Láncreakció

Aszódi Attila információs blogja

Független gazdasági elemzés a Paks II beruházás megtérüléséről

2015. december 23. 06:39 - Prof. Dr. Aszódi Attila

Az ügy jelentőségére való tekintettel alább a Miniszterelnökség hivatalos közleménye

"Az Európai Bizottság közel két éves előzetes egyeztetést követően a paksi kapacitás-fenntartási beruházás nagyságára és jelentőségére tekintettel 2015. november 23-án úgy döntött, hogy további mélyreható versenyjogi vizsgálatot folytat le annak megállapítása érdekében, hogy a beruházás tartalmaz-e állami támogatást. Ezzel az eljárás egy új, nyitottabb fázisba érkezett, amely során harmadik felek is kinyilváníthatják észrevételeiket a beruházás versenyjogi aspektusaival kapcsolatosan.

Annak érdekében, hogy az eljárás során világos és egyértelmű legyen a magyar kormány álláspontja, a Miniszterelnökség úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a Paks II beruházás független gazdasági értékelését, amelyet a nemzetközi Rothschild bankház készített. A kormány az elemzés eredményeit Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak is megküldte.

rs.jpg

A Rothschild bankház elemzése tételesen reagál a megtérüléssel kapcsolatosan korábban harmadik felek által publikált kritikákra, amelyek félrevezető módon azt sugallják, hogy az új atomerőművi blokkok megépítése nem lenne gazdaságos. A nemzetközi bankház következtetése ezzel éppen szöges ellentétben áll: a Paks II projekt megtérülő beruházás, jó üzlet Magyarországnak. A tanulmány részletesen alátámasztja, hogy nincsen szükség állami támogatásra, a projekt a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő.

A Rothschild bankház elemzi a piaci áramárak várható alakulására ható tényezőket. Ez alapján megállapítja, hogy számottevő áremelkedés várható a villamos energia piacán, melynek következtében az új blokkok önköltségi áránál magasabb piaci árakra lehet számítani. Ennek következtében a Paks II bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőke, a tőke kamatai, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is.

Az elemzés azt is megerősíti, hogy a Paks II projekt a liberalizált és összekapcsolt európai közös energiapiacok céljának megfelelően valósul meg. A beruházás hozzájárul az ellátás biztonságának javításához, a klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez és a megfizethető áramár fenntartásához anélkül, hogy szükség lenne bármilyen garantált villamosenergia-átvételi árra vagy más állami támogatásra."

2015. december 22-én a kormány a Rothschild bankház elemzését angol nyelven teljes terjedelmében nyilvánosságra hozta az MVM Paks II projekttársaság honlapján. A közel száz oldalas elemzés a kormany.hu-n is elérhető.

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aszodiattila.blog.hu/api/trackback/id/tr708193226

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2015.12.23. 12:06:55

Kicsit bátortalanul kérdezem hogy a hosszú felezési idejű izotópok elhelyezése - őrzése költségeit hogy a bánatban lehet számolni? Úgy főleg nehéz, hogy ha emlékeim nem csalnak 600 években kell gondolkodni, de lehet hogy keveset is mondtam. :-(

Jonathan49 2015.12.26. 09:52:24

Engem zavar, hogy nem beszélünk őszintén az atomenergia veszélyeiről. Gondolok a 2003-as paksi üzemzavarra, amely Csernobil óta ( Fukosimát nem számítva) a legsúlyosabb volt, majdnem tragédia lett belőle. Egyébként Aszódi Úr a Fukosimai üz. utáni rádió nyilatkozatában először elbagatellizálta a veszélyt!

ortegay 2015.12.31. 00:50:57

@rdos: Maga a radioaktivitás is egy irgalmatlanul bonyolult, széles spektrumú folyamat, ami nélkül nincs élet. Mi a radioaktivitás? Egy hasadóképes elem (nem stabil elem - ahol a neutronok száma meghaladja a protonokét) szétbomlása stabil "lányelemekké", miközben az anyaelem és a lányelemek közötti tömegkülönbség energia (sugárzás) formájában távozik. Mértékegysége a Becqueler. Egy Becquerel az egy radioaktív bomlás másodpercenként. Ahogy itt gépelek, testemben négyezer radioaktív bomlás történik másodpercenként. Az ivóvíz megengedett radiokativítási

