Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja

Paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítás: mit jelent műszakilag, hogyan lehetséges biztonságosan?

2023. december 15. 17:20 - Prof. Dr. Aszódi Attila

A napokban az MVM Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy hivatalosan is kezdetét vette a meglévő paksi blokkok további üzemidő-hosszabbítása. A kérdéssel korábban a Kormány, majd a Parlament is foglalkozott, most pedig az EURATOM egyezmény értelmében az Európai Bizottsághoz kellett a projektet hivatalosan is bejelenteni. A paksi, egyenként 500 MW névleges villamos teljesítményű, eredetileg 440 MW-os négy darab VVER-440/V213 típusú orosz tervezésű blokk 1982 és 1987 kezdte meg a működését. Az eredetinél nagyobb névleges teljesítményt a több lépésben, sok év munkájával végrehajtott teljesítménynövelési program tette lehetővé.

A blokkok terveit annak idején – moszkvai és kijevi tervezőirodákban – 30 éves tervezett élettartamot feltételezve készítették el a mérnökök, de az akkori nyugati nyomottvizes reaktorokhoz hasonlóan ezek a blokkok is hatalmas műszaki tartalékkal épültek meg, így a 2000-es évek legelején indult az a program, ami megalapozta az egységek üzemidő-hosszabbítását. Akkor, a 2000-es években 20 éves üzemidő-hosszabbítás volt a cél, amit sikerült is mind engedélyezési, mind műszaki oldalról megvalósítani. Műszakilag az akkori (mondhatjuk első) üzemidő-hosszabbítási (ÜH) program inkább egy gondos és következetes tervszerű karbantartási program volt, a berendezések nagy tervezési tartalékai és jó műszaki állapota nem követelt többet.

Engedélyezési oldalról a munka sokkal nagyobb volt, mert az 1970-es évek szovjet dokumentációs előírásai nem voltak olyan szigorúak, mint a 2000-es évek nyugati nemzetközi gyakorlata, így számos berendezés tervezési alapját gyakorlatilag újra elő kellett állítani, és tulajdonképpen a kész, működő létesítményről be kellett bizonyítani, hogy a megoldásai megfelelnek a kor előírásainak. Ez a munka sikeres volt, és a létesítmény üzemeltetési engedélyt kapott az eredeti 30 év fölött további 20 évre. Ez a +20 éves üzemidő a négy blokk esetében 2032 és 2037 között jár le, de az előzetes vizsgálatok – és a nemzetközi tapasztalatok – azt mutatják, hogy efölötti további üzemeltetés is lehetséges, ezt tűzi ki célul a most hivatalosan is bejelentett további üzemidő-hosszabbítási (TÜH) program. Ez végeredményben akár 30+20+20=70 éves teljes üzemidőt is lehetővé tehet. De ne szabadjunk ennyire előre, nézzük a részleteket!

Kilóg-e ez a magyar terv a nemzetközi trendekből, a nemzetközi gyakorlatból?

A válasz egyértelműen az, hogy nem, nem rí ki a nemzetközi folyamatokból a magyar terv. A nyomottvizes reaktorokat nyugaton eleve 40 éves üzemidőre engedélyezték, és ezt fejelik meg a legtöbb helyen először 20, majd további 20 évvel. Sőt, az USA nukleáris biztonsági szabályai akár a 80 éven túli üzemeltetést is megengedik, ha a nukleáris biztonsági szabályokat a létesítmény és annak üzemeltetője teljesíteni tudja. A finnek, csehek, szlovákok, franciák (stb.) hasonló hosszú távú üzemeltetésre készülnek a paksiakhoz hasonló korú atomerőművi blokkoknál.

Hogyan lehetséges az atomerőművek ilyen hosszú távú üzemeltetése?

Eleve le kell szögezni, hogy ez nem minden létesítménynél lehetséges! Például a britek grafitmoderálású gázhűtésű reaktorai (GCR) műszakilag nem alkalmasak az ilyen hosszú távú üzemre, mert a reaktorberendezés elhasználódása olyan mértékű az idő előrehaladtával, hogy a műszaki követelmények teljesítése az eredetileg tervezett üzemidő felett túl sok pénzbe kerülne. Ott eddig 33 darab ilyen GCR blokkot állítottak le véglegesen, és a még üzemelő 8 darab blokk leállítása is bekövetkezik a következő években. De a 70-es évek végétől épített nyomottvizes (PWR és VVER) reaktorok a legtöbb országban bőven tovább üzemeltethetőek, mint az eredetileg tervezett 30 vagy 40 éves üzemidő.

