fegyveres őrségével szemben katonai erővel lépett fel. A megfélemlítés és az erőszakos befolyásgyakorlás minden feltétele adott, ami teljességgel elfogadhatatlan egy nukleáris létesítményben.
A legújabb hírek szerint sikerült a csernobili telephely áramellátását helyreállítani. Ez fontos fejlemény, mert így több nap után már nem dízelgenerátorok segítségével kell az alapvető biztonsági funkciók ellátásához szükséges villamos energiát előállítani. Az ugyanakkor érdekes fejlemény, hogy felmerült: a csernobili telephely biztonságos áramellátásához Fehéroroszország irányából építenének ki egy vezetéket. Fehéroroszország közel van, ez tény, de tényleg olyan súlyos lehet a Csernobil-Kijev távvezeték állapota vagy a kijevi alállomás sérülése, hogy az eddigi hálózati kapcsolati útvonalak mellé egy újabb kiépítése lenne indokolt? Vagy a Fehéroroszországhoz való kapcsolódás szorosabbra fonása a cél? Vagy Kijev villamos hálózatáról kell valamilyen okból leválasztani a csernobili telephelyet? Nem teljesen érthető, mi itt az orosz fél szándéka.
A magam részéről azt gondolom, hogy ezek az újabb fejlemények nukleáris szempontból inkább mutatnak a helyzet eszkalálódása irányába, semmint a megnyugtató megoldása felé. A Rosatom közvetlenül involválódott az orosz-ukrán konfliktusba, ami szerintem nagyon nem jó fejlemény. Ahogy a NAÜ főigazgatójának lépnie kellett az elmúlt napokban, jól mutatja, hogy mind nukleáris szakmai diplomáciailag, mind pedig nukleáris biztonsági szempontból mennyire érzékeny a kialakult helyzet.
Ha a Rosatom ügyetlenül mozog a jelen szituációban, azzal lesz kénytelen szembenézni, hogy a nemzetközi szakmai színtéren izolálódhat. Ez pedig már csak a történelmi tapasztalatok alapján is nagyon nagy baj lenne: a szovjet atomipar hidegháborús izoláltsága nagyban járult hozzá az 1986-os csernobili balesethez vezető folyamatokhoz. Nagyon rossz fejlemény lenne, ha egy hasonló útra lépne most a Rosatom és Oroszország.
Az orosz fél viselkedése az ukrán atomerőművekben továbbra is komoly aggodalmakat kelt, nem csak a laikus közvéleményben, hanem a szakemberekben is.
Vissza kellene térni a normalitáshoz!
A NAÜ közlemények rendszeresen hivatkoznak a nukleáris biztonság 7 pillérére, amelyek pl. itt érhetőek el. Magyarul ezek a következők:
- A létesítmények fizikai integritását - legyenek azok reaktorok, üzemanyagtárolók vagy radioaktívhulladék-tárolók - fenn kell tartani;
- Minden biztonsági és védelmi rendszernek és berendezésnek mindig teljes mértékben működőképesnek kell lennie;
- Az üzemeltető személyzetnek képesnek kell lennie arra, hogy teljesítse biztonsági és védelmi feladatait, és képesnek kell lennie arra, hogy indokolatlan nyomástól mentesen hozzon döntéseket;
- Valamennyi nukleáris telephelyen biztosítani kell a biztonságos, a külső villamos hálózatról történő áramellátást;
- A logisztikai ellátási láncoknak, és a telephelyekre illetve a telephelyekről történő szállításnak zavartalannak kell lennie;
- Hatékony telephelyi és telephelyen kívüli sugárzásellenőrzési rendszereknek, valamint vészhelyzeti felkészültségi és reagálási intézkedéseknek kell működniük;
- Megbízható kommunikációra van szükség a szabályozó hatósággal és másokkal.
A csernobili és a zaporizzsjai telephelyen ezek állapota a megítélésem szerint a következő:
- A létesítmények fizikai integritását - legyenek azok reaktorok, üzemanyagtárolók vagy radioaktívhulladék-tárolók - fenn kell tartani; // Idegen ország hadserege van mindkét telephelyen, az orosz katonák ellenőrzik azokat, így az alapelv sérül. A Zaporizzsjében az orosz támadás következtében a fizikai védelmi gátak is sérültek.
- Minden biztonsági és védelmi rendszernek és berendezésnek mindig teljes mértékben működőképesnek kell lennie; // Hosszabb ideig nem volt áram a csernobili telephelyen. A környezeti mérések napok óta nem elérhetőek. A NAÜ a biztosítéki rendszer távoli adatait napokon keresztül nem érte el. Nem tudjuk, hogy a fizikai védelem rendszerei pontosan milyen állapotban vannak, de az bizonyos, hogy a Zaporizzsja elleni támadásban sérültek, a Rosatom közlése szerint is helyreállításra szorulnak.
- Az üzemeltető személyzetnek képesnek kell lennie arra, hogy teljesítse biztonsági és védelmi feladatait, és képesnek kell lennie arra, hogy indokolatlan nyomástól mentesen hozzon döntéseket; // A rendelkezésre álló információk alapján az orosz fél részéről kifejtett külső nyomás egyértelmű. Az ukrán üzemeltetők nem hozhatnak önállóan döntéseket. A pszichés nyomás is óriási lehet rajtuk. A csernobili telephelyen 18 napja nem volt műszakváltás, tehát itt is egyértelmű, hogy az orosz fél külső nyomás alatt tartja az ukrán üzemeltetőket.
- Valamennyi nukleáris telephelyen biztosítani kell a biztonságos, a külső villamos hálózatról történő áramellátást; // Zaporizzsja: a 4 távvezetéki kapcsolatból kettőt elvesztett az erőmű. Kettő vezeték működik, így a feltétel teljesül, de a redundancia szintje jelentősen csökkent az orosz katonai támadás következtében. Csernobil: egyértelműen nem teljesül a feltétel, hiszen napokon keresztül nem volt egyetlen élő külső hálózati kapcsolat sem.
- A logisztikai ellátási láncoknak, és a telephelyekre illetve a telephelyekről történő szállításnak zavartalannak kell lennie; // Egyértelműen nem teljesül. Hetek óta arról kapunk híreket, hogy a csernobili telephelyen korlátozott az élelmiszer- és gyógyszerellátás. Az orosz támadások miatt az egész ország ellátási nehézségekkel küzd. Az a tény, hogy a Rosatom karbantartási segítséget akar nyújtani, szintén azt mutatja, hogy a megszokott és szükséges ellátási láncok sérültek. A személyzet szállításának és a műszakváltás feltételei sem adottak Csernobilban.
- Hatékony telephelyi és telephelyen kívüli sugárzásellenőrzési rendszereknek, valamint vészhelyzeti felkészültségi és reagálási intézkedéseknek kell működniük; // A csernobili telephelyi sugárzási adatok gyűjtése és kijelzése többször ellehetetlenül az elmúlt hetekben. Az idegen katonák jelenléte aligha segíti a veszélyhelyzeti reagálást. A dolgozókra helyezett külső katonai nyomás is sérti ezt az alapelvet.
- Megbízható kommunikációra van szükség a szabályozó hatósággal és másokkal. // A NAÜ jelentések szerint egyértelműen nem teljesül egyik telephelyen sem.