ortegay 2015.12.31. 01:04:40

@ortegay: Szívat a gép. Szóval körülöttünk minden radioaktív kisebb nagyobb mértékben. A víz megengedett radioaktivitása száz Becqueler.
Az magas aktivitású hulladék elhelyezését atomerőmű nélkül is meg kell oldani. Egészségügy, anyagvizsgálat, és egyéb területeken keletkezik a civil életben is. Stabil földtani képződménybe helyezik el úgy, hogy annak a része legyen. Magyarországon legstabilabb földtani képződmények a Mecsekben találhatóak.
Mire a paksi üzemanyag oda kerülne, bízunk benne, hogy működik már a reaktorok egy új generációja, a sóolvadék reaktor. Ahol a kiégett üzemanyag kering, sóolvadék formájában. Ugyanis az úgynevezett kiégett üzemanyagokból a hasadóképes elemek két - három százaléka "használódik" el ezzel a technológiával. A sóolvadék reaktorral lehetőség lenne döntően rövid hasadási idejű elemeket elérni végtermékként. A kiégett üzemanyag hatalmas energiapotenciállal rendelkezik.
Egyébként sóolvadék reaktorok kutatása, kifejlesztése Magyarországon is folyik.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.01.01. 23:49:25

@ortegay: Időközben megnéztem, 250 000 év üzemidőről beszélhetünk a mecseki nagy aktivitású lerakó esetében. Kérdésem pusztán csak arra irányult, ekkora időtáv biztonságos "raktározásának" a költségeit hogyan lehetett megszámolni? A kamatos kamat és a nettó jelenérték számítás nem bonyolult, csak a jövőre nézvést mindig bizonytalansággal terhelt, ami bizonytalanság nem más mint a kamatláb. Ezt egy bankárnak felteszem nem kell magyaráznom. :-( A jó nevű bankház elemző részlegének több száz éves tapasztalata lehet. Ezt extrapolálták 250 000 évre? A számok láttán nem vagyok nyugodt. :-(

ortegay 2016.01.02. 00:15:14

@rdos: Szerintem a nagy aktivitású hulladék elhelyezését nem úgy kell elképzelnünk, hogy berakják egy tárnába, és azt őrzik. Szerintem egy geológiailag stabilt tömbben elhelyezik úgy, hogy a tömb szerves részét képezze. - Vízzáró kőzet, bebetonozzák, vagy a jó ég tudja - és a a kőzet tömböt akár egy földrengés elmozdítja, vele, szerves részeként mozdul a nagy-aktivitású hulladék, ami porszemnek tűnik az adott kőzettömbhöz képest, és behelyezés során nem gyengítik a stabil kőzettömböt. Nem éri víz, nem kerül felszínre - vagy felszínközelre. Tehát nem fegyveres őr őrzi a hulladékot, hanem a természet. Azért a geológiai mozgásokat elég jól tudják modellezni
De én továbbra is optimista vagyok. A sóolvadék, illetve a szaporítóreaktorok miatt.
Szaporítóreaktorban a kiégett üzemanyag feldúsítható. Kicsit bonyolult a kérdés, nem kívánok belemélyülni. Ma a franciák, oroszok és japánok üzemeltetnek szaporító (tenyésztő) reaktort.
Ha minden a jelenlegi logika mentén menne, a nagyaktivítású tárolóba az először ötven - hatvan év múlva kerülne anyag.
Az új blokkok építése miatt kell a nagyaktivítású tároló miatt ennyire előre gondolkodni, ugyanis az Atomtörvény ennek kialakításához köti új erőmű építésének engedélyezését.

Nagyon sajnálom, hogy elkevertem az atomenergetika extermális költségszámításáról szóló cikket. Ahol az első kapavágástól, építéstől, tározókon át a környezetre gyakorolt hatás forintosítva mind szerepelt.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.01.02. 08:01:30

@ortegay: "... sajnálom, hogy elkevertem az atomenergetika extermális költségszámításáról szóló cikket" Azt biza én is.

"Szerintem egy geológiailag stabilt tömbben elhelyezik " "geológiailag stabil". Az ország évente egy focipályányi területtel csökken (kompresszió - összenyomódás alatt vagyunk). Emlékezetből Tamási mellett 5 mm/év a kimért függőleges emelkedés, Szolnoknál sacc ennyi az évi süllyedés. Pont a Mecsek ne mozogna?

"Vízzáró kőzet" Jelentem ilyen nem létezik. Coca-colás üveg is átengedi a vizet. Csak nagyon lassan. Bátaapátiban a kútteszteknél cm3/óra dimenzióban mérték a kollegák a vízhozamot, ivóvíz termelő kútban mondjuk 10-100 liter per perctől gondolkodunk. :-( Ennyit a vízzárásról. A talajvíz szintje alatt mindenütt van áramlik , na jó szivárog a víz. Kérdés hogy mennyi a vízhozama. :-(

Szóval eltemetem és semmi feladat? Elméletileg akár, a gyakorlatban mindig van valami "prücök".