Mivel az atomerőművek a villamosenergia-piacon értékesítik terméküket, ezért először is gazdaságos kell legyen az üzemidő-hosszabbítás, a szükséges befektetések meg kell térüljenek a maradék üzemidő alatt. Ez egy fontos, szükséges, de nem elégséges feltétel. A blokkok üzemidő-hosszabbítása 40 vagy 50 éves üzemen túl mindenképpen jelentős beruházásokat, felújításokat igényel, de ez a legtöbb esetben töredéke egy új atomerőmű beruházási költségeinek. A létesítmény hatásfoka az elhasználódással érdemben nem csökken, a normál karbantartási programokkal az energiaátalakító rendszerek hatásfoka megtartható a névleges érték közelében.

Műszakilag sokkal inkább az a kérdés, hogy a rendelkezésreállás hogyan alakul, hiszen a kopás, elhasználódás következtében egyes berendezések működési megbízhatósága csökkenhet. Jó karbantartási és állapotfelügyeleti programokat kell működtetni annak érdekében, hogy a normál üzemhez szükséges berendezések folyamatos működőképességét fenn tudják tartani. Egy gyakorta karbantartásra szoruló létesítmény sokkal kevesebb áramot termelne, így a tulajdonosoknak, üzemeltetőknek nyilván nem érdeke, hogy ez bekövetkezzen. Az üzemeltetési megbízhatóság fenntartása érdekében tehát a szükséges felújításokat el fogják végezni, és ez gazdaságilag is megtérülő beruházás lesz.

Külön kell gondoskodni a nukleáris biztonsági feltételek teljesítéséről. Evidencia, hogy a létesítménynek az üzemelés utolsó napján is teljesítenie kell minden nukleáris biztonsági követelményt, tehát ebben nyilvánvalóan nem lehetséges engedményeket tenni.

Hogyan teljesíthetőek a nukleáris biztonsági követelmények?

Közelítsük meg a kérdést a mérnöki gátak irányából! Atomerőművekben négy mérnöki gát szolgálja a maghasadásos láncreakció során keletkező radioaktív anyagok létesítményben tartását, amelyektől a környezetet meg akarjuk óvni. Ezek a mérnöki gátak:

  1. az urán-dioxid üzemanyag tabletták kerámia mátrixa,
  2. az urán-dioxid tablettákat befogadó üzemanyag pálcák fém burkolata,
  3. a primer hűtőrendszer nagy nyomásra méretezett fémszerkezete, benne kiemelten a reaktortartállyal és annak falával,
  4. a hermetikus védőépület (konténment).

mernokigatak.png
1. ábra: Mérnöki gátak az atomerőműben (Forrás: Aszódi Attila, egyetemi előadás)

A mérnöki gátak közül az 1. és a 2. három-négy évente, újra és újra megújul, hiszen az üzemanyagkazetták cseréjével mindig új üzemanyagot, ezzel új tablettákat és őket körülvevő új üzemanyag pálcákat rakunk a reaktorba. Ezek megengedettnél nagyobb elhasználódását tehát a normál üzemmenet mellett alkalmazott átrakási programmal eleve elkerüljük. Ez nem igényel speciális, további beavatkozást a további üzemidő-hosszabbítás során.

Nukleáris biztonsági szempontból fő kérdésnek tehát a 3. és a 4. mérnöki gát funkcióinak hosszú távú fenntartása marad.

A 3. mérnöki gát, tehát a primer hűtőrendszer és a reaktortartály az egyik kritikus elem, amire kiemelten oda kell figyelni az üzemidő-hosszabbítás során. Ezek vastag falú gépészeti szerkezetek, sok hegesztési varrattal, így ezeket rendszeresen vizsgálják, a varratokat átvilágítják, roncsolásmentes anyagvizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy megfelelő állapotban vannak.