444.hu/2014/05/25/rejtelyes-balesetsorozat-amerika-legujabb-atomtemetojeben/

Nagyon röviden, azért izgatnának az elhelyezés költségei, mert ha még mindig nem tudjuk, hogy hova és hogyan rakjuk le, akkor azt hogyan költségelték?

ortegay 2016.01.02. 13:02:50

@rdos: Látom, ismered a szakma mélységeit. Én laikus érdeklődő vagyok. Bármilyen mélységű ismeretekre tennék szert, a "Coca-colás üveg is átengedi a vizet." gondolat miatt el kellene gondolkodnom a vitába bocsátkozás miatt.

Laikusként mit kezdjek a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet - az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - szereplő fogalmakkal:

m) radioaktív anyag: az az anyag, amelyik egy vagy több olyan radioaktív nuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy koncentrációja sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható,

n) indikatív dózis: az ivóvíz ellátó rendszerében kimutatott természetes és mesterséges eredetű radionuklidoknak az egy év alatt beépült lekötött effektív dózisa a trícium, a kálium-40, a radon és a radon rövid felezési idejű bomlástermékei kivételével,

o) parametrikus érték: az ivóvízben jelen lévő kémiai, biológiai és radioaktív anyagok, valamint fizikai jellemzők értéke, amely felett vizsgálni szükséges, hogy a kémiai, biológiai és radioaktív anyagoknak, valamint fizikai jellemzőknek az ivóvízben való jelenléte beavatkozást igénylő kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a víz minősége olyan mértékben javuljon, hogy megfeleljen az emberi egészség védelmére vonatkozó követelményeknek,

Illetve a Rendelet a Radioaktív anyagok ellenőrzése Fejezettel.

5/C. §60 (1) Ha az 5. § (1), (1b) és (3) bekezdése szerinti három, egymást követő évben végzett ellenőrzés során a 3. számú melléklet 5.3. pontjában foglalt táblázatban szereplő paraméterek és radionuklidok egyetlen mintában sem érték el a 3. számú melléklet 5.3. pontjában foglalt kimutatási határt, a továbbiakban az 1. számú melléklet C) részében foglalt táblázat 22-24. pontjában szereplő vízminőségi jellemzők parametrikus értékeit nem kell mérni és a 2. számú melléklet A) rész 3. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(2) Ha az 5. § (1), (1b) és (3) bekezdése szerinti három, egymást követő évben végzett ellenőrzés során a 3. számú melléklet 5.3. pontjában foglalt táblázatban szereplő paraméterek és radionuklidok nem minden esetben maradtak a 3. számú melléklet 5.3. pontjában foglalt kimutatási határ alatt, de egy érték sem éri el a parametrikus érték 50%-át, akkor az illetékes hatóság hat évre felmentést adhat az 1. számú melléklet C) részében foglalt táblázat 22-24. pontjában szereplő vízminőségi jellemzők parametrikus értékeinek mérése, valamint a 2. számú melléklet A) rész 3. pontjában és a 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak alól.
(3) Az (1) és (2) bekezdés előírásait az 5. § (1) és (1b) bekezdése szerinti vizsgálati program jóváhagyásakor az illetékes népegészségügyi szerv, illetve élelmiszerlánc-felügyeleti szerv figyelembe veszi.
(4) Az 5. § (3) bekezdése szerinti hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatokat az 1. számú melléklet C) részében foglalt táblázat 22-24. pontjában szereplő vízminőségi jellemzők vonatkozásában csak az (1) bekezdésben foglalt időszakot követően és csak azon üzemeltetők, illetve élelmiszer-vállalkozások esetében kell elvégezni, akikre az (1) vagy (2) bekezdésben szereplő mentesség nem vonatkozik.

Érdekes témát feszegetsz. Engem is érdekelne kérdésedre adandó hivatalos válasz.
De ha már extermális költségnél tartunk, milyen környezeti károkat okozott és okoz a motorizáció. Erről is beszélnünk kellene. Ez nem ökológiai lábnyomot, hanem ökológiai patanyomot hagy. Mind a természetben, mint az emberi egészségben. És az ózonrétegben.

És a szélerőművek infrahang térképeit még nem láttam. Ez milyen hatással van a bioszférára?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.01.03. 10:58:46

@ortegay: Magyarországon kisebb megszakítással 1919-től a mai napig rendeleti kormányzás van. Számodra nem furcsa hogy az ivóvíz minősítését a kormány rendeli el? Szerencsére az Ohm törvényről még csak nem is hallottak "fityiszes leninfiúk", így azt talán nem változtatják meg visszamenőleg. :-(

Minden emberi tevékenységnek technológiának környezeti (láb)nyoma van. Csak. Míg egy szélmalom egy szenes vagy atom erőmű élettartama jellemzően max 50 év, addig az atomerőmű "kiégett" fűtő eleme pedig geológiai idők alatt válik ártalmatlanná. A geológia pedig "vicces" egy szakma. Tudtad pl. hogy az arany geológiai idők alatt sima esővízben oldódik (ha nem hiszed járj utána, kulcsszavak, Pantó Dezső, 1930-as évek Dunai föveny arany kutatás, MNB megbízásából)?