A reaktortartály olyan értelemben is kritikus elem, hogy ebben zajlik a maghasadásos láncreakció, melynek során nagy energiájú neutronok keletkeznek, amelyek képesek károsodást okozni az anyagszerkezetben. Mivel a reaktortartály nagy nyomásnak (120-150 bar, erőműtől függően) és magas, 300 °C körüli hőmérsékletnek van kitéve normál üzemben, ezért kulcskérdés, hogy az ebből származó mechanikai feszültségeket el tudja viselni tönkremenetel nélkül, ráadásul átmeneti, tranziens folyamatok során is helyt kell állnia. Annak igazolására, hogy a reaktortartály anyag mindezt kibírja, egy speciális ún. tartályfelügyeleti programot kell végrehajtani: a paksi reaktortartályok gyártásánál is vettek az alapfémből és a hegesztési varratokhoz használt anyagokból mintákat, ezekből ún. próbatesteket készítettek és ezeket a mintákat gyorsított öregítésnek vetették alá.

Olyan ez egy kicsit, mint az ember bőrét ért UV sugárzás esetében: akinek a bőre több UV sugárzást kap (sok napozás, sok szolárium miatt), annak a bőre gyorsabban öregszik. Így van ez a tartályfelügyeleti programban is: próbatesteket sugárzunk be olyan, reaktorzónához közeli pozíciókban, ahol intenzívebb neutronsugárzásnak vannak kitéve. Így a konkrét reaktortartály-anyag neutronsugárzás általi öregedése a próbatesteknél gyorsabban megy végbe, mint magában a tényleges tartályanyagban. A próbatesteket besugárzás után roncsolásos anyagvizsgálatnak vetik alá, amelynek segítségével meghatározzák a mechanikai tulajdonságaik romlását. Mivel a próbatesteket jóval több gyorsneutron éri, mint magát a teherviselő reaktortartály falát, a vizsgálatokkal előre látjuk, hogy a reaktortartály 10-20-30 évvel később milyen mechanikai állapotban lesz.

Ez alapján lehet ellenőrizni a tartály anyagának megfelelőségét. Ha a vizsgálatok azt mutatnák, hogy a tartályfal öregedése nem megengedett szintet ér el, lehetőség van a tartály helyszíni hőkezelésére: a paksiakhoz hasonló finn Loviisai Atomerőműben erre korábban sor is került, az eljárás működőképessége többszörösen bizonyított. De ebben a pillanatban a rendelkezésre álló adatok arra mutatnak, hogy a paksi reaktortartályok – hőkezelés nélkül is – képesek lesznek összességében 70 éves üzemidőt teljesíteni.

A reaktortartályokhoz további vizsgálatok is társulnak. Arról, hogy nincs-e vagy nem jelent-e meg repedés a tartályok falában, roncsolásmentes (ultrahangos) vizsgálatokkal győződnek meg. Mivel a reaktortartály gazdaságosan nem cserélhető komponense az atomerőműnek, a gondos üzemeltetés és a tartály állapotának folyamatos nyomon követése (a reaktortartály felügyeleti program) az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának egyik kulcseleme.

fovizkor.jpg
2. ábra: A paksi VVER-440 blokk primer köri főberendezéseinek 3D ábrája, középen a reaktortartállyal, körülötte a gőzfejlesztő berendezésekkel (Forrás: Aszódi Attila, egyetemi előadás)

A másik kulcskérdés, ami a 3. mérnöki gáthoz tartozik, a gőzfejlesztők állapotának kérdése. Ezek a berendezések képezik a hőtechnikai kapcsolatot a reaktort hűtő primer hűtőrendszer és a hőt mechanikai munkává, majd villamos energiává alakító szekunder rendszer között. A gőzfejlesztők hatalmas felületi hőcserélők, amelyek a nyugati PWR-ek és az újabb orosz VVER reaktorok esetében úgy vannak beépítve a hermetikus védőépületbe, hogy jelentősebb épületbontás nélkül ki lehessen őket cserélni, de a VVER-440 esetében a tervezők erre még nem gondoltak. Így a paksi üzemidő-hosszabbítás megvalósíthatóságának másik fontos kulcseleme, hogy a gőzfejlesztőket ne kelljen cserélni a meghosszabbított üzemidő alatt sem. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elmondható, hogy nagy valószínűséggel ez a feltétel is teljesíthető lesz.

A 4. mérnöki gát a hermetikus védőépület: itt a vasbeton állapota, az épület funkcióinak fenntartása, illetve ennek az igazolása kulcskérdés. Ez is elsősorban vizsgálatokat igényel, de elképzelhetőek olyan helyek, ahol például a vasbeton szerkezetek belső felületén elhelyezett, ún. dekontaminálható acél burkolatok felújítása válik szükségessé. Az épületekkel tehát külön programelemként az üzemidő-hosszabbítási programban foglalkozni kell.