A gond a fűtőelemekkel pusztán csak az, hogy teljes ipari infrastruktúránk emberi léptékre, emberi időtávokra lett létrehozva. Amint megoldódik a fissziósok kiégett üzemanyagának az emberi léptékű recikálása, azt mondom, szóljon az atom. Addig meg inkább azt mondom, kopjon ki az atom!

ortegay 2016.01.03. 14:17:51

@rdos: Elkezdtem olvasni oldalad.Gratulálok hozzá. Szemléletünk, gondolkodásunk nem válassza el szakadék.
Nálam az alapkérdés az, hogy villany kell, és lehetőleg döntően önellátásra kell törekedni az országnak. A környezetünk energiafeleslege is rövidesen elfog tűnni, és a határt átszelő távvezetékek túlsó végét egyszerű leföldelni, hogy véletlenül se tudjunk vételezni.
2019-től az oroszok az ukránokon keresztül nem szállítanak gázt. Viszont gőzerővel építik a németek az északi áramlat2 - öt, amikor alapjáraton döcög a meglevő Északi áramlat is.
A németeknek lesz a térség kiszolgáltatva gáz beszerzés miatt. A profit maximalizáló képességükről gondolom nem nyitunk vitát.
A szén nem perspektíva. Vízenergia potenciálunk kevés, a hülye sötétzöldek miatt meg sem lehet említeni annak kihasználását.
Szélenergia potenciálunk gyatra, csak az szélerőművek eladásában érintettek - és ez vonatkozik a napelemekre is - szcientológia színvonalon próbálnak piacra kerülni.
Szeretek így, értelmesen vitatkozni. Kénytelen az ember kutatni. Rég messze kerültem a villamosenergetika információforrásaitól. Utolsó infom az volt, hogy rendszerszinten 170 MW beépített szélerőmű teljesítmény kezelhető a villamosenergia rendszer szintjén. A mavir (régen Teherelosztó) honlapján meglepve látom, 330 MW beépített szélerőmű teljesítmény van. Viszont, hogy mit művelnek a rendszerben, nyomon követhető. www.mavir.hu/web/mavir/szeltermeles
A kockázatokkal szemben (sokkal többet fel tudnák sorolni, mint ami mellet diskurálunk) milyen előny várható Paks2-től?
2400 MW stabil villamosenergia
Az államközi szerződésben 40% magyar beszállítás van. Paks1 30% volt. A mai magyar ipar fejlettsége mellet 5 - 10 %-ot képes teljesíteni. A haveri bulik egy ilyen beruházásnál töredéket tesznek ki. Tehát a magyar ipar gyors fejlesztése szükséges, hogy ezt teljesíteni tudják (K+F)
A beruházás kikényszeríti egy 600 MW teljesítményű tározós vízierőmű létesítését. Ennek "csurdalékvízéből" megoldható a Homokhátság öntözése, megállítható az Alföld elsivatagosodása.
Az öntözéses mezőgazdaság a magasabb - munkaerő igényesebb - mezőgazdasági termelés felé viszi el a mezőgazdaságot. Láttam tanulmányt, ami szerint ez akár egymillió gyengén képzett munkaerő felszívására is képes.
Paks2 kikényszeríti a Duna vízgazdálkodásának megoldását. Nagymaros, Fajsz, Mohács duzzasztás, - hogy a Duna - Rajna - Majna csatorna magyarországi szakasza hajózható legyen. Hogy a Vaskapu környékévek a románok mit kezdenek, az az ő világuk.
Értem én aggodalmad a kiégett tároló kapcsán. Szerintem, akik tervezik, döntenek - ez a szakma - tisztában vannak a felelősségükkel.
Tudomásul kellene vennünk, hogy "sugárözönben élünk". A radioaktivitás, a sugárzás a lét természetes velejárója. Légkörünk nélkül (amit módszeresen teszünk tönkre - vagy egy becsületes nap kitörés majd elfúj) nem tudnánk élni. Az szűri a kozmikus sugárzást.
De milyen hosszútávú hatása várható a légkörünk mesterséges elektromos hullámokkal szennyezésének? Az elektroszmognak? A szélessávú Internet a levegőben "megy". Az, hogy az emberek füléhez nőtt a mobil, hogy rendezi át a génszekvenciákat?
Nem véletlen, hogy sugárterhelés egyenértékről beszélnek. És az un. lágy szervek a kritikusak. De ez már a sugárbiológia területe. Ámbár az atomtemetőt is ebből a szempontból kellene vitatni.