A biztonsági rendszerek állapotfenntartása, követelményeknek való folyamatos megfeleltetése szintén kulcskérdés a további üzemidő-hosszabbítás során, de itt semmi olyan körülmény nem látszik, ami műszakilag nehézséget okozna.

Az 50 éven túli üzemelésben kulcskérdés még az irányítástechnika, a villamos berendezések és a kábelezés állapota. Ezen a területen rengeteg komponens, berendezés működik, amelyek műszakilag és erkölcsileg is elévülnek ennyi idő alatt, így felújításuk vagy komplett cseréjük szükséges. Ez a munka volumene és összetettsége miatt nagyobb beruházást, komolyabb munkát és nagyon jó koordinációt igényel.

Az üzemidő-hosszabbítás nem csak „vasat, betont és rezet”, hanem „papírt” is igényel, nagyobb mennyiségben: a követelményeknek való megfelelést elemzésekkel igazolni, és biztonsági jelentésekben dokumentálni kell. Nagy feladat az ún. végleges biztonsági jelentés frissítése. Az üzemidő-hosszabbításra engedélyt kell kapni a nukleáris biztonsági hatóságtól, és a környezethasználat okán a környezetvédelmi hatóságtól is. A blokkok 10 évente aktuális időszakos biztonsági felülvizsgálata a további üzemidő-hosszabbítás alatt is feladat lesz.

Az atomerőműnek a normál működése során egyetlen érdemi hatása van a környezetre, a hűtés kapcsán a Duna hőterhelése. Ez az év jelentős részében nem probléma, de a nyári időszakban, főleg majd a Paks II. üzemével párhuzamos üzem alatt fontos kérdéssé válik, és figyelembe kell venni a klímaváltozás várható hatásait is. A hamarosan induló környezeti hatásvizsgálat és környezetvédelmi engedélyezés során erre a kérdésre külön ki kell térni, és itt is igazolni kell a környezetvédelmi előírások betarthatóságát. A feladat nem megoldhatatlan, de foglalkozni kell vele.

A TÜH projekt révén a paksi blokkok mostantól még 30-35 évig működhetnek majd, ami emberi léptékben egy teljes szakember generációt jelent. Ebből az következik, hogy a további üzemidő-hosszabbítás elengedhetetlen feltétele a humán erőforrások biztosítása, egy új üzemeltető generáció kiképzése, munkába állítása és megtartása a nukleáris iparban. Ez önmagában is komoly feladat, ami országos, kormányzati teendőket is ad.

Összességében a paksi atomerőmű meglévő VVER-440 típusú blokkjainak további üzemidő-hosszabbítása előtt elháríthatatlan akadály nem látszik, de sok adminisztrációs és műszaki feladatot kell elvégezni ahhoz, hogy a blokkok a 2030-as éveken túl is működhessenek. Hogy a további üzemidő-hosszabbítás pontosan hány éves lesz, azt a megkezdett műszaki vizsgálatok fogják megmutatni. A +20 év az összes blokk esetén egy reális és kézenfekvő cél.

 

Jelen blogbejegyzés szerkesztett formában megjelent a portfolio.hu-n is. A bejegyzés vagy annak részei csak a portfolio.hu-ra való hivatkozással idézhetők.

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr3918280073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Motorogre 2023.12.16. 18:01:51

Köszönjük, világos, logikus tényszerű - bár csak több ilyen lenne!.
Összefoglalva: ami cserélhető - ott a gazdaságossági szempontok döntenek.
A "csere nélküli" üzemidő-hosszabbítás a nem-cserélhető részeknél (gőzfejlesztők, épület) gazdasági szempontok nélküli műszaki döntést igényelnek.
Reméljük hogy a mérnök-társadalom bármiféle nyomás nélkül, a szakmai etika szabályai szerint tud és fog állást foglalni a kérdésben - és vállalja a felelősséget.

Ha félig komolyan szabad egy további javaslatot tenni : a hosszabbított üzemidő alatt az Elnök, a vezérigazgató és a főmérnök az erőmű területén részükre dijtalanul rendelkezésre bocsájtott pazar villákban köteles élni, családjával együtt - akkor sose lesz emberi hiba amely katasztrófához vezethetne.