Egyesek szerint a természet maga is hozott létre atomreaktort. index.hu/tudomany/til/2015/03/22/afrikaban_volt_egy_termeszetes_atomreaktor/

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.01.04. 10:14:43

@ortegay: Örülök ha tetszik. Sajna nem sok időm van rá.

Energetika. Felsoroltál pár lehetőséget. Szerintem újabban játszik a kőolaj és földgáz is. LNG terminál(ok) az Északi-tengeren épült(ek), Adrián tervben van Krk szigeténél. Olajra link. Úgy érzésből, ez még nem a legalja (ár).

stooq.pl/q/?s=sc.f

Az öntözéses mezőgazdaságot jól látod, talán már Vásárhelyiék is ebben gondolkodtak, de azóta sem lett belőle semmi. Talán mert az állandó csapadéktöbbletű Ny-európai gyakorlatot honosította meg nálu nk a sógor (náluk fontos a gyors vízkivezetés az állandó csapadéktöbblet miatt, nálunk nem).

Kevésbé ismert, árpád-kori eleink kiváló vízgazdálkodása, halgazdálkodása.

Hol van a helye az árvíznek? Magyarul értjük, tudjuk a választ. Ugyanis nem bonyolult.

Az ártéren.

Eleink az árterek terepszintje fölé kiemelt, a mainál húszszor sűrűbb csatorna hálózattal juttatták ki az árt annak a terére. :-) Gravitációsan (ma a belvizeket a Tisza középvizi vízhozamát felülmúló összegzett vízhozamú átemelőkkel "oldjuk meg"). A mesterséges középső szintes fenekű csatornák fenékszintje valahol a középvízinél, vagy kissé alatta lehetett.

Történelmi toposz a KM-e árpád-kori élelem, hal, vad, gyümölcs bősége. Csak ezt a bőséget a természet (hatalmas nagy lapos feltöltődő ártereink és szélsőséges vízjárású folyóink) és a korai köznépi magyarság agro- és vízgazdálkodás technológiai ismereteinek (és grandiózus földmunkájának) együttese eredményezte. Árpád hont foglaló, szerintük visszajövő magyarjai ehhez vajmi keveset tettek (semmit). Az árokrendszer kiásásához nagyságrendileg és minimum 10 ezer embernek 100 évi munkájára volt szükség. Ez a sűrű árok-csatorna rendszer a 900-as évek elején már működött! Nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem, ahogy a nyilván magyarul beszélő köznép is itt kellett hogy legyen már korábban is, igaz ez utóbbi észrevételem már a sajátom.

Mindezt 15. éve tudhatnánk (a vízügy is tudhatná), ha olvasnánk Takács Károly régész kutatásainak az eredményét:

www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf

Mondtad. "Értem én aggodalmad a kiégett tároló kapcsán. Szerintem, akik tervezik, döntenek - ez a szakma - tisztában vannak a felelősségükkel. "

Ez nem kérdés. A mai napig megválaszolatlan első kérdésemre nem kaptam választ. A felelősségi körbe a tájékoztatás is beletartozik. Kevéssel beérném.

Hova, hogyan és mennyiért tervezik azt a 250 ezer éves vircsaftot?

ortegay 2016.01.04. 22:27:34

@rdos: A tömegdemokrácia nagyon sok buktatóval rendelkezik. Egyes hatalmi struktúrák térnyerésre használják - lásd USA, aki demokratikus jogok importjával hajtott befolyási övezetébe térségeket.
Hatalmas károkat lehet a tömegdemokrácia alapján kiépített poppulista rendszerrel elérni. Lásd nálunk a tisztán szakmai kérdést képviselő Bős- Nagymarosra rászabadították a populizmust, a "Vízlépcsőt vagy demokráciát" jelszóval meghülyített tömeget. Mára a kár tízmilliárd Dolláros nagyságrendben mérhető. (Beruházásba befektetett összeg, elmaradt haszon - hajózás, villany, stb). Egy komplett Paks2 ára.
Ha innen nézem, megértem, miért kezelik így a kérdést. Kár, hogy nem lehet a hozzászóláshoz képet mellékelni. A mai közgondolkodásról tökéletes elemzés jelent meg a FIGYELŐ 2015.35 számában - a velünk élő feudalizmus - címmel. Döbbenet. Beszkeneltem mementónak, hogy itt tartunk harminc év "függetlenség" után.

A nagyaktivítású tároló kérdése nem a semmiből esett be. Az emlékezet fura dolgokat művel, de úgy emlékszem, az Uránbánya bezárásánál két aknát - amely alkalmasnak ítélt közegben van - nem zártak be. Újságban olvastam.

Mennyibe került az uránbánya rekultivációja? 30? 50? milliárd? Nem kell felszisszenni. Szén és bauxitbányászatunk felszámolása többe került. A szekrényből csontvázként kibukó vegyipari simlik, már amire fény derül ennél többet visznek megszüntük után évtizedekkel.

Arra kíváncsi lennék, mikor jelentkezik a hatása, hogy a mélyművelésű bányák karsztvíz kiemelése megszűnt. elapadt forrásokból mikor fakad víz.

Költség - és miből. 1998-ban hozták létre a Nukleáris alapot. Ebbe az Atomerőmű fizet be majd évi tízmilliárd Forint közötti összeget évente. A költségvetésbe be van tagolva, az alapban levő pénzre kamatot nem fizet a Kormány. Ma kétszázmilliárd fölött tart az Alapban levő pénz. (menni lenne ez kamatos kamattal növelve?)
Amit olvastam, tokkal vonóval úgy 1500 milliárd köré saccolják a nagyaktivítású hulladéktároló teljes költségét. Ezt az atomenergetika képes lenne kitermelni, ha nem nyúlnák le a pénzt.
http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/att_files/brochur/$File/poszter2.pdf?OpenElement

Nem osztom véleményed, hogy nem tájékoztatnak. Morzsákat osztottam meg abból, amit a különböző médiákból látókörömbe került.

Komplex összefüggésében nem is tartozik a nyilvánosságra. Az energiaellátás biztosítása nemzetbiztonsági kérdés. Mindig vannak csalódott, frusztrált, törtető, jó szándékú naív emberek akik ha összerakják a képet az kocsmai színvonalú kommunikáció logikája mentén, kiragadott érvekkel megspékelve, jöhet a "Demokráciát vagy Paks2-öt.

És az ország keresheti az utat a kőkorszak felé.

Szerintem, amennyiben szakmai kíváncsiságból érdekel a kérdés, keresd meg akár személyesen - levélben - ennek a Blognak a gazdáját, és szerintem titoktartási nyilatkozat aláírása nélkül is elég mélységű betekintést biztosítanak. Ha mélységekre vagy kíváncsi - sok okot említettem részletek ipari, szolgálati, állam - nemzetbiztonsági titokká nyilvánítása mellett, titoktartási nyilatkozat aláírásával szakmai részletek birtokába jutva kiélvezkedheted Magad.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.01.05. 09:27:11

@ortegay: "kiélvezkedheted Magad." Na, ezt nagyon megköszönöm. :-( Troll tempó, gratula.

Amíg én pl. ide kommentelek, addig nem dologozom, nem keresek pénzt a versenyszférában. Ahol is pillanatok alatt kiszúrom a "zsiványságot". Aminek egyik ismérve, hogy nincsenek számok, nincsenek valószínűségek, ábrák, helyszínek (csak a hulladékról beszélek). Ami van, az az, hogy 200 mrd forint 250 ezer évre a Budaörsi székhelyű csapat kafeteriájára sem elég ha 250 ezer évre veszem a csapat működését. Majd 2030-ban csinálnak az aleuritban Bodán egy laboratóriumot. Több részletben több mint egy napom ment el arra, hogy dec 23-i kérdésemre megkapjam a választ. A független (mitől, kitől független) bankház szeptemberi elemzésében szerzők nincsenek, kivonatolják pl. jelen blog gazdájának is a számításait (meg még vagy 3 másik szerzőt is). Nagyon röviden. Nem érdekel ez engem, illetve csak annyiban érdekel hogy vannak gyermekeim, remélem lesznek unokáim, és ez a projekt létüket veszélyezteti. Semmi több.

Bős-Nagymarosban egyet értünk. De. Kőkorszak. Na, az a kőkorszak, hogy bár még 250 ezer évig sugároz, melegít, de annak hőjét nem használjuk. A technológiai világ egyre inkább arra tart, hogy újra feldolgozza, újra hasznosítja technológiai anyagainkat. Autóipar pl. ezt teszi. A természetet utánozva, ahol is körfolyamatok vannak, nincs hulladék. Itt meg van hulladék, és lesz még több is, nem mellékesen erősen sugároz!

15 éves infó, az USA alapkutatási költség keretének negyede az 1950-es évek óta egyetlen problémára összpontosít.

Hogyan lehetne feldolgozni ezt a radioaktív dzsuvát?

15 évvel ezelőttig áttörés - megoldás ebben az alapkutatási irányban nem volt! Felteszem máig nincs, mert különben a sajtó ezzel volna tele.

Mondtad. "keresd meg akár személyesen - levélben - ennek a Blognak a gazdáját"

Arany bogaram. Ezt tettem. Itt ebben a nyilvános blogban. Felteszem azért nem ír választ nekem a szerző, mert a 24. írását készíti elő. És ahogy néztem válaszolni nem szokott (nulla komment).