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2023.12.17. 09:52:24

@Motorogre: Szerintem kiváló mérnökeink vannak, legalábbis eddig voltak. A generációváltás kicsit jobban aggaszt. Ha az olyan értelmesnek tekinthető társadalmi rétegek mint mondjuk az orvosoké, képes olyan marhákat kitermelni, akik szerint a férfiak szülhetnek, vagy a transznők teljesértékű nők, tehát ha a világ ebbe az irányba halad, akkor nem biztos, hogy biztosítékot jelent, ha a döntéshozók a döntéseik közelében élnek, mert nem számításból, vagy valamilyen érdekből, esetleg pártállás szerint hoznak rossz döntéseket, hanem csak szimplán, mert hülyék. Amennyiben viszont a jövő atomfizikusait atomfizikusok oktatják az atomfizika törvényeire, nem lesz mitől félnünk.

gigabursch 2023.12.17. 10:59:44

Tisztelt Professzor Úr!

Köszönöm a világos és érthető cikket.
Kérdeznék és esetleg következő cikkekben kérem tájékoztasson minket:
1.) Mi van, ha engedélyezett ÜH mellett az 1-4 gátak egyikén egyszer csak probléma áll fenn?
a) Milyen természetű és súlyosságú (NAÜ besorolás) lehet?
b) Helyreállítható lesz-e az üzem? Illetve ha nem, akkor fennállhat-e tartós sugárzási kockázat?

2.) A kazetták remanens hője hasznosítható-e?
Ugyanis évtizedeken keresztül ezt csak úgy elmelegítgetni kihasználás nélkül szerintem gond.
Akár települési fűtőművekben, akár hajókban gőzüzemre kihasználható-e?

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.17. 14:24:58

@gigabursch: Ez a második pont felettébb érdekel engem is. No nem csak ebben a kontextusban. azt sem értem, miért égetik el a gázfáklyákban a finomítók a mellékterméket (gázt), amikor azt más esetben direkt kitermelik. Tudom, hogy ez nem egy atomfizikai kérdés, de laikusként úgy tűnik, hogy brutális mennyiségű energiát pusztítunk el, miközben elvileg energiaéhség van.

Motorogre 2023.12.17. 22:08:26

@Pályamágus, a sínész: Kösz, ahogy látom-hallom-tapasztalom, a műszaki felsőoktatás manapság nincs a helyzet magaslatán (az okok összetettek: kontraszelekció, feudalizmus, forráshiány stb). de az alapokat biztosan jól megtanítják és számon is kérik.
Az emberi hibára mindez nem prevenció - ahogy a repülésben is, a nukleáris technikában is néhány apró műszaki hiba nem okoz katasztrófát. De ha ezt emberi gyarlóságok, kapkodás, hibák, trehányság stb. követi - kész a baj. Szinte nincs is katasztrófa (talán a fukusimai a kivétel) ahol ne az emberi tényező lett volna a fő ok (pl. Csernobil). V.ö.: pluralisztikus ignorancia.
A helyszíni jelenlét (akár a pilótáknál) távol-tartaná az ejtőernyősöket és egyéb dilettáns kalandorokat ezektől a jólfizető pozicióktól.

Motorogre 2023.12.17. 22:10:40

@F.M.J.: amit látunk a finomítóknál, az egy biztonsági gázfáklya - mindig fennáll a lehetőség hogy valamely (éghető) gáz megszökik vagy le kell fújni: a környezet-szennyezést minimalizálja ha elégetik. Akár a régi gázbojler: volt őrláng.
De igen: amikor 700 forint köbmétere, sajnálja az ember ezt is.

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2023.12.17. 23:20:12

@Motorogre: Köszönöm a válaszod! Tehát ha jól értem, akkor a messzeföldről is jól látható finomítói gázfáklyák nem a finomítás feleslegessé vált melléktermékeit hivatotak raktározás helyett "szőnyeg alá" söpörni, hanem egy (vagy több) készenlétben állő gyújtóeszköz, elszabaduló technológiai hulladékgázok közömbösítésére. Ez esetben egész más a valóság, mint amit feltételeztem.

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2023.12.17. 23:28:29

@Motorogre: A felsőoktatás szinvonala nagy mélyrepülésbe ment át, amikor felduzzasztották a létszámot. Régebben még meggondolta valaki, ha bekerül egy egyetemre (főiskolára), akkor mivel tömesse a fejét, manapság már sem a tanulmányi időt, sem a minőséget nem helyezik előtérbe. Már jó pár éve túl vagyok ezeken a dolgokon, de emlékszem, hogy a felsőfokot különösebb hozzátanulás nélkül sikerült "jó" eredménnyel elvégeznem a technikumi tudásom, meg némi gyakorlati tapasztalatom alapján. Jó, mondjuk engem érdekelt is, de elég sokan kaptak mellettem olyan tudásra papírt, ami alapján nem mernék vonatra ülni. Meg kell jegyezni, hogy az oktatók egy jelentős része se látta még közelről, amiről oktatást tart, szóval lenne min elgondolkodni.

gigabursch 2023.12.18. 07:00:54

@Pályamágus, a sínész:
Az, hogy mára minden sarkon egyetem van, magával hozta azt is, hogy
- minden hülyét is felvesznek
- mivel fejpénz alapú a támogatás, muszáj őket bent tartani
- a drága képzések fedezésére csinálnak jól hangzó himihümi szakokat*
- a végzettség nem biztosít valódi tudást
- egy halom ember még elb@sz éveket feleslegesen és egyben hiányzik a munkaerő piacról, ahogy a családalapításból.

____________
* Gondoljatok bele a tök fölösleges természetvédelmi mérnök vagy vadgazda mérnök végzettségű emberre. TVM-ből az összes agrár egyetemen kibocsátanak együttesen kb 120-150-et évente, ebből elhelyezkedik kb 3-5.
Vadgazdaménök ugyanez pepitában.
S hogy mitől mérnökök? Na erre még nem kaptam választ. Mert olyat nem tanulnak.

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2023.12.18. 11:56:47

@gigabursch: Talán nem illene ilyen messzire kanyarodni a cikk témájától, ezért kicsit visszafelé tendálnék. A felvetéseid sajnos semmilyen vitára nem adnak okot. Annyival kiegészíteném, hogy a sok diplomás szalvétahajtogató, népi táncos, zebracsík számláló, ugyan azt a társadalmi státuszt követeli magának, mint egy értékes végzettségű ember. Mivel pedig ebben a projektben elég jól haladnak, egyre kevesebb merítési lehetőség lesz a hasznos ismeretek átadására.

A módszerváltás után még egy technikus átlagosan több hasznos tárgyilagos és célorientált tudással rendelkezett, mint manapság egy diplomás. Nyilván ez összesített átlagban értendő, hiszen manapság is vannak kimagasló koponyák, és régen sem volt minden technikus hasznavehető. Az meg egyenesen kétségbeejtő, hogy olyan témakörökben, amiben nem rendelkezek semmilyen végzettséggel, csupán érdeklődő vagyok, tudok újat mondani elvileg diplomás szakinak. Nemrég egy fizikusnak magyaráztam el, hogy mitől repül a repülő, és hogy miért nem lehet helikopterrel egy bizonyos sebesség felett repülni. A dolog amúgy egyáltalán nem egy bonyolult összefüggésrendszer, meg állítólag elég érthetően is magyarázok, de nem tudtam meggyőzni. Benne volt gőg, mert ez nem az én területem, hogyan is tudhatnám, ha ő sem tudja? Kérdeztem, hogy akkor szerinte hogy van, de sajnos nem ért rá kifejteni. Minő meglepetés.