Még rövidebben és itt be is fejeztem. Belebotlottam egy szerintem közérdekű problémába, és jeleztem hogy baj van. Ennyi, semmi több. Választ sem várok, de senki se mondhassa, hogy nem szóltam.

ortegay 2016.01.05. 10:47:30

@rdos: Minden tiszteletem a Tied. Én nyugdíjas vagyok, egyetemista a lányunk.
Nálam az Ő jövőjük féltésének listáján ez a kérdés nem fér be az első tízbe, de talán százba sem. Ez túl frekventált kérdés ahhoz, hogy ne kapjon kellő figyelmet. Kockázatot hordoz, nem keveset, nem kicsit, nem rövidtávút.
De erkölcstelenség volt az emberiségtől, hogy az évszázmilliók alatt keletkezett szénhidrogéneket jó egy évszázad alatt elégette. Pedig az olaj mindenre jó. Pl. ebben látják az informatika előre lépésenek lehetőségét (atomi méretek miatt elérték a korlátot) a grafén formájában.
Amikor a világ dolgaiban jártas, mértékadó embertől megkérdezik, hol fog tartani az emberiség tíz év múlva, azt válaszolta: azt sem tudná megmondani, hol fog tartani három év múlva. Elég példának felhozni a vezető nélküli autót, amit már uber megosztással használnak, elektromos hajtással. Mit kezdenek az emberek tömegével, ha az informatika, robotika átveszi a szerepet?
Hogy öröklődnek így a hagyományokon, értékrendeken alapuló emberi értékek, közösségek.
A katonai repülésben nem a drón (a földről irányított, pilóta nélküli repülő) a meghatározó, hanem a pilóta nélküli, önállóan döntő repülő. 15 éve a nagyaktivítású hulladék azért volt gond az USA-ban, mert a 90-95% dúsítottságú robbanófejek egyrészét végleg kivonták, más részét cserélni kellett. Ezt az uránt kellett "felhigítani" max 5%-os, energetikában felhasználható uránra. Két éve központi kérdés volt az amiknál - hatalmas pénzt öltek bele, hogy az önrepülő katonai gép a repülőgép hordozó anyahajóra leszállva funkcionálisan, saját igényei szerint ismerje fel a különböző színbe öltözött kiszolgáló személyzetet, hogy ne csökkentse a flotta kihasználási tényezőjét.
És itt a nyakunkon a probléma, amikor az USA demokratikusra bombázta az arab világot, Jugoszláviát. Mi lesz, ha az 1920-ban egységes nemzetben élő (Kurdisztán) harmincmillió kurd újból egységes nemzetben akar élni?
Sorolhatnám aggodalmaim.
Tiszteletben tartom, hogy Nálad ez a kérdés szerepel az első helyen. Reménykedem, hogy valamilyen módon megnyugtató választ kapsz, találsz a kérdésre.
Köszönet a türelmedért. Jó egészséget, sok munkasikert kívánok.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.01.05. 11:44:59

@ortegay: Elnézést kérek előző hsz-em hangneméért. Amire magyarázat, de nem mentség hogy nem szeretem a személyeskedést.

Kicsit távolabbról nézzük már a fissziós atommáglyát, megjegyezve, ahogy a kőolajat, úgy ennek alapanyagát is a 4,6 mrd éves Föld kérgéből szerezzük be. :-). Azaz ekkor ez is "erkölcstelenség". :-) Bányászként nekem ez nem erkölcsi kérdés, de elismerem, környezet szennyező, "gyarmati" iparág a bányászat, illetve ma már egyre jelentősebb pl. az arany PC-kből, laptopokból, telefonokból való kinyerése . :-)

Van egy "atomtüzem", aminek az üzemanyagát használom pár évig, max évtizedekig. Majd az erősen sugárzó "atomparazsamat" őrizgetem 250 ezer évig (más forrásom 10 ezert mond, éppen az sem kevés). Tisztelettel kérdezem ez meg már milyen technológia? Kőkorszaki eleink biztos nem használnának ilyen "tüzet" (kicsit más, nem "tűz", de víz. Tenochtitlan, lerombolt azték főváros mint a középkori Velence úgy nézett ki, de még élelmiszert is termeltek az akkor 200 ezres lélekszámú szó szerint kőkori városban, úgy hogy még a kereket sem ismerték!).

Ráadásul tudomásom szerint eddig nincs megoldva a "kiégett" fűtőelemek tárolása - újrahasznosítása. Azt értem, hogy kutatjuk a megoldást, de pont geológus emberek tudhatnák, ekkora idő távra igencsak nehéz méretezni - csapdázni bármit is. Ez pedig nem akármi!

Természetesen nekem sem ez a legnagyobb problémám, de ha már belebotlottam, csak szóvá tettem ebbéli kétségeimet.