Szintén egyetemi jelenség a témavezetői felelőtlenség. Mintha sikk lenne teljesen ostobának lenni. Gőg van ott is bőven, de kicsit sem érzi problémának, hogy a "patronáltja" lemarad az aktuális lehetőségről a diploma megszerzése terén, mert neki "nem volt ideje" átnézni a dolgozatot. Én spec. a lábánál fogva lógatnám fel az ilyen nyomorultat, mert más emberek életével játszik, mintha mindenki olyan degenerált lenne, hogy ráér az életét egyetemre járással tölteni, és semmi más terve nem is lenne. Ha nincs ideje, nem kell elvállalni. Pont. Én az ilyesmit szigorúan büntetném. Akár forintosítható is lenne, hogy a megcsúsztatott diploma közgazdaságilag mennyivel kevesebb produktumra ad lehetőséget (a nyugdíjkorhatár ugye adott), és annak az értéknek egy szabad szemmel is jól látható százalékát fizesse be részint az államkincstárba, másrészt a diplomázónak kártérítés gyanánt. Nagyon helyesen elvárjuk, hogy a híd ne szakadjon le alattunk, a ház ne dőljön ránk, a fogorvos a rossz fogunkat húzza ki, ne azt amelyik kettővel odébb van, és persze elvárjuk, hogy ne robbanjon fel mellettünk az atomreaktor. Ehhez felelősségteljes jól képzett nagy tudású mérnökökre van szükség, és ahelyett, hogy minél előbb gyakorlati ismereteket szereznének, néhány túlképzett idióta elszabotálja az egyetemi végzésüket.
Na most megint felhúztam magam a hétköznapi társadalmi gyakorlaton. Gyönyörű egy világ.

Motorogre 2023.12.18. 12:46:20

@Pályamágus, a sínész: ha lenne külön felsőoktatási blog, ott bővebben és szívesebben, de itt:
már a 60-as években is ismert volt a felsőoktatásban a KK (költségvetésen kívüli) munka: tervezői-szakértői tevékenységért plusz-jövedelemhez lehetett jutni. A 80-as évek elején a gyalázatos alacsony oktatói fizetések emelése helyett kitalálták: menjenek KK-zni az oktatók, így biztosított a megélhetésük és legalább szoros kapcsolatban lesznek az ipari valósággal. Mindkettőre valóban szükség volt. De ahogy lenni szokott, a torzulások kerekedtek felül, pl. a közlekedési szakértőként is (igencsak jól) kereső tanár előadás közepén letette a krétát és szaladt a friss szaftos balesethez szakérteni. No ez milyen erkölcsi példát adott a diákoknak, a szakmai fricskán túl. Ahogy a dokiknál se, a felsőoktatásban dolgozó oktatóknak sincs minőségi ellenőrzése (a MyProfesszor csak hobbi) stb.
Talán ennyi ide elfért a nukleáris poszt alá - a PISA is robban hamarosan.

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2023.12.18. 18:26:42

@Motorogre: A felsőoktatás is csak a jéghegy csúcsa. Nem akarok azzal a süket dumával jönni, hogy bezzeg az én időmben, de néha mégis csak eszembe jut, hogy második felére már tudtunk ÉRTŐEN olvasni, végére meg mindezt folyékonyan is. Aki nem, az korrepetálásra járt, hogy ne maradjon le. Most viszont felvételi követelmény lett a középiskolába a folyékony olvasás, az értő meg már TV vetélkedőre megy. Nem tudom, hol maradtam le, de nem emlékszem, hogy nálunk lett volna okostábla, meg digitális űrkulissza. A tanárnéni eszköztára kimerült a fatáblában, krétában, a mienk meg a vonalas füzetben, és mégis ment. Mit várjunk az egyetemi oktatóktól, ha a kisiskolás tanárok is tüntetgetni járnak munkavégzés helyett? Vajon milyen megítélés alá esne egy hétköznapi dolgozó, ha ugyan olyan hatékonysággal végezné a munkáját, mint egy modern kori pedagógus?

Motorogre 2023.12.18. 21:36:19

@Pályamágus, a sínész: Csak tömören: a tanárok 1/3-a alkalmatlan, 1/3-a alkalmassá tehető, 1/3-a most is becsületből tisztes munkát végez. Az elöregedés katasztrófális hatással lesz kb. 15 év múlva.
Kb. két éve volt egy nagyon ritka és jól megírt cikk a neten, kb. "Ahhoz hogy tüntessünk, kiválónak is kell lenni..." - de ma már nem találom meg.
A szorgalmas és szakmailag top-on lévő tanár ma is milliót keres havonta: felvételi előkészítő, nyelviskola stb. De erre csak kevesen alkalmasak - sajnos.

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2023.12.18. 22:32:13

@Motorogre: Ezt tapasztalatból alátámaszthatom. Valóban vannak tényleg kiváló tanárok, de a mára már felnőtt gyerekeinknél nem sok volt, akik helyett nem kellett elvégezni otthon a munkájukat, hogy ne olyan együgyű konzumidióták legyenek, mint amilyennek szánták őket. Így mondjuk mérnöki és nem kosárfonó diplomákat szereztek.
Az iskolának sokkal nagyobb részben kellene tudást és tudásfelhasználást tanítani, míg a szülőnek elsősorban jellemformálási feladatai lennének, szerintem. Ehhez képest az iskolában életszemlélet terjesztés folyik, a szülő meg az iskola elhanyagolt munkáját pótolja. Nem tudom, hogy ez az iskolarendszer ebben a formájában tényleg hasznos-e, vagy alapjaitól kellene újragondolni az egészet.