Kőolaj és keletkezése. Vagy 30 éve mikor tanultam kőolaj földtant akkor még úgy tudtuk, az eltemetődő szerves anyagra ható nyomás, a hőmérséklet és az eltelt idő az ami kell a kőolaj keletkezéséhez. A legfiatalabb korú kőolaj telepek emlékezetből pár millió évesek voltak akkor.

Azóta olvastam valahol, hogy az idő annyira nem is fontos. Tudósok próbálták rekonstruálni labor körülmények között a kőolaj keletkezését. A meglepő, hogy ha biztosították a hozzávalókat (emlékezetből 300 atm nyomás, minimum 120 Celsius fok, valamint agyag és finom homok az apróra vágott szerves hulladéknak) fél év alatt egészen kőolaj szerű dolgokat kaptak. :-) Röviden akár szennyvíz iszapból képesek lehetnénk kőolajat - kerogént gyártani. :-) Mondjuk az energia ipar valamiért nem mozdult ebbe az irányba, hiszen szinte a teljes termelési infrastruktúráját le kéne cserélni. :-( Na de nem ez az egyetlen "elfeledett találmány". :-(

ortegay 2016.01.07. 14:58:24

@rdos: Semmi gond a hangnemmel. Itt kezdődik valahol a demokrácia. Szakmáját ismerő ember szakmai érveket hozva kifejti aggályait az atomtemető létesítése ellen, a másik oldalról más meg mélyebb összefüggésekbe ágyazva érvelek a szükségessége mellett. Ez kellene, hogy természetes legyen minden területen, nem az egymás minősítése, kommunistázás, zsidózás, fasisztázás és sorolhatnám a ma tudományos viták hozzászólásainak fő érveit.
Milyen vita folyhat Amerikában a Szent András-törésvonal okán? Milyen kockázatot képvisel egy 0-tól 10-ig terjedő skálán az atomtemető és a Szent András-törésvonal.
hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Andr%C3%A1s-t%C3%B6r%C3%A9svonal
Tudatosan vállalják a kockázatot az ott élők.
Kockázat mindenben van. Kezelni kell megtanulni.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.01.10. 10:54:19

@ortegay: "Kezelni kell megtanulni." Magam is így látom. Megtanultuk? Tudjuk hogyan?

ortegay 2016.01.10. 12:33:47

@rdos: A repülésben van kockázat? Hosszú út vezetett a mai biztonságos légi közlekedés kialakulásához.
Hord kockázatot a nagyaktivítású hulladék tárolás. Igen. Milyeneket? Ezek feltárása az első lépés. Minél szélesebb körűen.
Ezt követő feladat, hogy a kockázatok közül mit tudunk teljesen kizárni, illetve melyek azok amelyeknek a minimalizálására törekedhetünk csupán.
Tisztán kockázatelemzés figyelembevételével legelőbb a közúti közlekedést kell megszüntetni, betiltani. De azonnal.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.01.13. 06:41:43

@ortegay: "Hosszú út vezetett a mai biztonságos légi közlekedés kialakulásához. "
Igen, ebben igazad van.

És gyanítom az út jóval hosszabb lett volna, ha a kerozin "csak" annyira sugározna mint a "kiégett urán".

"illetve melyek azok amelyeknek a minimalizálására törekedhetünk csupán" Rendicsek, meteor becsapódásra ne méretezzünk. Ettől még eltrafálhatja a lerakót és a szokványos poron túl kapnak unokáink egy kis extra fukusimás csernobilit. :-(

Egy földtani idők alatt is relatíve biztonságos megoldást látok, a mélytengeri szubdukciós zónák (óceáni kéreg a szárazföldi, vagy egy másik óceáni alá bukik) legmélyén a Föld köpenyébe kellene süllyeszteni a dzsuvát. Ha megoldom a biztonságos mélybe juttatást, akkor már csak 2 kérdés marad.

1. Mit szólnak ehhez a környékbeliek?

2. Mikorra ér ki a felszínre a környező vulkánokban a rádioaktív láva és mindez mekkora sugárterhelést okozva?

Összefoglalva, a legjobb csak az lenne, ha sikerülne ártalmatlanná feldolgozni vagy felhasználni a "parázsló uránszemetet".

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.26. 08:02:51

Független gazdasági elemzés. Ön szerint a híres amerikai bankház a részvényeseitől mennyire független? Kérdésem természetesen költői volt csak. :-)

Két napos hír, hogy Paks2 turbina tenderét az amerikai General Motors nyerte el. A két szereplő (a "független" bankház) és a nyertes amerikaisága egymástól független?

Egy napos hír, hogy a Paks2 technológiával elkészült két oroszországi blokk üzembeállításától az oroszok egy ideig elállnak, mert drágítaná az áram árát (5%-al) Oroszországban. Az orosz atomerőművi áram ár és a hazai az egymástól független?

És a két hír egymástól független?
süti beállítások módosítása