Motorogre 2023.12.19. 16:32:54

@Pályamágus, a sínész: Igen, ha nyitsz egy blogot erről, és másokat is érdekel (mert sok millió fiatalt és szüleit érint!) - szívesen megosztom tapasztalatainkat.

gigabursch 2023.12.19. 16:48:15

@Motorogre:
Félek, hogy jönne a sok idióta, aki még az esetleges tükörbenêzés helyett is a napi politikai primitivitást választaná.
Pedig kétségtelenül érdekes a téma és érdemes a múlt szövetét is megkapirgálni.

gigabursch 2023.12.19. 17:19:37

@Pályamágus, a sínész:
Ezzel a szerepcserés kérdéskörrel nagyon rátapintottál a probléma velejére.

Mindenki ahelyett, hogy feladatát végezné, belepofázik mindenbe, aztán megy a csodálkozás, hogy zavar van az erőben.
Erre mondta öt és fél évszázada Vitéz János, hogy "akkor lesz vége a világnak, amikor a szavak elveszítik valódi jelentésüket"
(Nem rombolom szét a blogot, de kb egy hónapja az egyik ogy-i képviselő pont ementén tette helyre a rozmárbajszú házelnököt, magyarán mi mi jelent és mit nem jelent.).

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2023.12.19. 19:38:55

@Motorogre: Jó az ötlet, de nekem erre már nem maradna időm. Van már egy blogom, amin próbálok ismeretet terjeszteni a szakterületemről, hogy akik érdeklődők, azok ne félművelt amatőröktől tanuljanak. Elég strapás dolog laikusoknak írni egyszerűen, szakszövegek nélkül érthetően. A szakdolgozatok meg diplomamunkák a szakembereknek íródnak, hogy a szerző bizonyítsa, hogy ért hozzá. Ezzel ellentétben az ismeretterjesztés arról szól, hogy laikusoknak mesél az ember hitelesen és egyszerűen. Belekezdtem, de nem tudom, hogy meddig tudom tartani a saját elvárásaimat. Tulajdonképp ezt várnám el a pedagógusoktól is. Beszéljenek úgy a világ természettudományos dolgairól a gyerekeknek, hogy azok mégtöbbet akarjanak tudni róla. Én majd egyszer feladhatom, de a pedagógusnak az a hivatása, hogy érdekes legyen. Nem sokan felelnek meg ennek az igénynek.

Úgy látom, neked még nincs blogod. Az ötlet jó, talán érdemes lenne belekezdened. Engem máris érdekelne. Annyi időm nincs, hogy folyamatosan foglalkozzak vele, de társszerzőként akár néha hozzá is tehetnék, ha nem bánnád.

@gigabursch: Van lehetőség az igénytelenség kiiktatására. Sajnos már kellett nekem is élni vele, de nem bánom. Általában engem is a primitívség, a rosszindulat, a közönségesség meg a szűklátókörűség zavar. az eltérő vélemégyek megbeszélhetőek, és akkor sem kell anyázni, ha nem sikerül egymást meggyőzni.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.20. 07:28:30

@gigabursch: "mi mi jelent és mit nem jelent"
- Kedvencem, amikor a Bölcsek kövét emlegetik. Pár éve jött divatba, és politikai irányultságtól, gazdasági vagy társadalmi helyzettől függetlenül használják a kifejezést ROSSZUL.
Nem tudom, ki mondta, hogy a Bk birtoklása okossá tesz, pedig elég lenne felütni bármelyik (áramszünet esetén is működő) nyomtatott nagylexikont, és máris nem kellene hülyeségeket beszélni. A nemlétező tudás használata nevetségessé tesz. Talán ez is lehetne egy iránymutatás.

István Benkovics 2024.03.17. 06:12:11

Korrekt, egyértelmű és (nem csak szakmabelieknek) érthető. Ahogy a szerzőtől megszokott.
süti beállítások módosítása